Egyetemes jogtörténet

Szerző

Dr. Gönczi Katalin

Dr. Stipta István

Dr. Zlinszky János

Szerkesztő

Dr. Horváth Pál

Budapest

'Dr. Gönczi Katalin: Egyetemes jogtörténet ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	618 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-18-8119-9
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J1-466.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó
Az általános jogtörténet szerepe a jogi felsőoktatásban	15
Az összehasonlító (általános) jogtörténet korszakai	18
Az általános jogtörténet segédanyagai	19
AZ ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉS KEZDETEI
Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor	25
Az állam és a jogfejlődés kezdetei	26
Átmeneti jelenségek	29
Az ókori Kelet államai és jogrendszerei	31
Babilon	31
Egyiptom	34
Hettiták	36
A héber állam és jog	37
Más keleti birodalmak	38
Az ókori Kelet államainak és jogának közös jellemzői	40
Az ókori görög állam- és jogfejlődés	42
Általános áttekintés	42
Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei	44
Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése	47
Athéni államrend a Kr. e. 5. században	50
Az ógörög jog jellegzetességei	51
Az igazságszolgáltatás mint az állam történelmileg kialakult közhatalmi tevékenysége	56
A bíráskodás mint az állam közhatalmi funkciója	58
Az igazságszolgáltatás szerepe a görög poliszok korszakában	60
Róma igazságszolgáltatása	61
A falu szerepe az ítélkező közhatalom fejlődésében	64
A középkori falu mint a földesúri ítélkezés eszköze	67
Az igazgatási és a bíráskodási tevékenység összefonódása	73
A központi és a helyi ítélkező (közhatalmi) tevékenység jellemzői	78
A bíró szerepe a kontinetális jogrendszerekben	81
Az állami központosítás és a rendiség hatása	83
A KÖZÉPKORI FEUDÁLIS ÁLLAMHATALOM ÉS JOG TÖRTÉNETE
A feudális állam és jog történetéhez	91
A középkorkutató jogtörténet kútfői	94
A feudális állam és jog jellegzetességei	97
Az új társadalmi viszonyok jellemzői	99
A hűbérviszonyok	101
A feudális állam és jog korszakai	102
A jogképződés-jogalkotás problematikája a középkori jogfejlődés tükrében	107
A feudális jog típusjegyei	112
A jogcsoportok (régiók és alrégiók) szerepe	117
A recepció	118
A római jog újjászületése a tudományban	121
A római jog recepciója a Német-római Szent Birodalomban	123
A középkori város jogtörténeti aspektusai	136
A város belső (hatalmi) viszonyai	137
A középkori város a modern államiság tükrében	139
A középkori város jogtörténeti ismérvei	140
A kereskedők szerepe a városi jog fejlődésében	143
A városi jog rétegződése	145
A jogegység és a kodifikáció szerepe a középkor jogfejlődésben	147
A latin-román jogterület meghatározó elemei, illetve jellemzői	147
Az államszervezet jellegzetességei	148
Az abszolutizmus állama	152
A virágzó feudalizmus joga	153
A birtoklási és vagyonjogi viszonyok	154
A francia büntetőjog és eljárásjog	157
A francia abszolutizmus joga	158
A középkori német állam- és jogfejlődés	162
A germán közsszervezet időszaka	162
Frank társadalom és állam	165
Germán és frank jogrendszer	167
A Német Birodalom alkotmánytörténete	171
A Német Birodalom jogrendszere	174
A nyugati szláv jogterület	177
A cseh-lengyel jog szerepe a középkorban	177
A lengyel feudális jog jellegzetességei	181
Jogfejlődés a 16-18. században, a feudális jogrend hanyatlásának a megjelenése a nyugati szláv területeken	185
A cseh-morva jog a Habsburgok alatt	186
A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában	190
A bizánci-szláv jogterület	195
A bizánci jog	195
A bizánci jog a hanyatlás időszakában	198
A keleti szláv (feudális) jog	201
A keleti szláv jog jellegzetességei	206
Jogfejlődés a soknemzetiségű birodalom kialakulását követően	214
Délkelet-Európa középkori jogrendje	219
A korai szláv államok	219
Bizánc és a Balkán-félsziget országai	220
A délkelet-európai (feudális) államok jogfejlődésének kezdetei	224
Az iszlám jog	232
Arab államok	232
Arab kalifátusrendszer	233
Az iszlám jog (sariah)	235
A muzulmán jog forrásai	236
A MODERN JOGRENDSZEREK
A modern jogrendszerek kialakulása, jogcsoportok	234
A modern állam és jog kialakulása	235
A klasszikus állami és jogi alapelvek	238
Jogcsoportok képződése, a modern jogrendszerek szerepe	254
Angol alkotmány- és jogtörténet	258
Korai angol jog és jogrend	258
Az angolszász hatalmi viszonyok	261
A normann hódítás hatása	262
A common law kialakulása	263
A common law középkori forrásai	266
Középkori alkotmányos reformok: a Magna Charta Libertatum és a a parlament létrejötte	268
A központosított állam a Tudor-korszakban	270
Jogi kommentárok	272
A római jog és a common law viszonya	272
Alkotmányfejlődés a 17. században	274
A common law modernizációja Angliában	277
A modern kormányzat kezdetei	279
Amerikai alkotmány- és jogtörténet	283
A koloniális jogfejlődés társadalmi gyökerei	283
A koloniális jogfejlődés intézményes keretei	286
A jogalanyiság a koloniális jogrendszerben	290
A gyarmati gazdaság jogi szabályozása	292
A büntetőjog a gyarmati korszakban	293
A gyarmatok és az anyaország konfliktusa	295
A konföderációs korszak	296
Az Egyesült Államok alkotmánya	298
Az alkotmány ratifikálása	299
Az alkotmány a gyakorlatban	301
A szövetségi bírósági rendszer	303
A gazdaság jogi szabályozása az antebellum korszakban	305
A magánjog egyes aspektusai az antebellum korszakban	307
A büntetőjog a függetlenségi harc után	309
A polgárháború előzményei: a rabszolgaság kérdése	312
A polgárháború utáni alkotmánykiegészítések	314
Az alkotmánymódosítások a gyakorlatban	317
Az állam szabályozó szerepe a gazdasági expanzió korában	318
A progresszivizmus kora	320
A jogászi hivatás a modern ipari társadalom korában	322
A jogtudomány és a jogi oktatás helyzete a modern amerikai társadalomban	324
A New Deal korszak jogtörténeti vonatkozásai	328
A modern amerikai kormányzat: az adminisztratív állam	332
A II. világháború utáni jogfejlődés és a 14. alkotmánykiegészítés 20. századi gyakorlata	334
A klasszikus polgári állam és jog kialakulása és megszilárdítása (a latin-román jogterület)	338
Az ancien régime válsága és a modern polgári állam alapjainak lerakása	339
Az 1791. évi polgári monarchikus alkotmány	341
Az 1793. évi polgári demokratikus alkotmány	343
A jakobinus diktatúra forradalmi államberendezkedése	345
A thermidori ellenforradalom alkotmánya	347
A konzulátus és a császárság rendszere	349
A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv	352
A modern büntetőjog és büntetőeljárás-jog alapjainak lerakása	353
A restauráció és a júliusi monarchia államszervezete	356
A második köztársaság alkotmánya	357
Bonaparte Lajos alkotmánymódosításai	359
A napóleoni kodifikációktól a második császárság bukásáig	360
A német államszervezet és jogrendszer (1789-1866)	362
Államszervezet 1789-1815 között	362
Német Szövetség	367
Az össznémet államszervezet 1848-1849-ben	369
Ausztria államszervezete 1848-1849-ben	371
Poroszország államszervezete 1848-1849-ben	373
A német államok szervezete 1850-1866 között	375
A német jogrendszer és kodifikációs törekvések	378
A Német Birodalom államszervezete 1866-1918 között	379
Német jogfejlődés 1866-1918 között	382
A Weimari Köztársaság államszervezete	384
Az osztrák jogállamiság kiépítésére tett kísérletek 1867-1918 között	386
Orosz birodalmi jogfejlődés a feudalizmus válsága idején	389
Az orosz birodalmi jogfejlődés történelmi előzményei	389
Oroszország a feudalizmus válsága és a tőkés viszonyok kibontakozása idején	395
Államszervezet. Az önkényuralom átalakítását célzó törekvés	397
Polgári jellegű állami reformok Oroszországban	402
Jogfejlődés az orosz önkényuralom válsága idején	405
A polgári társadalom jogi viszonyainak kibontakozása	409
A polgári reformok hatása a jogfejlődésre	412
A délkelet-európai jogcsoport	415
A délkelet-európai jogcsoport kialakulásának eredői	415
A Porta jogrendjének jellegzetességei	416
A délkelet-európai népek jogrendje a hanyatló török uralom alatt	429
Moldva és Havasalföld a fanarióták idején	433
Az elavult jogrend válsága	435
A modern jog alapjainak lerakása a balkánon	440
A nemzetállam kialakulásához vezető utak	440
A tirnovói polgári demokratikus rendszer	443
A szerb, horvát, szlovéán jogrend polgárosodása	449
A modern jog alapjainak lerakása a két román fejedelemségben	458
A közép- és kelet-európai modern jogrendszerek korai válsága, Oroszország	474
Az orosz birodalom államberendezkedése a polgári reformok után	479
Az első polgári demokratikus forradalom és a sztolipini reakció	482
Útban a második forradalom felé	486
Az orosz birodalmi jogfejlődés a pogári reformok után	488
A modern jog térhódítása	492
A polgári demokratikus átalakulás útvesztései	493
AZ ÚJABB KORI JOGFEJLŐDÉS TÖRTÉNETKRITIKAI ELEMZÉSE
Állam és jog a legújabb kor küszöbén	499
A gazdaság megreformálását célzó jogalkotás	502
A jogrend, ill. a gazdasági jogalkotás szférájában megjelenő torzulások. Az ún. vegyes szakjogok	207
Állammonopolista, direkt irányítási rendszerek	212
Kényszerpályák, terelőutak történelmi előképei a modern jog fejlődésében	517
A nemzeti szuverenitás a nagyhatalmi politika kereszttüzében	520
Az európai egyensúly sajátosságai a 19. század utolsó harmadától	523
A világ felosztásáért folytatott harc hatása	529
A modern jogrendszerek válsága a XX. században	534
A versailles-washingtoni rendszer, ill. a Népszövetség szerepe	534
A totalitárius (fasiszta) állam fellegezetességei és intézményei	537
A fasiszta jog jellegzetességei	541
A jogállamiság felszámolása	542
Kitekintés a szovjet állam és jog fejlődéstörténetére	546
A szovjet jog kialakulása	546
A kodifikált jog kiépítése	553
Kényszerpályák, terelőutak. A szovjet jog a sztálinizmus elhatalmasodása idején	570
A büntetőjog fejlődése a "szocializmus alapjainak lerakása" idején	579
A modern jogállamiság történelmi szerepe	584
A jogállamiság történelmi kezdetei	584
A modern jogállamiság szerepe	594
A történelmi előképek, típusjegyek kialakulása	595
Az emberi jogok egyetemes üggyé válása	602
Az emberi jogok egyetemes törvénye	614

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem