Egyetemes filozófiatörténet

Szerkesztő

Budapest

'Lengyel József: Egyetemes filozófiatörténet ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	686 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az "Egyetemes filozófiatörténet" magyar kiadásához
A filozófiatörténet mint tudomány. A filozófiatörténet tárgya, módszere és jelentősége	5
A filozófiatörténet mint tudomány	5
A marxista filozófiatörténet pártossága	9
A filozófia történetének, és fejlődésének törvényszerűségeinek marxista megismerési módszere	12
A filozófia fejlődésének fő periódusai	16
A filozófiatörténet mint tudomány jelentősége	17
A Marx előtti filozófia története
Az ókori Kelet filozófiája a rabszolgatartó rend korszakába	21
Az ókori India rabszogatartó társadalmának filozófiája	21
A filozófia létrejötte és fejlődése az ókori Kínában	29
A világra vonatkozó tudományos nézetek kialakulása az ókori Babilóniában és Egyiptomban	34
A görög és a római rabszolgatartó társadalom filozófiája	39
Az ókori görög Kelet és Nyugat korai filozófiája	41
A dialektika és a metafizika ellentétének kialakulása	44
A materializmus a rabszolgatartó demokráciák fejlődésének korában	47
A materilaizmus és az idelaizmus harca az aténi rabszolgatartó demokrácia válsága idején	52
A hellenizmus korána filozófiája	66
A rabszolgatartó társadalom filozófiája az ókori Rómában	69
A feudalizmus korának filozófiája	74
Filozófiai gondolkodás és társadalmi nézetek a keleti országokban	74
A nyugat-európai filozófia	93
A filozófiai gondolkodás Oroszországban (IX-XVII. század)	106
A Nyugat-Európai országok filozófiája a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában (XV. századtól a XVII. század elejéig)	118
A Nyugat-Európai polgári filozófia fejlődése a polgári forradalmak időszakában (XVI. század vége - XVIII. század vége)	136
A polgári filozófia megalapítói. Bacon és Descartes	136
Az angol filozófia a XVII. század végén és a XVIII. században. Berkeley szubjetív idealizmusa, Hume agonszcitcizmus	159
A német filozófia a XVII. században. Leibniz objektív idealizmusa	164
A XVIII. századi francia felvilágosodás	170
A német felvilágosodás	173
A XVIII. századi francia materializmus	175
A filozófiai gondolkodás fejlődése Oroszországban a hűbéri rend uralmánka és a burzsoá viszonyok alakulásának idején (a XVII. század végétől a XIX. század harmincas éveinek végéig)	187
A filozófiai gondolkodás Oroszországban a XVII. század végén és a XVIII. század első felében	187
Lomonoszov materializmusa	190
A XVIII. századi orosz felvilágosodás filozófiai nézetei és társadalmi eszméi	195
Ragyiscsev filozófiai nézetei	198
A dekabristák filozófiai és társadalmi nézetei	203
A klasszikus német filozófia, Kant, Fichte, Schelling, Hegel idealista tanításai	209
A klasszikus német filozófia történelmi gyökerei	209
Kant "kritikai filozófiája"	213
Fichte szubjektív idealizmusa	223
Schelling objektív idealizmusa	228
Hegel dialektikus idealizmusa	231
A klasszikus német filozófia. Feuerbach antropológikus materializmusa	250
A forradalmi demokraták filozófiája a feudális rend válsága és a kapitalizmusba való átement idején (XIX. század)	266
Az orosz forradalmi demokraták filozófiája és harcuk az idealizmus ellen	266
A Szovjetunió népeinek filozófiája és társadalmi nézetei a XIX. században	306
A kelet-európai népek filozófiai és társadalmi nézetei a XIX. században	316
Kínai forradalmi demokratikus gondolkodók a XIX. században, Szun Jat-szen	328
A polgári filozófia hanyatlásának kezdete	331
A filozófiai eszmék fejlődése a XIX. századi természettudományban	342
A marxista-leninista filozófia története és harca a polgári filozófia ellen
A dialektikus és történelmi materializmus létrejötte forradalom a filozófiában	359
A marxizmus történelmi gyökerei és elméleti forrásai	359
Marx és Engels filozófiai nézeteinek kialakulása	364
A dialektikus és történelmi materializmus fejlődése az 1848-as forradalmomtól a Párizsi Kommünig terjedő időszakban	378
A marxizmus fejlődésének történelmi feltételei 1848 és 1871 között	378
Az 1848-as forradalmak tapasztalatait általánosító fontosabb társadalomtudományi gondolatok	379
A dialektikus materializmus továbbfejlesztése Marx közgazdasági műveiben	381
A történelmi materializmus továbbfejlesztése	390
A dialektikus és történelmi materializmus fejlődése a Párizsi Kommün után	397
A dialektikus materializmus továbbfejlesztése Engels "Anti-Dühring"-jében és egyéb műveiben	398
A természettudományi felfedezések filozófiai általánosítása	417
A történelmi materializmus továbbfejlesztése és konkretizálása	418
A marxista filozófia fejlődése és elterjedése Nyugat-Európában	426
A marxista filozófia elterjedése Oroszországban a XIX. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben. Plehanov	439
A marxista filozófia oroszországi elterjedésének történelmi előfeltételei	439
Plehanov harca a narodnyikok filozófiai és társadalmi nézetei ellen. A tudományos szocializmus filozófiai eszméinek alkalmazása az orosz társadalmi életre	440
Plehanov harca a tudományos materialista világnézetért, az orosz és a nemzetközi munkásmozgalomban jelentkező revizionizmus ellen	443
Plehanov a történelmi materializmus, az esztétika és a filozófiatörténet problémáiról	450
A nyugat-európai polgári filozófia a XIX. század második felében	457
A pozitivizmus első formájának betetőzése. Herbert Spencer	458
A machizmus	462
A neokantianizmus	468
A nietzschei életfilozófia	473
Az orosz idealista filozófia a XIX. század második felében és a XX. század elején	479
A marxista filozófia lenini szakaszának kezdete. A dialektikus és történelmi materializmus fejlődése az első orosz forradalom előtt	494
A leninizmus létrejöttének történelmi feltételei	494
A marxista filozófia alkotó jellege. A marxista filozófia továbbfejlesztése Lenin és munkatársai műveiben	496
A marxista filozófia lenini szakaszának lényege	498
A narodnyik filozófia és szociológia lenini bírálata. A történelmi materializmus és a dialektikus módszer problémái	500
A marxista filozófia lenini továbbfejlesztése a "legális marxizmus", a bernsteinizmus, az ökonomizmus és a mensevizmus elleni harcban	506
A forradalom marxista elméletének lenini továbbfejlesztése	510
A dialektikus és történelmi materializmus lenini továbbfejlesztése az első orosz forradalomtól a nagy októberi Szocialista Forradalomig terjedő időszakban (1907-1917)	513
Lenin "Materializmus és empíriokriticizmus" című művének szerepe a marxista ismeretelmélet továbbfejlesztésében	514
A természettudományok eredményeinek filozófiai általánosítása a "Materializmus és empíriokriticizmus"-ban	521
A dialektikus materializmus továbbfejlesztése Lenin 1910-1917 között írt műveiben	527
A történelmi materializmus lenini továbbfejlesztése	535
A dialektikus és történelmi materializmkus fejlődése a Szovjetunióban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet és a kapitalista világrendszer általános válsága idején (1917-1936)	542
A dialektikus és történelmi materializmus továbbfejlesztése Lenin, Lenin tanítványai és munkatársai által a Szovjetunióban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában	542
A marxista filozófiai gondolkodás a Szovjetunión kívül a kapitalizmus általános válságának időszakában	558
Az ideológiai harc az imperializmus ellentmondásainak további kiéleződése idején (1929-1937)	562
A marxista-leninista filozófia fejlődése a szocializmus Szovjetunióbeli felépülése és a szovjet szocialista rendszernek a kommunizmusba való átmenete, a szocializmus világrendszerré válása és a tőkés rendszer válságának elmélyülése idején (1936-1961)	568
A marxista-leninista filozófia a Szovjetunióban a szocializmus időszakában (a második világháború előestéjén, a háború alatt és a háborút követő években) (1936-1953)	570
A filozófiai gondolkodás fejlődése a Szovjetunióban 1953 után. A személyi kultusznak és filozófiai következményeinek bírálata	575
A marxi-lenini tanítás alkotó fejlesztése a Szovjetunióban. A kommunizmus általánosan kibontakozó építésének elméleti megalapozása	579
A marxista-leninista filozófia a népi demokratikus országokban	602
A társadalmi fejlődés problémái és a burzsoá ideológia bírálata a tőkésországok marxistáinak műveiben	610
A marxista gondolat a mai nemzeti szabadságmozgalmak ideológiájában	614
A kommunista világmozgalom programadó okmányai és szerepük a marxista-leninista elmélet továbbfejlesztésében. Az SZKP programjának nemzetközi ideológiai és politikai jelentősége	615
A mai nyugat-európai és amerikai idealista filozófia	625
Az irracionalista irányzat. Bergson intuitivizmusa	626
A pragmatizmus	631
A fenomenológia	633
Az egzisztencializmus	642
A neopozitivizmus	648
A vallási filozófia. A neotomizmus	656
A filozófiai eszmék fejlődése a XX. századi természettudományban	663
Befejezés	677