| 1. kötet | |
| Előszó | |
| Az általános jogtörténet szerepe a jogi felsőoktatásban | 15 |
| Az összehasonlító (általános) jogtörténet korszakai | 18 |
| Az általános jogtörténet segédanyagai | 19 |
| AZ ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉS KEZDETEI | |
| Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor | 25 |
| Az állam és a jogfejlődés kezdetei | 26 |
| Átmeneti jelenségek | 29 |
| Az ókori Kelet államai és jogrendszerei | 31 |
| Babilon | 31 |
| Egyiptom | 34 |
| Hettiták | 36 |
| A héber állam és jog | 37 |
| Más keleti birodalmak | 38 |
| Az ókori Kelet államainak és jogának közös jellemzői | 40 |
| Az ókori görög állam- és jogfejlődés | 42 |
| Általános áttekintés | 42 |
| Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei | 44 |
| Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése | 47 |
| Athéni államrend a Kr. e. 5. században | 50 |
| Az ógörög jog jellegzetességei | 51 |
| Az igazságszolgáltatás mint az állam történelmileg kialakult közhatalmi tevékenysége | 56 |
| A bíráskodás mint az állam közhatalmi funkciója | 58 |
| Az igazságszolgáltatás szerepe a görög poliszok korszakában | 60 |
| Róma igazságszolgáltatása | 61 |
| A falu szerepe az ítélkező közhatalom fejlődésében | 64 |
| A középkori falu mint a földesúri ítélkezés eszköze | 67 |
| Az igazgatási és a bíráskodási tevékenység összefonódása | 73 |
| A központi és a helyi ítélkező (közhatalmi) tevékenység jellemzői | 78 |
| A bíró szerepe a kontinetális jogrendszerekben | 81 |
| Az állami központosítás és a rendiség hatása | 83 |
| A KÖZÉPKORI FEUDÁLIS ÁLLAMHATALOM ÉS JOG TÖRTÉNETE | |
| A feudális állam és jog történetéhez | 91 |
| A középkorkutató jogtörténet kútfői | 94 |
| A feudális állam és jog jellegzetességei | 97 |
| Az új társadalmi viszonyok jellemzői | 99 |
| A hűbérviszonyok | 101 |
| A feudális állam és jog korszakai | 102 |
| A jogképződés-jogalkotás problematikája a középkori jogfejlődés tükrében | 107 |
| A feudális jog típusjegyei | 112 |
| A jogcsoportok (régiók és alrégiók) szerepe | 117 |
| A recepció | 118 |
| A római jog újjászületése a tudományban | 121 |
| A római jog recepciója a Német-római Szent Birodalomban | 123 |
| A középkori város jogtörténeti aspektusai | 136 |
| A város belső (hatalmi) viszonyai | 137 |
| A középkori város a modern államiság tükrében | 139 |
| A középkori város jogtörténeti ismérvei | 140 |
| A kereskedők szerepe a városi jog fejlődésében | 143 |
| A városi jog rétegződése | 145 |
| A jogegység és a kodifikáció szerepe a középkor jogfejlődésben | 147 |
| A latin-román jogterület meghatározó elemei, illetve jellemzői | 147 |
| Az államszervezet jellegzetességei | 148 |
| Az abszolutizmus állama | 152 |
| A virágzó feudalizmus joga | 153 |
| A birtoklási és vagyonjogi viszonyok | 154 |
| A francia büntetőjog és eljárásjog | 157 |
| A francia abszolutizmus joga | 158 |
| A középkori német állam- és jogfejlődés | 162 |
| A germán közsszervezet időszaka | 162 |
| Frank társadalom és állam | 165 |
| Germán és frank jogrendszer | 167 |
| A Német Birodalom alkotmánytörténete | 171 |
| A Német Birodalom jogrendszere | 174 |
| A nyugati szláv jogterület | 177 |
| A cseh-lengyel jog szerepe a középkorban | 177 |
| A lengyel feudális jog jellegzetességei | 181 |
| Jogfejlődés a 16-18. században, a feudális jogrend hanyatlásának a megjelenése a nyugati szláv területeken | 185 |
| A cseh-morva jog a Habsburgok alatt | 186 |
| A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában | 190 |
| A bizánci-szláv jogterület | 195 |
| A bizánci jog | 195 |
| A bizánci jog a hanyatlás időszakában | 198 |
| A keleti szláv (feudális) jog | 201 |
| A keleti szláv jog jellegzetességei | 206 |
| Jogfejlődés a soknemzetiségű birodalom kialakulását követően | 214 |
| Délkelet-Európa középkori jogrendje | 219 |
| A korai szláv államok | 219 |
| Bizánc és a Balkán-félsziget országai | 220 |
| A délkelet-európai (feudális) államok jogfejlődésének kezdetei | 224 |
| Az iszlám jog | 232 |
| Arab államok | 232 |
| Arab kalifátusrendszer | 233 |
| Az iszlám jog (sariah) | 235 |
| A muzulmán jog forrásai | 236 |
| A MODERN JOGRENDSZEREK | |
| A modern jogrendszerek kialakulása, jogcsoportok | 234 |
| A modern állam és jog kialakulása | 235 |
| A klasszikus állami és jogi alapelvek | 238 |
| Jogcsoportok képződése, a modern jogrendszerek szerepe | 254 |
| Angol alkotmány- és jogtörténet | 258 |
| Korai angol jog és jogrend | 258 |
| Az angolszász hatalmi viszonyok | 261 |
| A normann hódítás hatása | 262 |
| A common law kialakulása | 263 |
| A common law középkori forrásai | 266 |
| Középkori alkotmányos reformok: a Magna Charta Libertatum és a a parlament létrejötte | 268 |
| A központosított állam a Tudor-korszakban | 270 |
| Jogi kommentárok | 272 |
| A római jog és a common law viszonya | 272 |
| Alkotmányfejlődés a 17. században | 274 |
| A common law modernizációja Angliában | 277 |
| A modern kormányzat kezdetei | 279 |
| Amerikai alkotmány- és jogtörténet | 283 |
| A koloniális jogfejlődés társadalmi gyökerei | 283 |
| A koloniális jogfejlődés intézményes keretei | 286 |
| A jogalanyiság a koloniális jogrendszerben | 290 |
| A gyarmati gazdaság jogi szabályozása | 292 |
| A büntetőjog a gyarmati korszakban | 293 |
| A gyarmatok és az anyaország konfliktusa | 295 |
| A konföderációs korszak | 296 |
| Az Egyesült Államok alkotmánya | 298 |
| Az alkotmány ratifikálása | 299 |
| Az alkotmány a gyakorlatban | 301 |
| A szövetségi bírósági rendszer | 303 |
| A gazdaság jogi szabályozása az antebellum korszakban | 305 |
| A magánjog egyes aspektusai az antebellum korszakban | 307 |
| A büntetőjog a függetlenségi harc után | 309 |
| A polgárháború előzményei: a rabszolgaság kérdése | 312 |
| A polgárháború utáni alkotmánykiegészítések | 314 |
| Az alkotmánymódosítások a gyakorlatban | 317 |
| Az állam szabályozó szerepe a gazdasági expanzió korában | 318 |
| A progresszivizmus kora | 320 |
| A jogászi hivatás a modern ipari társadalom korában | 322 |
| A jogtudomány és a jogi oktatás helyzete a modern amerikai társadalomban | 324 |
| A New Deal korszak jogtörténeti vonatkozásai | 328 |
| A modern amerikai kormányzat: az adminisztratív állam | 332 |
| A II. világháború utáni jogfejlődés és a 14. alkotmánykiegészítés 20. századi gyakorlata | 334 |
| A klasszikus polgári állam és jog kialakulása és megszilárdítása (a latin-román jogterület) | 338 |
| Az ancien régime válsága és a modern polgári állam alapjainak lerakása | 339 |
| Az 1791. évi polgári monarchikus alkotmány | 341 |
| Az 1793. évi polgári demokratikus alkotmány | 343 |
| A jakobinus diktatúra forradalmi államberendezkedése | 345 |
| A thermidori ellenforradalom alkotmánya | 347 |
| A konzulátus és a császárság rendszere | 349 |
| A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv | 352 |
| A modern büntetőjog és büntetőeljárás-jog alapjainak lerakása | 353 |
| A restauráció és a júliusi monarchia államszervezete | 356 |
| A második köztársaság alkotmánya | 357 |
| Bonaparte Lajos alkotmánymódosításai | 359 |
| A napóleoni kodifikációktól a második császárság bukásáig | 360 |
| A német államszervezet és jogrendszer (1789-1866) | 362 |
| Államszervezet 1789-1815 között | 362 |
| Német Szövetség | 367 |
| Az össznémet államszervezet 1848-1849-ben | 369 |
| Ausztria államszervezete 1848-1849-ben | 371 |
| Poroszország államszervezete 1848-1849-ben | 373 |
| A német államok szervezete 1850-1866 között | 375 |
| A német jogrendszer és kodifikációs törekvések | 378 |
| A Német Birodalom államszervezete 1866-1918 között | 379 |
| Német jogfejlődés 1866-1918 között | 382 |
| A Weimari Köztársaság államszervezete | 384 |
| Az osztrák jogállamiság kiépítésére tett kísérletek 1867-1918 között | 386 |
| Orosz birodalmi jogfejlődés a feudalizmus válsága idején | 389 |
| Az orosz birodalmi jogfejlődés történelmi előzményei | 389 |
| Oroszország a feudalizmus válsága és a tőkés viszonyok kibontakozása idején | 395 |
| Államszervezet. Az önkényuralom átalakítását célzó törekvés | 397 |
| Polgári jellegű állami reformok Oroszországban | 402 |
| Jogfejlődés az orosz önkényuralom válsága idején | 405 |
| A polgári társadalom jogi viszonyainak kibontakozása | 409 |
| A polgári reformok hatása a jogfejlődésre | 412 |
| A délkelet-európai jogcsoport | 415 |
| A délkelet-európai jogcsoport kialakulásának eredői | 415 |
| A Porta jogrendjének jellegzetességei | 416 |
| A délkelet-európai népek jogrendje a hanyatló török uralom alatt | 429 |
| Moldva és Havasalföld a fanarióták idején | 433 |
| Az elavult jogrend válsága | 435 |
| A modern jog alapjainak lerakása a balkánon | 440 |
| A nemzetállam kialakulásához vezető utak | 440 |
| A tirnovói polgári demokratikus rendszer | 443 |
| A szerb, horvát, szlovéán jogrend polgárosodása | 449 |
| A modern jog alapjainak lerakása a két román fejedelemségben | 458 |
| A közép- és kelet-európai modern jogrendszerek korai válsága, Oroszország | 474 |
| Az orosz birodalom államberendezkedése a polgári reformok után | 479 |
| Az első polgári demokratikus forradalom és a sztolipini reakció | 482 |
| Útban a második forradalom felé | 486 |
| Az orosz birodalmi jogfejlődés a pogári reformok után | 488 |
| A modern jog térhódítása | 492 |
| A polgári demokratikus átalakulás útvesztései | 493 |
| AZ ÚJABB KORI JOGFEJLŐDÉS TÖRTÉNETKRITIKAI ELEMZÉSE | |
| Az újabb korra való áttérés | 499 |
| A nemzeti szuverenitás a nagyhatalmi politika kereszttüzében | 499 |
| Az európai egyensúly sajátosságai a 19. század utolsó harmadától | 502 |
| A világ felosztásáért folytatott harc hatása | 508 |
| Az európai integráció intézmény- és eszmetörténeti előzményei | 513 |
| Az európai integráció történeti vázlata a 20.század elejéig | 514 |
| Az európai egységkoncepciók a középkorban | 518 |
| A "Nagy Terv" Európa újraosztásáról (1632) | 520 |
| A felvilágosodás Európa-koncepciója. Rousseau és Jeremy Bentham Európa-terve | 522 |
| A szabad államok föderalizmusa mint a kanti etika követelménye | 528 |
| A francia forradalom testvériség-koncepciója és a romantika hatása | 530 |
| Napóleon korának Európa-interpretációja, Európa-tervek Napóleon után | 534 |
| A Szent Szövetség és az egységteremtő nemzeti konferenciák | 539 |
| Európa és a német egységelképzelések | 542 |
| Európa egységgondolatok 1848-1914 között | 546 |
| A nemzetközi jog integrációs eszközök: a döntőbíróság, konvenciók. A Népszövetség szerepe | 549 |
| A Népszövetség mint az európai egység akadálya | 553 |
| Aristide Briand egységkoncepciója és a korabeli európai realitás | 555 |
| Kitekintés a szovjet állam és jog fejlődéstörténetére | 559 |
| A szovjet jog jellegzetességei | 559 |
| A kodifikált jog kiépítése | 563 |
| Kényszerpályák, terelőutak. A szovjet jog a sztálinizmus elhatalmasodása idején | 572 |
| A büntetőjog fejlődése a "szocializmus alapjainak lerakása" ideján | 581 |
| A modern jogállamiság történelmi szerepe | 586 |
| A jogállamiság történelmi kezdetei | 586 |
| A modern jogállamiság szerepe | 596 |
| A történelmi előképek, típusjegyek kialakulása | 597 |
| Az emberi jogok egyetemes üggyé válása | 604 |
| Az emberi jogok egyetemes törvénye | 616 |
| 2. kötet | |
| Előszó helyett | |
| Az egyetemes jogtörténet II. egyetemi tankönyv megjelenéséhez | 9 |
| Horváth Pál: A modern kori jog fejlődéséhez | 13 |
| A joghistória határán | 15 |
| A modern jog a legújabb kor küszöbén | |
| Horváth Pál: Az áruforgalmi, illetve az ún. gazdasági jogok történelmi szerepváltásai | 21 |
| Állam és jog a legújabb kor küszöbén | 22 |
| A gazdaság megreformálását célzó jogalkotás | 25 |
| A jogrend, illetve a gazdasági jogalkotás szférájában megjelenő torzulások. Az ún. vegyes szakjogok | 31 |
| Állammonopolista, direkt irányítási rendszerek | 35 |
| Kényszerpályák, terelőutak történelmi előképei a modern jog fejlődésében | 40 |
| Stipta István: Az európai jogállamiság válsága a XX. században | 45 |
| Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák | 45 |
| A fasiszta állam jellegzetességei és intézményei | 48 |
| A jogrendszer jellemzői, a jogállamiság felszámolása | 52 |
| Gönczi Katalin: Alkotmány - és jogfejlődés az angolszász államokban | 57 |
| A modern kori angol alkotmány | 57 |
| A szabadságjogok érvényre juttatása az amerikai Legfelsőbb Bíróság XX. századi gyakorlatában | 63 |
| Kodifikáció vagy esetjog az angolszász jogrendszerben | 67 |
| A történeti jogi iskola és a kontinentális jog recepciója az angolszász jogterületeken | 73 |
| Révész T. Mihály: Átalakulás a modern (amerikai) jogi kultúrában | 75 |
| Általános elvárás az igazságszolgáltatástól | 75 |
| A jogi kultúra újabb kori változásai | 77 |
| A jóléti állam szerepe | 80 |
| Az egyén és a közhaladás szimbiózisa | 83 |
| Horváth Pál: Kulturális jogok, tudományszabadság az újabb kori jogtörténetben | 91 |
| A tudományszabadság fejlődéstörténete | 93 |
| A történeti tényezők szerepe | 95 |
| Eltérések a modern nevelési világmodellek fejlődésében | 96 |
| A modern jog, a felzárkózás típusjegyei | |
| Horváth Pál: A késleltetett modell szintjéhez történő felzárkózás | 107 |
| A kisnemzeti (állami) struktúrák újabb kori fejlődése | 107 |
| A viszonylag legkedvezőbb feltételek között születő modell | 111 |
| Az alkotmányos monarchia a fejedelmi diktatúrák útvesztőjében | 118 |
| A jellegzetesen kelet-európai modell sorsa az áttérés időszakában | 127 |
| Horváth Pál: A délkelet-európai jogcsoportrégió a kisnemzeti szuverén államiság korszakában | 139 |
| A kodifikált jog az áttérés időszakában | 140 |
| A délszláv jogterület | 148 |
| A modern jog kiépítésének késői modellje | 154 |
| A külső joghatások, a magyar jogminták szerepe | 158 |
| A törésvonalak kialakulása | 166 |
| Torzulások, direkt irányítási rendszerek | |
| Horváth Pál: Az újabb kori jogfejlődés és a gazdaság direkt irányítási rendszere | 175 |
| A történeti tényezők meghatározó szerepe | 175 |
| A szovjet jogi modell kialakulása | 179 |
| Az állam gazdasági szervező tevékenysége, a forradalmi jogalkotás szerepe | 181 |
| A jog állammonopolista jellegének kialakulása | 184 |
| A kodifikált jog szerepe a gazdaság direkt irányítási rendszerében | 187 |
| A polgári eljárásjog pozitív szolgálati szerepe | 193 |
| Horváth Pál: Torzulások a volt (európai) szocialista országok fejlődésében | 201 |
| Az európai "népi demokratikus" államrend kialakulásának sajátosságai | 201 |
| Az ún. "népi demokratikus állam" kezdetei | 203 |
| A csehszlovák átalakulás | 204 |
| A lengyel "népi államiság" kezdetei | 207 |
| A délkelet-európai régió sajátosságai. Kényszerpályák, terelőutak | 211 |
| A jugoszláv és az albán átalakulás sajátosságai | 214 |
| Az ún. európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió | |
| Horváth Pál: Kormányzati rendszerek az európai szocialista országokban | 221 |
| A "szocialista" állam német földön | 222 |
| A csehszlovák "népi demokratikus" átalakulás eredményei | 226 |
| A lengyel "népi demokratikus" állam | 230 |
| Kormányzati rendszerek Délkelet-Európában, Bulgária | 234 |
| Az újabb kori román állam | 239 |
| A jugoszláv, illetve az albán államiság jellegzetességei | 243 |
| Horváth Pál: Az európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió jellegzetességei | 251 |
| A "szocialista jog" német földön | 252 |
| A csehszlovák és a lengyel jogfejlődés jellemzői | 257 |
| A délkelet-európai jogcsoport | 263 |
| Kitekintés | |
| Horváth Pál: A pangás korszaka, a rendszerváltás közelségében | 273 |
| Az ún. "fejlett szocialista jog" korszaka | 273 |
| Az államépítés útkeresései | 275 |
| Az átfogó jogi újraszabályozás (kodifikáció szerepe | 277 |
| A polgári jog szférájához tartozó ágazatok szerepének kibővülése | 279 |
| A családjogi viszonyok jellemzői | 281 |
| A szovjet munkajog | 283 |
| A földjogi és mezőgazdasági jogi viszonyok jellemzői | 284 |
| A bűnügyi ágazatok fejlődése | 287 |
| A főbb történelmi változások a processzuális jogágazatok területén | 290 |
| Stipta István: Európai integrációs koncepciók a XX. században | 297 |
| A világháborúk hatása az európai egységgondolatokra | 297 |
| A második világháború alatti egységelképzelések | 299 |
| A győztes nagyhatalmak közötti konfliktusok | 302 |
| A "harmadik erő" koncepciója | 303 |
| Angol terv a "harmadik erő" megvalósítására | 306 |
| Korai nyugati integrációs tervek | 308 |
Folytatás Microsoft-tal