Egyetemes jogtörténet II.

Szerző

Dr. Gönczi Katalin

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Gönczi Katalin: Egyetemes jogtörténet II. ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	310 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-19-4582-0
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: J 1-467/1.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A hazai jogtudomány nemes hagyományainak egyike az az "egyetemes európai jogtörténet", amely egykoron az ismert Leo Thun-Hohenstein-féle egyetemi reformok megjelenése (1855) nyomán bontakozott ki... Tovább

Tartalom

Előszó helyett
Az egyetemes jogtörténet II. egyetemi tankönyv megjelenéséhez	9
Horváth Pál: A modern kori jog fejlődéséhez	13
A joghistória határán	15
A modern jog a legújabb kor küszöbén
Horváth Pál: Az áruforgalmi, illetve az ún. gazdasági jogok történelmi szerepváltásai	21
Állam és jog a legújabb kor küszöbén	22
A gazdaság megreformálását célzó jogalkotás	25
A jogrend, illetve a gazdasági jogalkotás szférájában megjelenő torzulások. Az ún. vegyes szakjogok	31
Állammonopolista, direkt irányítási rendszerek	35
Kényszerpályák, terelőutak történelmi előképei a modern jog fejlődésében	40
Stipta István: Az európai jogállamiság válsága a XX. században	45
Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák	45
A fasiszta állam jellegzetességei és intézményei	48
A jogrendszer jellemzői, a jogállamiság felszámolása	52
Gönczi Katalin: Alkotmány - és jogfejlődés az angolszász államokban	57
A modern kori angol alkotmány	57
A szabadságjogok érvényre juttatása az amerikai Legfelsőbb Bíróság XX. századi gyakorlatában	63
Kodifikáció vagy esetjog az angolszász jogrendszerben	67
A történeti jogi iskola és a kontinentális jog recepciója az angolszász jogterületeken	73
Révész T. Mihály: Átalakulás a modern (amerikai) jogi kultúrában	75
Általános elvárás az igazságszolgáltatástól	75
A jogi kultúra újabb kori változásai	77
A jóléti állam szerepe	80
Az egyén és a közhaladás szimbiózisa	83
Horváth Pál: Kulturális jogok, tudományszabadság az újabb kori jogtörténetben	91
A tudományszabadság fejlődéstörténete	93
A történeti tényezők szerepe	95
Eltérések a modern nevelési világmodellek fejlődésében	96
A modern jog, a felzárkózás típusjegyei
Horváth Pál: A késleltetett modell szintjéhez történő felzárkózás	107
A kisnemzeti (állami) struktúrák újabb kori fejlődése	107
A viszonylag legkedvezőbb feltételek között születő modell	111
Az alkotmányos monarchia a fejedelmi diktatúrák útvesztőjében	118
A jellegzetesen kelet-európai modell sorsa az áttérés időszakában	127
Horváth Pál: A délkelet-európai jogcsoportrégió a kisnemzeti szuverén államiság korszakában	139
A kodifikált jog az áttérés időszakában	140
A délszláv jogterület	148
A modern jog kiépítésének késői modellje	154
A külső joghatások, a magyar jogminták szerepe	158
A törésvonalak kialakulása	166
Torzulások, direkt irányítási rendszerek
Horváth Pál: Az újabb kori jogfejlődés és a gazdaság direkt irányítási rendszere	175
A történeti tényezők meghatározó szerepe	175
A szovjet jogi modell kialakulása	179
Az állam gazdasági szervező tevékenysége, a forradalmi jogalkotás szerepe	181
A jog állammonopolista jellegének kialakulása	184
A kodifikált jog szerepe a gazdaság direkt irányítási rendszerében	187
A polgári eljárásjog pozitív szolgálati szerepe	193
Horváth Pál: Torzulások a volt (európai) szocialista országok fejlődésében	201
Az európai "népi demokratikus" államrend kialakulásának sajátosságai	201
Az ún. "népi demokratikus állam" kezdetei	203
A csehszlovák átalakulás	204
A lengyel "népi államiság" kezdetei	207
A délkelet-európai régió sajátosságai. Kényszerpályák, terelőutak	211
A jugoszláv és az albán átalakulás sajátosságai	214
Az ún. európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió
Horváth Pál: Kormányzati rendszerek az európai szocialista országokban	221
A "szocialista" állam német földön	222
A csehszlovák "népi demokratikus" átalakulás eredményei	226
A lengyel "népi demokratikus" állam	230
Kormányzati rendszerek Délkelet-Európában, Bulgária	234
Az újabb kori román állam	239
A jugoszláv, illetve az albán államiság jellegzetességei	243
Horváth Pál: Az európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió jellegzetességei	251
A "szocialista jog" német földön	252
A csehszlovák és a lengyel jogfejlődés jellemzői	257
A délkelet-európai jogcsoport	263
Kitekintés
Horváth Pál: A pangás korszaka, a rendszerváltás közelségében	273
Az ún. "fejlett szocialista jog" korszaka	273
Az államépítés útkeresései	275
Az átfogó jogi újraszabályozás (kodifikáció szerepe	277
A polgári jog szférájához tartozó ágazatok szerepének kibővülése	279
A családjogi viszonyok jellemzői	281
A szovjet munkajog	283
A földjogi és mezőgazdasági jogi viszonyok jellemzői	284
A bűnügyi ágazatok fejlődése	287
A főbb történelmi változások a processzuális jogágazatok területén	290
Stipta István: Európai integrációs koncepciók a XX. században	297
A világháborúk hatása az európai egységgondolatokra	297
A második világháború alatti egységelképzelések	299
A győztes nagyhatalmak közötti konfliktusok	302
A "harmadik erő" koncepciója	303
Angol terv a "harmadik erő" megvalósítására	306
Korai nyugati integrációs tervek	308