Egyetemes jogtörténet I-II.

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Gönczi Katalin: Egyetemes jogtörténet I-II. ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	930 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-19-2849-7
Megjegyzés:	Tankönyvi számok: J 1-446/1-2.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

1. kötet
Előszó
Az általános jogtörténet szerepe a jogi felsőoktatásban	15
Az összehasonlító (általános) jogtörténet korszakai	18
Az általános jogtörténet segédanyagai	19
AZ ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉS KEZDETEI
Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor	25
Az állam és a jogfejlődés kezdetei	26
Átmeneti jelenségek	29
Az ókori Kelet államai és jogrendszerei	31
Babilon	31
Egyiptom	34
Hettiták	36
A héber állam és jog	37
Más keleti birodalmak	38
Az ókori Kelet államainak és jogának közös jellemzői	40
Az ókori görög állam- és jogfejlődés	42
Általános áttekintés	42
Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei	44
Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése	47
Athéni államrend a Kr. e. 5. században	50
Az ógörög jog jellegzetességei	51
Az igazságszolgáltatás mint az állam történelmileg kialakult közhatalmi tevékenysége	56
A bíráskodás mint az állam közhatalmi funkciója	58
Az igazságszolgáltatás szerepe a görög poliszok korszakában	60
Róma igazságszolgáltatása	61
A falu szerepe az ítélkező közhatalom fejlődésében	64
A középkori falu mint a földesúri ítélkezés eszköze	67
Az igazgatási és a bíráskodási tevékenység összefonódása	73
A központi és a helyi ítélkező (közhatalmi) tevékenység jellemzői	78
A bíró szerepe a kontinetális jogrendszerekben	81
Az állami központosítás és a rendiség hatása	83
A KÖZÉPKORI FEUDÁLIS ÁLLAMHATALOM ÉS JOG TÖRTÉNETE
A feudális állam és jog történetéhez	91
A középkorkutató jogtörténet kútfői	94
A feudális állam és jog jellegzetességei	97
Az új társadalmi viszonyok jellemzői	99
A hűbérviszonyok	101
A feudális állam és jog korszakai	102
A jogképződés-jogalkotás problematikája a középkori jogfejlődés tükrében	107
A feudális jog típusjegyei	112
A jogcsoportok (régiók és alrégiók) szerepe	117
A recepció	118
A római jog újjászületése a tudományban	121
A római jog recepciója a Német-római Szent Birodalomban	123
A középkori város jogtörténeti aspektusai	136
A város belső (hatalmi) viszonyai	137
A középkori város a modern államiság tükrében	139
A középkori város jogtörténeti ismérvei	140
A kereskedők szerepe a városi jog fejlődésében	143
A városi jog rétegződése	145
A jogegység és a kodifikáció szerepe a középkor jogfejlődésben	147
A latin-román jogterület meghatározó elemei, illetve jellemzői	147
Az államszervezet jellegzetességei	148
Az abszolutizmus állama	152
A virágzó feudalizmus joga	153
A birtoklási és vagyonjogi viszonyok	154
A francia büntetőjog és eljárásjog	157
A francia abszolutizmus joga	158
A középkori német állam- és jogfejlődés	162
A germán közsszervezet időszaka	162
Frank társadalom és állam	165
Germán és frank jogrendszer	167
A Német Birodalom alkotmánytörténete	171
A Német Birodalom jogrendszere	174
A nyugati szláv jogterület	177
A cseh-lengyel jog szerepe a középkorban	177
A lengyel feudális jog jellegzetességei	181
Jogfejlődés a 16-18. században, a feudális jogrend hanyatlásának a megjelenése a nyugati szláv területeken	185
A cseh-morva jog a Habsburgok alatt	186
A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában	190
A bizánci-szláv jogterület	195
A bizánci jog	195
A bizánci jog a hanyatlás időszakában	198
A keleti szláv (feudális) jog	201
A keleti szláv jog jellegzetességei	206
Jogfejlődés a soknemzetiségű birodalom kialakulását követően	214
Délkelet-Európa középkori jogrendje	219
A korai szláv államok	219
Bizánc és a Balkán-félsziget országai	220
A délkelet-európai (feudális) államok jogfejlődésének kezdetei	224
Az iszlám jog	232
Arab államok	232
Arab kalifátusrendszer	233
Az iszlám jog (sariah)	235
A muzulmán jog forrásai	236
A MODERN JOGRENDSZEREK
A modern jogrendszerek kialakulása, jogcsoportok	234
A modern állam és jog kialakulása	235
A klasszikus állami és jogi alapelvek	238
Jogcsoportok képződése, a modern jogrendszerek szerepe	254
Angol alkotmány- és jogtörténet	258
Korai angol jog és jogrend	258
Az angolszász hatalmi viszonyok	261
A normann hódítás hatása	262
A common law kialakulása	263
A common law középkori forrásai	266
Középkori alkotmányos reformok: a Magna Charta Libertatum és a a parlament létrejötte	268
A központosított állam a Tudor-korszakban	270
Jogi kommentárok	272
A római jog és a common law viszonya	272
Alkotmányfejlődés a 17. században	274
A common law modernizációja Angliában	277
A modern kormányzat kezdetei	279
Amerikai alkotmány- és jogtörténet	283
A koloniális jogfejlődés társadalmi gyökerei	283
A koloniális jogfejlődés intézményes keretei	286
A jogalanyiság a koloniális jogrendszerben	290
A gyarmati gazdaság jogi szabályozása	292
A büntetőjog a gyarmati korszakban	293
A gyarmatok és az anyaország konfliktusa	295
A konföderációs korszak	296
Az Egyesült Államok alkotmánya	298
Az alkotmány ratifikálása	299
Az alkotmány a gyakorlatban	301
A szövetségi bírósági rendszer	303
A gazdaság jogi szabályozása az antebellum korszakban	305
A magánjog egyes aspektusai az antebellum korszakban	307
A büntetőjog a függetlenségi harc után	309
A polgárháború előzményei: a rabszolgaság kérdése	312
A polgárháború utáni alkotmánykiegészítések	314
Az alkotmánymódosítások a gyakorlatban	317
Az állam szabályozó szerepe a gazdasági expanzió korában	318
A progresszivizmus kora	320
A jogászi hivatás a modern ipari társadalom korában	322
A jogtudomány és a jogi oktatás helyzete a modern amerikai társadalomban	324
A New Deal korszak jogtörténeti vonatkozásai	328
A modern amerikai kormányzat: az adminisztratív állam	332
A II. világháború utáni jogfejlődés és a 14. alkotmánykiegészítés 20. századi gyakorlata	334
A klasszikus polgári állam és jog kialakulása és megszilárdítása (a latin-román jogterület)	338
Az ancien régime válsága és a modern polgári állam alapjainak lerakása	339
Az 1791. évi polgári monarchikus alkotmány	341
Az 1793. évi polgári demokratikus alkotmány	343
A jakobinus diktatúra forradalmi államberendezkedése	345
A thermidori ellenforradalom alkotmánya	347
A konzulátus és a császárság rendszere	349
A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv	352
A modern büntetőjog és büntetőeljárás-jog alapjainak lerakása	353
A restauráció és a júliusi monarchia államszervezete	356
A második köztársaság alkotmánya	357
Bonaparte Lajos alkotmánymódosításai	359
A napóleoni kodifikációktól a második császárság bukásáig	360
A német államszervezet és jogrendszer (1789-1866)	362
Államszervezet 1789-1815 között	362
Német Szövetség	367
Az össznémet államszervezet 1848-1849-ben	369
Ausztria államszervezete 1848-1849-ben	371
Poroszország államszervezete 1848-1849-ben	373
A német államok szervezete 1850-1866 között	375
A német jogrendszer és kodifikációs törekvések	378
A Német Birodalom államszervezete 1866-1918 között	379
Német jogfejlődés 1866-1918 között	382
A Weimari Köztársaság államszervezete	384
Az osztrák jogállamiság kiépítésére tett kísérletek 1867-1918 között	386
Orosz birodalmi jogfejlődés a feudalizmus válsága idején	389
Az orosz birodalmi jogfejlődés történelmi előzményei	389
Oroszország a feudalizmus válsága és a tőkés viszonyok kibontakozása idején	395
Államszervezet. Az önkényuralom átalakítását célzó törekvés	397
Polgári jellegű állami reformok Oroszországban	402
Jogfejlődés az orosz önkényuralom válsága idején	405
A polgári társadalom jogi viszonyainak kibontakozása	409
A polgári reformok hatása a jogfejlődésre	412
A délkelet-európai jogcsoport	415
A délkelet-európai jogcsoport kialakulásának eredői	415
A Porta jogrendjének jellegzetességei	416
A délkelet-európai népek jogrendje a hanyatló török uralom alatt	429
Moldva és Havasalföld a fanarióták idején	433
Az elavult jogrend válsága	435
A modern jog alapjainak lerakása a balkánon	440
A nemzetállam kialakulásához vezető utak	440
A tirnovói polgári demokratikus rendszer	443
A szerb, horvát, szlovéán jogrend polgárosodása	449
A modern jog alapjainak lerakása a két román fejedelemségben	458
A közép- és kelet-európai modern jogrendszerek korai válsága, Oroszország	474
Az orosz birodalom államberendezkedése a polgári reformok után	479
Az első polgári demokratikus forradalom és a sztolipini reakció	482
Útban a második forradalom felé	486
Az orosz birodalmi jogfejlődés a pogári reformok után	488
A modern jog térhódítása	492
A polgári demokratikus átalakulás útvesztései	493
AZ ÚJABB KORI JOGFEJLŐDÉS TÖRTÉNETKRITIKAI ELEMZÉSE
Az újabb korra való áttérés	499
A nemzeti szuverenitás a nagyhatalmi politika kereszttüzében	499
Az európai egyensúly sajátosságai a 19. század utolsó harmadától	502
A világ felosztásáért folytatott harc hatása	508
Az európai integráció intézmény- és eszmetörténeti előzményei	513
Az európai integráció történeti vázlata a 20.század elejéig	514
Az európai egységkoncepciók a középkorban	518
A "Nagy Terv" Európa újraosztásáról (1632)	520
A felvilágosodás Európa-koncepciója. Rousseau és Jeremy Bentham Európa-terve	522
A szabad államok föderalizmusa mint a kanti etika követelménye	528
A francia forradalom testvériség-koncepciója és a romantika hatása	530
Napóleon korának Európa-interpretációja, Európa-tervek Napóleon után	534
A Szent Szövetség és az egységteremtő nemzeti konferenciák	539
Európa és a német egységelképzelések	542
Európa egységgondolatok 1848-1914 között	546
A nemzetközi jog integrációs eszközök: a döntőbíróság, konvenciók. A Népszövetség szerepe	549
A Népszövetség mint az európai egység akadálya	553
Aristide Briand egységkoncepciója és a korabeli európai realitás	555
Kitekintés a szovjet állam és jog fejlődéstörténetére	559
A szovjet jog jellegzetességei	559
A kodifikált jog kiépítése	563
Kényszerpályák, terelőutak. A szovjet jog a sztálinizmus elhatalmasodása idején	572
A büntetőjog fejlődése a "szocializmus alapjainak lerakása" ideján	581
A modern jogállamiság történelmi szerepe	586
A jogállamiság történelmi kezdetei	586
A modern jogállamiság szerepe	596
A történelmi előképek, típusjegyek kialakulása	597
Az emberi jogok egyetemes üggyé válása	604
Az emberi jogok egyetemes törvénye	616
2. kötet
Előszó helyett
Az egyetemes jogtörténet II. egyetemi tankönyv megjelenéséhez	9
Horváth Pál: A modern kori jog fejlődéséhez	13
A joghistória határán	15
A modern jog a legújabb kor küszöbén
Horváth Pál: Az áruforgalmi, illetve az ún. gazdasági jogok történelmi szerepváltásai	21
Állam és jog a legújabb kor küszöbén	22
A gazdaság megreformálását célzó jogalkotás	25
A jogrend, illetve a gazdasági jogalkotás szférájában megjelenő torzulások. Az ún. vegyes szakjogok	31
Állammonopolista, direkt irányítási rendszerek	35
Kényszerpályák, terelőutak történelmi előképei a modern jog fejlődésében	40
Stipta István: Az európai jogállamiság válsága a XX. században	45
Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák	45
A fasiszta állam jellegzetességei és intézményei	48
A jogrendszer jellemzői, a jogállamiság felszámolása	52
Gönczi Katalin: Alkotmány - és jogfejlődés az angolszász államokban	57
A modern kori angol alkotmány	57
A szabadságjogok érvényre juttatása az amerikai Legfelsőbb Bíróság XX. századi gyakorlatában	63
Kodifikáció vagy esetjog az angolszász jogrendszerben	67
A történeti jogi iskola és a kontinentális jog recepciója az angolszász jogterületeken	73
Révész T. Mihály: Átalakulás a modern (amerikai) jogi kultúrában	75
Általános elvárás az igazságszolgáltatástól	75
A jogi kultúra újabb kori változásai	77
A jóléti állam szerepe	80
Az egyén és a közhaladás szimbiózisa	83
Horváth Pál: Kulturális jogok, tudományszabadság az újabb kori jogtörténetben	91
A tudományszabadság fejlődéstörténete	93
A történeti tényezők szerepe	95
Eltérések a modern nevelési világmodellek fejlődésében	96
A modern jog, a felzárkózás típusjegyei
Horváth Pál: A késleltetett modell szintjéhez történő felzárkózás	107
A kisnemzeti (állami) struktúrák újabb kori fejlődése	107
A viszonylag legkedvezőbb feltételek között születő modell	111
Az alkotmányos monarchia a fejedelmi diktatúrák útvesztőjében	118
A jellegzetesen kelet-európai modell sorsa az áttérés időszakában	127
Horváth Pál: A délkelet-európai jogcsoportrégió a kisnemzeti szuverén államiság korszakában	139
A kodifikált jog az áttérés időszakában	140
A délszláv jogterület	148
A modern jog kiépítésének késői modellje	154
A külső joghatások, a magyar jogminták szerepe	158
A törésvonalak kialakulása	166
Torzulások, direkt irányítási rendszerek
Horváth Pál: Az újabb kori jogfejlődés és a gazdaság direkt irányítási rendszere	175
A történeti tényezők meghatározó szerepe	175
A szovjet jogi modell kialakulása	179
Az állam gazdasági szervező tevékenysége, a forradalmi jogalkotás szerepe	181
A jog állammonopolista jellegének kialakulása	184
A kodifikált jog szerepe a gazdaság direkt irányítási rendszerében	187
A polgári eljárásjog pozitív szolgálati szerepe	193
Horváth Pál: Torzulások a volt (európai) szocialista országok fejlődésében	201
Az európai "népi demokratikus" államrend kialakulásának sajátosságai	201
Az ún. "népi demokratikus állam" kezdetei	203
A csehszlovák átalakulás	204
A lengyel "népi államiság" kezdetei	207
A délkelet-európai régió sajátosságai. Kényszerpályák, terelőutak	211
A jugoszláv és az albán átalakulás sajátosságai	214
Az ún. európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió
Horváth Pál: Kormányzati rendszerek az európai szocialista országokban	221
A "szocialista" állam német földön	222
A csehszlovák "népi demokratikus" átalakulás eredményei	226
A lengyel "népi demokratikus" állam	230
Kormányzati rendszerek Délkelet-Európában, Bulgária	234
Az újabb kori román állam	239
A jugoszláv, illetve az albán államiság jellegzetességei	243
Horváth Pál: Az európai "népi demokratikus" jogcsoportrégió jellegzetességei	251
A "szocialista jog" német földön	252
A csehszlovák és a lengyel jogfejlődés jellemzői	257
A délkelet-európai jogcsoport	263
Kitekintés
Horváth Pál: A pangás korszaka, a rendszerváltás közelségében	273
Az ún. "fejlett szocialista jog" korszaka	273
Az államépítés útkeresései	275
Az átfogó jogi újraszabályozás (kodifikáció szerepe	277
A polgári jog szférájához tartozó ágazatok szerepének kibővülése	279
A családjogi viszonyok jellemzői	281
A szovjet munkajog	283
A földjogi és mezőgazdasági jogi viszonyok jellemzői	284
A bűnügyi ágazatok fejlődése	287
A főbb történelmi változások a processzuális jogágazatok területén	290
Stipta István: Európai integrációs koncepciók a XX. században	297
A világháborúk hatása az európai egységgondolatokra	297
A második világháború alatti egységelképzelések	299
A győztes nagyhatalmak közötti konfliktusok	302
A "harmadik erő" koncepciója	303
Angol terv a "harmadik erő" megvalósítására	306
Korai nyugati integrációs tervek	308

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem