| I. kötet | |
| Az egyetemes állam- és jogtörténet tantárgy elhatárolása, tárgya és módszerei | |
| Egyetemes (általános) állam- és jogtörténet, az összehasonlító európai alkotmány- és jogtörténet | 13 |
| A tantárgy elhatárolása | 13 |
| Az alkotmány- és jogtörténeti Európa | 13 |
| Az összehasonlítás mint a megismerés tudományos módszere | 14 |
| Az alkotmány- és jogtörténet tárgya | 14 |
| A tantárgy oktatásának célja | 15 |
| Érintkező szakterületek | 15 |
| A tantárgy oktatásának előzményei | 16 |
| Oktatás-módszertani alapvetések | 17 |
| A jog hatályosulásának történeti vizsgálata | 17 |
| A vizsgálat dimenziói | 17 |
| A jogalkotás hatékonysága | 18 |
| A jogalkalmazás hatékonysága | 20 |
| A jog túlburjánzása | 22 |
| A jogi szankció történeti értékelése | 23 |
| A jogalkalmazás, végrehajtás hatékonyságának alkotmány- és jogtörténeti tapasztalatai | 24 |
| A jog normáinak és a hatalom intézkedéseinek hatékonysága a társadalmi viszonyok történeti kontextusában | 26 |
| A közösségi formációk és a joghatékonyság | 27 |
| Az ókori Kelet és az antikvitás | |
| Az ókori Kelet államai és jogrendszere | 31 |
| Az ókori keleti társadalmak alapvonásai | 31 |
| Stagnáció és kitörési kísérletek | 32 |
| Kelet birodalmai | 32 |
| Kelet és az antikvitás | 35 |
| "Ex Oriente lux" | 35 |
| Az ókori Hellász államélete és hatásai | 41 |
| A poliszok típusai | 41 |
| Spárta | 41 |
| Az athéni demokrácia kialakulása és virágzása | 42 |
| Poliszközi kapcsolatok | 43 |
| A hellenisztikus birodalmak | 45 |
| A római alkotmány alapvonásai | 46 |
| A római alkotmánytörténet korszakai | 46 |
| A római államrendszer | 46 |
| Patríciusok és plebejusok | 46 |
| A testületi szervek | 47 |
| A főtisztviselők | 47 |
| A császárok | 48 |
| A Római Birodalom | 49 |
| Róma öröksége | 51 |
| A bizantinizmus és következményei | 52 |
| A bizánci alkotmánytörténet alapvonásai | 52 |
| A bizantinizmus szűk értelemben | 53 |
| A bizantinizmus mint tágan értelmezett jelenség | 53 |
| A történelmi hatások | 54 |
| A középkor évszázadainak alapösszefüggései | |
| A feudalizmus alapvető struktúrái | 57 |
| Az alapvető struktúrák vázlata | 57 |
| A főszereplők, belső struktúrájuk és normarendszerük | 58 |
| Tevékenységcsere | 59 |
| Felemelkedési pályák | 59 |
| Kiélezett konfliktusok | 60 |
| A városok rendszeridegen becsatolódása | 60 |
| A partimoniális állam | 62 |
| A korai feudális állam materiális és hatalompolitikai alapjai | 62 |
| A frank példa | 62 |
| A történelmi hatások | 64 |
| A rendi korszak | 66 |
| Materiális és hatalompolitikai alapok | 66 |
| A rendi államszervezet | 66 |
| A rendiség és a modern polgári állam genezise | 67 |
| Az abszolutista állam | 69 |
| Materiális és hatalompolitikai alapok | 69 |
| A francia abszolutizmus mint modell | 69 |
| Az abszolutizmus, mint a modern közigazgatás és jogélet egyik előkészítője | 70 |
| A széttagoltság - egység - birodalmi integráció alapösszefüggései | 70 |
| A városok és joguk a feudalizmus korszakában | 71 |
| Városok születése | 71 |
| Az európai várostípusok | 71 |
| Az autonóm szervezet | 73 |
| A városi jog kisvilágának genezise | 76 |
| A városi jog jogrendszer alapelemei | 76 |
| A privilégium | 77 |
| Az egyezmények | 78 |
| A dekrétumok | 79 |
| Az autonóm városi jogalkotás | 79 |
| A szokásjog szerepe | 81 |
| A város jogéletére ható külső tényezők | 81 |
| A római jog hatása a városok jogéletére | 84 |
| A városi jog írásos emlékei | 86 |
| Városi kodifikációs munkálatok | 87 |
| A városfejlődés hatása a modern államra | 88 |
| A városi modernizáció dilemmái | 89 |
| A legfontosabb jogterületek és jogforrások a középkorban | 92 |
| A jogforrások rendszere | 92 |
| Az angolszász jogrendszer jogforrási alapjai | 92 |
| A középkor legfontosabb jogterületeinek alapvonásai | 93 |
| A jogtudó értelmiség a középkorban | 95 |
| A hatalom és a jog középkori és újkori kultúrtörténete | 95 |
| A jogi kultúrtörténet területei | 95 |
| A jog szimbólumai | 96 |
| Jogi ikonográfia | 96 |
| Az állami hatalom szimbólumai | 96 |
| A hatalom sasmadarai | 97 |
| A görögök és a Római Birodalom | 98 |
| A középkor évszázadai | 99 |
| Az újkor német sasai | 101 |
| A magyar hatalmi szimbolika és a sasok | 102 |
| Bizánc és örökösei | 103 |
| A bonapartizmus hatalmi szimbolikája | 104 |
| A totális diktatúrák hatami szimbólumai és a sas | 104 |
| Az amerikai sas mint hatalmi szimbólum | 105 |
| Távoli térségek | 105 |
| A polgári korszak állam- és jogrendszerének alapösszefüggései | |
| A modern alkotmánytörténet alapvonalai, az egyes jogágak alapelvei | 109 |
| A modern állam kialakulása és korszakai | 109 |
| A modern alkotmánytörténet alapelveinek rendszere | 109 |
| A jogrendszer legfontosabb alapelvei | 109 |
| Az egyes térségek alkotmány- és jogfejlődése | |
| A "Német Nemzet Szent Római Birodalma" | 113 |
| A kiépülés, topográfiai keretek | 113 |
| A birodalom közjogi struktúrája | 113 |
| A modern európai államfejlődés és a Német-római Birodalom | 118 |
| A széthullás és következményei | 118 |
| A korszak jogfejlődésének alapvonásai | 122 |
| A porosz államtörténet alapvonalai | 126 |
| Német alkotmánytörténet - porosz alkotmánytörténet | 126 |
| A gyökerek | 126 |
| A militarista porosz állam és értékelése | 128 |
| A talpraállás mesterei | 129 |
| Az egység kovácsa | 130 |
| A következmények | 132 |
| A Habsburg Birodalom államtörténetének alapvonalai | 133 |
| A birodalomépítés Habsburg stratégiája | 133 |
| A történelmi egységek: a tartományok | 133 |
| A reformhullámok | 134 |
| A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában | 135 |
| A negyvennyolcs forradalom és a neoabszolutista modernizációs kísérlet | 136 |
| A dualista korszak | 140 |
| Osztrák hatások a magyar alkotmány- és jogfejlődésre | 141 |
| A jogbefogadás és a jogi identitás általános összefüggései | 142 |
| Jogexport az "Einrichtungswerk" jegyében | 142 |
| II. József voluntarista kísérlete | 143 |
| Lehetőségek a hazai modernizáció nemzeti megvalósítására a tizenkilencedik század első felében | 145 |
| Az osztrák jog uralma Magyarországon a neoabszolutizmus idején | 146 |
| A magyar jog restaurálása | 148 |
| A dualista kor jogának osztrák elemei | 150 |
| Az osztrák jog magyarországi recepciójának jogtörténeti mérlege | 152 |
| Ausztria alkotmánytörténetének alapvonásai 1918 után | 152 |
| A német állam- és jogfejlődés a tizenkilencedik században | 154 |
| Az egységtörekvések megoldási módozatai | 154 |
| A frankfurti parlament kísérlete a demokratikus német egység megvalósítására | 154 |
| A kisnémet variáns megvalósulása | 155 |
| A vilmosi Németország alkotmányos felépítése és konfliktusterületei | 155 |
| A német térség kodifikációs teljesítményei a tizenkilencedik században | 160 |
| Az osztrák polgári törvénykönyv | 160 |
| A német polgári törvénykönyv (a BGB) | 161 |
| A német alkotmány és jog fejlődésének alapvonalai a huszadik században | 164 |
| Az államfejlődés | 164 |
| A jogfejlődés | 165 |
| Irodalomjegyzék | 167 |
| Névmutató | 177 |
| II. kötet | |
| Tartalomjegyzék | 5 |
| Előszó | 9 |
| A modern angol alkotmány- és jogfejlődés előzményei és alakulása a XVIII.-XX. században | 13 |
| Az angol alkotmány- és jogfejlődés középkori gyökerei | 13 |
| A feszesen szervezett angol állam | 13 |
| A sajátos angol jogrendszer tradicionális alapjai | 18 |
| A parlamentális monarchia kialakulása Angliában | 21 |
| Az angol államfejlődés a XIX. században | 29 |
| Az angol gyarmatbirodalom | 33 |
| Az angol térszerkezet történeti változása | 34 |
| A XX. században | 34 |
| A modern francia alkotmány- és jogfejlődés történeti előzményei és alakulása a XVIII-XX. században | 37 |
| A francia monarchia alkotmánytörténetének alapvonalai | 37 |
| A középkori gyökerek | 37 |
| Az ancien régime bukása | 42 |
| A francia államfejlődés a polgári forradalmak tüzében | 43 |
| Az Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata | 43 |
| A rendszerváltozások | 46 |
| Az alkotmányos monarchia | 46 |
| Az első köztársaság: 1792-1799 | 47 |
| A bonapartizmus változatai (1799-1814/15) | 52 |
| A túlélés művészete | 53 |
| Franciaország 1814-1848 között | 55 |
| Franciaország 1848-1870 között | 56 |
| A Harmadik Köztársaság | 57 |
| A modern francia jogrendszer kialakulása és fejlődése | 61 |
| Az előzmények | 61 |
| A polgári jogrendszer genezise | 64 |
| A forradalmi korszak | 64 |
| A nagy francia kódexek | 65 |
| A polgári (magán) jog | 66 |
| A büntetőjog | 67 |
| A törvénykezési jog | 68 |
| A kereskedelmi jog | 69 |
| A francia jog recepciója | 69 |
| Itália állam- és jogfejlődésének történeti alapvonalai | 73 |
| A széthullott antik világ | 73 |
| A reneszánsz hatása a politikai gondolkodásra | 77 |
| A modern olasz jogfejlődés történeti alapjai | 78 |
| Az egység felé | 83 |
| A fasiszta olasz állam és jog alapjai | 85 |
| A demokratikus Olaszország | 86 |
| Európa más régiói | 89 |
| Németalföld | 89 |
| Svájc | 92 |
| A szövetség kialakulásának útja | 92 |
| A svájci államélet a XX. században | 94 |
| A svájci polgári törvénykönyv, mint a kodifikációtörténet jelentős műve | 94 |
| A svájci magánjogi kódexek kisugárzása | 95 |
| Az Ibériai-félsziget államtörténetének alapvonalai | 96 |
| A skandináv-balti térség államtörténeti alapvonalai | 99 |
| Közép-Európa állam- és jogfejlődésének történeti alapvonalai | 105 |
| A lengyel térség | 105 |
| A cseh korona alkotmánytörténetének vázlata | 107 |
| A magyar államfejlődés alapvető európai összefüggései | 109 |
| A Balkán államfejlődésének alapvonalai | 115 |
| Az orosz állam- és jogfejlődés évszázadai | 121 |
| Az orosz térség fejlődésének alapvető tendenciái | 121 |
| Nagy Péter reformjai | 123 |
| Modernizációs kísérletek a XIX-XX. században az orosz cárok birodalmában | 124 |
| Az orosz jogfejlődés történeti forrásai | 127 |
| A huszadik század útvesztői | 128 |
| Az amerikai kontinens államfejlődésének alapvonalai | 133 |
| Az Észak-Amerikai Egyesült Államok | 133 |
| A függetlenség útján | 133 |
| Az Egyesült Államok alkotmánya és kiegészítései | 133 |
| A XIX. század államelméletének alapvonalai az Egyesült Államokban | 135 |
| Az amerikai évszázad | 137 |
| Az Egyesült Államok jogrendszere | 139 |
| Latin-Amerika alkotmánytörténete alapvonalakban | 140 |
| Ázsia jelentősebb térségeinek államtörténete alapvonalakban | 143 |
| A kínai birodalom | 143 |
| India | 145 |
| A sztyeppék nomád birodalmai | 147 |
| Irán térsége | 150 |
| Az iszlám | 151 |
| A japán alkotmányfejlődés alapvonalai | 153 |
| A fekete kontinens államainak történeti fejlődése | 157 |
| Az államiság kezdete, ősi birodalmak | 157 |
| A rabszolgakereskedelem | 157 |
| A kontinens gyarmatosítása | 158 |
| A függetlenné válás | 158 |
| Az afrikai jog történeti alakulása | 159 |
| A nemzetközi együttélés fejlődésének alapvonalai | 161 |
| A hadviselés és a hadseregek jogtörténetének alapvonalai | 161 |
| Követségek és diplomaták a jogtörténetben | 166 |
| A nemzetközi szervezetek és integrációs törekvések a jogtörténetben | 167 |
| Névmutató | 171 |
Folytatás Microsoft-tal