Egyetemes állam- és jogtörténet II.

Előszó

III. RÉSZ

A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG APÁRISI KOMMÜNIG A SZABADVERSENYES KAPITALIZMUS KORA

XII. fejezet

A BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG JELLEMZÉSE

1. A gazdasági és társadalmi rend

A burzsoá vagy polgári állam és jog a kapitalista gazdasági alapnak a felépítménye. Ennek a gazdasági alapnak a jellegzetessége a tőkés magántulajdon a termelőeszközökön, másfelől a termelőeszközök hiánya a dolgozónál, a bérmunkásnál. A monopolkapitalizmus előtti, az un. szabadversenyes kapitalizmus korában a bérmunkás kizsákmányolása céljából nincs szükség gazdaságon kívüli kényszerre, mint a rabszolgatartó és a feudális rendszerben. A gazdasági kényszer, a létfenntartás szükségessége, egy szóval az éhezés veszedelmének a kényszere elég arra, hogy a bérmunkás munkaerejét a tőkés rendelkezésére bocsássa. Nincs szükség a bérmunkást a rabszolga vagy a jobbágy módjára állami kényszereszközökkel személyi függőségben tartani a tőkéssel szemben. A kizsákmányolásra szükséges gazdasági függőséget megteremti magának a tőkés azzal, hogy felhasználja a termelőeszközök magántulajdonát, felhasználja azt a biztonságot és azt a lehetőséget, amit a burzsoá állam és jog nyújt a korlátlan, szabad rendelkezésre a tőkés magántulajdonnal.
A tőkés termelési mód kialakulása megteremti a polgári állam két alapvető osztályát: a burzsoáziát és a proletariátust, a tőkés és a bérmunkásosztályt. A kapitalizmust megelőző hűbéri államban más osztályok állanak egymással szemben, de a hűbériség megszűnésével az állam osztályjellege, kizsákmányoló jellege alapjában nem változott. Engels irta 1895-ben a társadalmak forradalmi átalakulásáról, hogy: "Minden eddigi forradalom azt eredményezte, hogy egy bizonyos osztályuralmat kiszoritott egy másik osztályuralom; de minden eddigi uralkodó osztály csak apró kisebbség volt az elnyomott néptömeggel szemben. Egyik uralkodó kisebbséget megbuktatták, helyébe egy másik kisebbség ragadta meg a kormánykereket". Vissza