I. kötet | |
Az egyetemes állam- és jogtörténet tantárgy elhatárolása, tárgya és módszerei | |
Egyetemes (általános) állam- és jogtörténet, az összehasonlító európai alkotmány- és jogtörténet | 13 |
A tantárgy elhatárolása | 13 |
Az alkotmány- és jogtörténeti Európa | 13 |
Az összehasonlítás mint a megismerés tudományos módszere | 14 |
Az alkotmány- és jogtörténet tárgya | 14 |
A tantárgy oktatásának célja | 15 |
Érintkező szakterületek | 15 |
A tantárgy oktatásának előzményei | 16 |
Oktatás-módszertani alapvetések | 17 |
A jog hatályosulásának történeti vizsgálata | 17 |
A vizsgálat dimenziói | 17 |
A jogalkotás hatékonysága | 18 |
A jogalkalmazás hatékonysága | 20 |
A jog túlburjánzása | 22 |
A jogi szankció történeti értékelése | 23 |
A jogalkalmazás, végrehajtás hatékonyságának alkotmány- és jogtörténeti tapasztalatai | 24 |
A jog normáinak és a hatalom intézkedéseinek hatékonysága a társadalmi viszonyok történeti kontextusában | 26 |
A közösségi formációk és a joghatékonyság | 27 |
Az ókori Kelet és az antikvitás | |
Az ókori Kelet államai és jogrendszere | 31 |
Az ókori keleti társadalmak alapvonásai | 31 |
Stagnáció és kitörési kísérletek | 32 |
Kelet birodalmai | 32 |
Kelet és az antikvitás | 35 |
"Ex Oriente lux" | 35 |
Az ókori Hellász államélete és hatásai | 41 |
A poliszok típusai | 41 |
Spárta | 41 |
Az athéni demokrácia kialakulása és virágzása | 42 |
Poliszközi kapcsolatok | 43 |
A hellenisztikus birodalmak | 45 |
A római alkotmány alapvonásai | 46 |
A római alkotmánytörténet korszakai | 46 |
A római államrendszer | 46 |
Patríciusok és plebejusok | 46 |
A testületi szervek | 47 |
A főtisztviselők | 47 |
A császárok | 48 |
A Római Birodalom | 49 |
Róma öröksége | 51 |
A bizantinizmus és következményei | 52 |
A bizánci alkotmánytörténet alapvonásai | 52 |
A bizantinizmus szűk értelemben | 53 |
A bizantinizmus mint tágan értelmezett jelenség | 53 |
A történelmi hatások | 54 |
A középkor évszázadainak alapösszefüggései | |
A feudalizmus alapvető struktúrái | 57 |
Az alapvető struktúrák vázlata | 57 |
A főszereplők, belső struktúrájuk és normarendszerük | 58 |
Tevékenységcsere | 59 |
Felemelkedési pályák | 59 |
Kiélezett konfliktusok | 60 |
A városok rendszeridegen becsatolódása | 60 |
A partimoniális állam | 62 |
A korai feudális állam materiális és hatalompolitikai alapjai | 62 |
A frank példa | 62 |
A történelmi hatások | 64 |
A rendi korszak | 66 |
Materiális és hatalompolitikai alapok | 66 |
A rendi államszervezet | 66 |
A rendiség és a modern polgári állam genezise | 67 |
Az abszolutista állam | 69 |
Materiális és hatalompolitikai alapok | 69 |
A francia abszolutizmus mint modell | 69 |
Az abszolutizmus, mint a modern közigazgatás és jogélet egyik előkészítője | 70 |
A széttagoltság - egység - birodalmi integráció alapösszefüggései | 70 |
A városok és joguk a feudalizmus korszakában | 71 |
Városok születése | 71 |
Az európai várostípusok | 71 |
Az autonóm szervezet | 73 |
A városi jog kisvilágának genezise | 76 |
A városi jog jogrendszer alapelemei | 76 |
A privilégium | 77 |
Az egyezmények | 78 |
A dekrétumok | 79 |
Az autonóm városi jogalkotás | 79 |
A szokásjog szerepe | 81 |
A város jogéletére ható külső tényezők | 81 |
A római jog hatása a városok jogéletére | 84 |
A városi jog írásos emlékei | 86 |
Városi kodifikációs munkálatok | 87 |
A városfejlődés hatása a modern államra | 88 |
A városi modernizáció dilemmái | 89 |
A legfontosabb jogterületek és jogforrások a középkorban | 92 |
A jogforrások rendszere | 92 |
Az angolszász jogrendszer jogforrási alapjai | 92 |
A középkor legfontosabb jogterületeinek alapvonásai | 93 |
A jogtudó értelmiség a középkorban | 95 |
A hatalom és a jog középkori és újkori kultúrtörténete | 95 |
A jogi kultúrtörténet területei | 95 |
A jog szimbólumai | 96 |
Jogi ikonográfia | 96 |
Az állami hatalom szimbólumai | 96 |
A hatalom sasmadarai | 97 |
A görögök és a Római Birodalom | 98 |
A középkor évszázadai | 99 |
Az újkor német sasai | 101 |
A magyar hatalmi szimbolika és a sasok | 102 |
Bizánc és örökösei | 103 |
A bonapartizmus hatalmi szimbolikája | 104 |
A totális diktatúrák hatami szimbólumai és a sas | 104 |
Az amerikai sas mint hatalmi szimbólum | 105 |
Távoli térségek | 105 |
A polgári korszak állam- és jogrendszerének alapösszefüggései | |
A modern alkotmánytörténet alapvonalai, az egyes jogágak alapelvei | 109 |
A modern állam kialakulása és korszakai | 109 |
A modern alkotmánytörténet alapelveinek rendszere | 109 |
A jogrendszer legfontosabb alapelvei | 109 |
Az egyes térségek alkotmány- és jogfejlődése | |
A "Német Nemzet Szent Római Birodalma" | 113 |
A kiépülés, topográfiai keretek | 113 |
A birodalom közjogi struktúrája | 113 |
A modern európai államfejlődés és a Német-római Birodalom | 118 |
A széthullás és következményei | 118 |
A korszak jogfejlődésének alapvonásai | 122 |
A porosz államtörténet alapvonalai | 126 |
Német alkotmánytörténet - porosz alkotmánytörténet | 126 |
A gyökerek | 126 |
A militarista porosz állam és értékelése | 128 |
A talpraállás mesterei | 129 |
Az egység kovácsa | 130 |
A következmények | 132 |
A Habsburg Birodalom államtörténetének alapvonalai | 133 |
A birodalomépítés Habsburg stratégiája | 133 |
A történelmi egységek: a tartományok | 133 |
A reformhullámok | 134 |
A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában | 135 |
A negyvennyolcs forradalom és a neoabszolutista modernizációs kísérlet | 136 |
A dualista korszak | 140 |
Osztrák hatások a magyar alkotmány- és jogfejlődésre | 141 |
A jogbefogadás és a jogi identitás általános összefüggései | 142 |
Jogexport az "Einrichtungswerk" jegyében | 142 |
II. József voluntarista kísérlete | 143 |
Lehetőségek a hazai modernizáció nemzeti megvalósítására a tizenkilencedik század első felében | 145 |
Az osztrák jog uralma Magyarországon a neoabszolutizmus idején | 146 |
A magyar jog restaurálása | 148 |
A dualista kor jogának osztrák elemei | 150 |
Az osztrák jog magyarországi recepciójának jogtörténeti mérlege | 152 |
Ausztria alkotmánytörténetének alapvonásai 1918 után | 152 |
A német állam- és jogfejlődés a tizenkilencedik században | 154 |
Az egységtörekvések megoldási módozatai | 154 |
A frankfurti parlament kísérlete a demokratikus német egység megvalósítására | 154 |
A kisnémet variáns megvalósulása | 155 |
A vilmosi Németország alkotmányos felépítése és konfliktusterületei | 155 |
A német térség kodifikációs teljesítményei a tizenkilencedik században | 160 |
Az osztrák polgári törvénykönyv | 160 |
A német polgári törvénykönyv (a BGB) | 161 |
A német alkotmány és jog fejlődésének alapvonalai a huszadik században | 164 |
Az államfejlődés | 164 |
A jogfejlődés | 165 |
Irodalomjegyzék | 167 |
Névmutató | 177 |
II. kötet | |
Tartalomjegyzék | 5 |
Előszó | 9 |
A modern angol alkotmány- és jogfejlődés előzményei és alakulása a XVIII.-XX. században | 13 |
Az angol alkotmány- és jogfejlődés középkori gyökerei | 13 |
A feszesen szervezett angol állam | 13 |
A sajátos angol jogrendszer tradicionális alapjai | 18 |
A parlamentális monarchia kialakulása Angliában | 21 |
Az angol államfejlődés a XIX. században | 29 |
Az angol gyarmatbirodalom | 33 |
Az angol térszerkezet történeti változása | 34 |
A XX. században | 34 |
A modern francia alkotmány- és jogfejlődés történeti előzményei és alakulása a XVIII-XX. században | 37 |
A francia monarchia alkotmánytörténetének alapvonalai | 37 |
A középkori gyökerek | 37 |
Az ancien régime bukása | 42 |
A francia államfejlődés a polgári forradalmak tüzében | 43 |
Az Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata | 43 |
A rendszerváltozások | 46 |
Az alkotmányos monarchia | 46 |
Az első köztársaság: 1792-1799 | 47 |
A bonapartizmus változatai (1799-1814/15) | 52 |
A túlélés művészete | 53 |
Franciaország 1814-1848 között | 55 |
Franciaország 1848-1870 között | 56 |
A Harmadik Köztársaság | 57 |
A modern francia jogrendszer kialakulása és fejlődése | 61 |
Az előzmények | 61 |
A polgári jogrendszer genezise | 64 |
A forradalmi korszak | 64 |
A nagy francia kódexek | 65 |
A polgári (magán) jog | 66 |
A büntetőjog | 67 |
A törvénykezési jog | 68 |
A kereskedelmi jog | 69 |
A francia jog recepciója | 69 |
Itália állam- és jogfejlődésének történeti alapvonalai | 73 |
A széthullott antik világ | 73 |
A reneszánsz hatása a politikai gondolkodásra | 77 |
A modern olasz jogfejlődés történeti alapjai | 78 |
Az egység felé | 83 |
A fasiszta olasz állam és jog alapjai | 85 |
A demokratikus Olaszország | 86 |
Európa más régiói | 89 |
Németalföld | 89 |
Svájc | 92 |
A szövetség kialakulásának útja | 92 |
A svájci államélet a XX. században | 94 |
A svájci polgári törvénykönyv, mint a kodifikációtörténet jelentős műve | 94 |
A svájci magánjogi kódexek kisugárzása | 95 |
Az Ibériai-félsziget államtörténetének alapvonalai | 96 |
A skandináv-balti térség államtörténeti alapvonalai | 99 |
Közép-Európa állam- és jogfejlődésének történeti alapvonalai | 105 |
A lengyel térség | 105 |
A cseh korona alkotmánytörténetének vázlata | 107 |
A magyar államfejlődés alapvető európai összefüggései | 109 |
A Balkán államfejlődésének alapvonalai | 115 |
Az orosz állam- és jogfejlődés évszázadai | 121 |
Az orosz térség fejlődésének alapvető tendenciái | 121 |
Nagy Péter reformjai | 123 |
Modernizációs kísérletek a XIX-XX. században az orosz cárok birodalmában | 124 |
Az orosz jogfejlődés történeti forrásai | 127 |
A huszadik század útvesztői | 128 |
Az amerikai kontinens államfejlődésének alapvonalai | 133 |
Az Észak-Amerikai Egyesült Államok | 133 |
A függetlenség útján | 133 |
Az Egyesült Államok alkotmánya és kiegészítései | 133 |
A XIX. század államelméletének alapvonalai az Egyesült Államokban | 135 |
Az amerikai évszázad | 137 |
Az Egyesült Államok jogrendszere | 139 |
Latin-Amerika alkotmánytörténete alapvonalakban | 140 |
Ázsia jelentősebb térségeinek államtörténete alapvonalakban | 143 |
A kínai birodalom | 143 |
India | 145 |
A sztyeppék nomád birodalmai | 147 |
Irán térsége | 150 |
Az iszlám | 151 |
A japán alkotmányfejlődés alapvonalai | 153 |
A fekete kontinens államainak történeti fejlődése | 157 |
Az államiság kezdete, ősi birodalmak | 157 |
A rabszolgakereskedelem | 157 |
A kontinens gyarmatosítása | 158 |
A függetlenné válás | 158 |
Az afrikai jog történeti alakulása | 159 |
A nemzetközi együttélés fejlődésének alapvonalai | 161 |
A hadviselés és a hadseregek jogtörténetének alapvonalai | 161 |
Követségek és diplomaták a jogtörténetben | 166 |
A nemzetközi szervezetek és integrációs törekvések a jogtörténetben | 167 |
Névmutató | 171 |