Előszó
A földirat fogalma és célja.
A földirat (Geographia) azon tudomány, mely minket a föld külső tulajdonságaival s azon viszonyokkal, melyeket az ember a föld területén létrehozott, megismertet; különös tekintettel a természetre s történelemre, amennyiben a föld székhelye minden szerves életnek s az emberi nem fejlődésének. Különbözik az a földismétől (Geognosia) és földtantól (Geologia). Amaz a föld belsejének s alkatrészeinek további kutatásával, emez a föld lassú képződése tanával foglalkozik.
A földirat fölosztása.
Régi szokás a földiratot mennyiségtani-, természettani- és politikaira fölosztani. A mennyiségtani vagy csillagászati a földet ugy tekinti, mint a világegyetem részét; megismertet a föld állásával a világűrben, annak alakjával és nagyságával, valamint a rajta tapasztalható világosság és melegség változékony tüneményeivel.
A természeti vagy természettani földirat a földfölület természeti minőségéről szól; leirja a tengereket, országokat, hegyeket, folyókat, a tavakat, a termények elterjedését a földön stb.
A politikai földirat ugy tekinti a földet, mint az emberek lakhelyét, megismertet bennünket, hogyan van a föld fölosztva a népek és államok szerint; tanitja azon változásokat és intézkedéseket, melyeket az ember, erkölcsi fejlődése érdekében, a föld fölületén tett.
Terjedelmére nézve a földirat föloszlik egyetemesre és különösre, a mint vagy az egész földfölületet, vagy annak csak részeit veszi tárgyul. Egyes helyek és tájak földleirati leirása helyiratnak vagy helyrajznak (Topographia) neveztetik.
Tekintve az előadási modort, vagy az előadott tárgynak kiválasztását bizonyos osztályok számára, különböztetünk kereskedelmi, katonai, gazdászati stb. fóldiratot. A földirat részei: tengerrajz (Oceanographia: a tengerek leirása), helyrajz (Orographia: az országok leirása, különös tekintettel a hegyekre, vizraj (Hydrographia: a vizek leirása), néprajz (népisme, Ethnographia, a népek leirása, stb. A politikai földirattal legközelebb viszonyban áll az államisme (Statistika).
Vissza