Egyetemes állam- és jogtörténet

Egységes jegyzet/Kézirat/Állam- és Jogtudományi Karok

Szerző

Budapest

'Dr. Horváth Pál: Egyetemes állam- és jogtörténet ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	304 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J1-140/a. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
Franciaország 1789 előtt Oroszország mellett Európa leghatalmasabb feudális abszolút monarchiája volt, s ugyanakkor itt feszültek a legélesebb ellentétek a régi rendszer (ancien régime) hivatalos, XIV. Lajos uralkodása alatt nagyjából végső formát nyert keretei és a feltörekvő uj társadalmi erők között. A forradalom előestéjén mintegy 25 millió lakosú ország társadalmát, melyet a születés kiváltsága és a földbirtokvagyon határozott meg, aláásta a kapitalizmus fejlődése, mivel a földbirtokos nemesség és papság rovására növelte az ingó vagyon jelentőségét és ezzel együtt a burzsoázia gazdasági hatalmát, illetve társadalmi súlyát is. Az ancien régime terheit hordozó dolgozó osztályok, kivált a parasztság, gazdasági helyzetük és szűk látókörük miatt képtelenek voltak a kezdeményezésre, még inkább az irányításra, ezért természetesnek tartották, hogy fenntartásokkal ugyan, de a burzsoázia vezetése alá rendeljék magukat.
Az ancien régime társadalmában a feudális jog három rendet, a papságot, a nemességet és a harmadik rendet különböztette meg. A királyság első rendje, a papság (mintegy 120 000 személy), jelentős kiváltságokat mondhatott a magáénak és hatalmas bevételekkel rendelkezett a tizedből, valamint az egyházi birtokokból. Tagjainak osztályhelyzetét tekintve fő- és alsó papságra tagozódott. A főpapság mindinkább a nemesség másod- és harmadszülött fiaiból került ki; jellemző, hogy 1789-ben valamennyi (közel másfélszáz) francia püspök nemesi származású volt. Ez a szűk csoport sajátította ki és költötte el leginkább az udvarnál a papi rend évi 200 millió livre-t meghaladó jövedelmeinek nagyobb részét. Több-kevesebb nyíltsággal szemben állt vele a túlnyomó többségében nemnemesi származású alsó papság, amelynek csak morzsák jutottak. Az alsó papság együtt élt a néppel, jelentős hányadában magáévá tette annak gondolkozását és törekvéseit, sorsát a harmadik rendhez kapcsolta, de nem akadályozhatta meg az arisztokráciával összefonódott egyházat abban,hogy ne zárkózzék el minden előremutató kezdeményezés elől. Vissza

Tartalom

A francia burzsoá állam és jog kialakulása és megszilárdítása (1789-1814)	3
A francia polgári forradalom és a kapitalizmus megszilárdulsa	3
Az ancien regime társadalami és pénzügyi válsága	3
A nagy polgári forradalom (1789-1794)	6
A thermidori ellenforradalom és Napóleon kora	11
A burzsoá államszervezet kiépítése és megszilárdítása Franciaországban	13
Az ancien regime államszervezetének válsága és a burzsoá állam alapjainak lerakása	13
Az 1791. évi polgári monarchikus alkotmány	16
Az 1793. évi jakobinus, burzsoá demokratikus alkotmáeny	19
A jakobinus diktatura forradalmi államberendezkedése	21
A thermidori ellenforradalom 1795. évi alkotmánya	23
A konzulátos és a császárság államberendezkedése	25
A francia burzsoá jogfejlődés 1789-1814	28
A francia burzsoá magánjog kialakulása	28
A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv	30
A francia burzsoá büntetű- és büntető eljárásjog alapjainak lerakása	33
A francia burzsoá állam és joga restaurációtól a második császárság felbomlásáig (1814-1870)
Franciaország a restaurációtól a második császárság bukásáig	37
A restauráció és a juliusi monarchia politikai viszonyai	37
A második köztársaság és a második császásrság	39
A burzsoá államszervezet módosulása Franciaországban (1814-1870)	42
A restauráció és a juliusi monarchia államszervezete	42
A második köztársaság alkotmánya	44
Bonaparte Lajos alkotmánymódosításai	47
A francia magán- és büntetőjog fejlődése a napóleoni kodifikációktól a második császárság bukásáig	49
A német állaom fejlődése a XIX. sz. elejétől a német egység megteremtéséig	51
Történeti áttekintés	51
A napoleoni háboruk és a Szentszövetség korában (1806-1848)	56
A frankfurti parlament tevékenysége 1848-49-ben, a porosz alkotmányfejlődés a német polgári forradalom és az ellenforradalom időszakában	59
Az Észak-Német Szövetség államszervezete, alkotmánya	64
A német jogfejlődés	65
A burzsoá állam és jog kifejlődésének útja az olasz államokban Itália egyesítése	73
Történeti áttekintés	73
Az olasz államszerveet fejlődése az Olasz Királyság megteremtéséig	79
Az 1848 előtti fejlődés áttekintése	79
A Szárd Királyság 1848-as Alkotmánya. A római köztársaság államszervezete	81
Az olasz jog fejlődése 1861-ig	84
A jogfejlődés a fancia forradalmat megelőző időszakban	84
Az olasz jogfejlődés fő irányai a francia forradalom és az egységes Itália megteremtése közötti időszakban	87
Az angol parlamentáris burzsoá állam és jog a XIX. század elejétől a monopolkapitalizmus kialakulásáig	92
Angila, mint a vezető tőkés nagyhatalom	92
Államszervezete	96
Az angol burzsoá jog fejlődése	100
Az állam- és a jog fejlődése az Amerikai Egyesület Államokban a polgárháború befejezéséig	104
Az Egyesült Államok a függetlenségi harc után	104
Az USA alkotmányberendezkedése a 18. sz. végétől a polgárháboru befejezéséig	108
Az alkotmány változásai és a demokratikus szabadságjogok	108
Változások az USA álamberendezkedésének alakulásában a polgárháboru hatása alatt	111
Jogintézmények fejlődése a 19. században	112
Oroszország állam- és jogfejlődése a feudalizmus válsága idején (XVIII. sz. végétől az 1860-as évek végéig)	114
A cári Oroszország a feudalizmus bomlása és a tőkés viszonyok kialakulása idejében	114
Államszervezet. A cári feudális abszolutizmus államszervezetének átalakítására irányuló törekvések	114
A cári feudális abszolutizmus válsága	116
A cári feudális abszolutizmus erőszakos uralma	120
Polgári reformok szerepe az államberendezkedés átalakításában	122
Oroszország jogfejlődése a feudalizmus válsága és a jobbágyreformok korában	125
Cári törvényhozás a feudalizmus fenntartása érdekében	125
A polgári társadalom jogi viszonyainak kibontakozása, jobbágyreformok	127
Az 1861. február 19-i manifesztum és a polgári reformok hatása a jogfejlődésre	131
A Párizsi Kommün állama és joga	137
Franciaország a sedani vereségtől a Párizsi Kömmün bukásáig	141
A Párizsi Kommün államsezrvezete	143
A Párizsi Kommün szociális, kulturális és büntető jogalkotása	145
A Párizsi Kömmün tanulságai és jelentőségei	146
A burzsoá állam és jog a Párizsi Kömmüntől a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig	147
Az imperializmus kialakulása és szerepe a burzsoá állam és jog fejlődésében	147
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka; fő jellegzetességei	147
A monopolkapitalizmus kialakulásának hatása a burzsoá állam fejlődésére	149
Az imperializmus hatása a burzsoá jog fejlődése	151
A francia burzsoá állam és jog az imperializmus kialakulása korában	153
Franciaország társadalmi és politikai viszonyai a Párizsi Kömmüntől az I. világháborúig	157
A francai III. köztársaság államszervezete	160
A francia magán- és büntetőjog a III. köztársaság korában
Az angol burzsoá állam és jog (1870-1917)	161
Anglia az imperializmus korszakában	161
Államszervzet az imperilalizmus korszakában	165
A parlamentarizmus válsága	165
A parlament belső szervzete és jogköre	166
A helyi önkormányzat reformja	167
A bírósági szervezet alakulása 1870 után	168
A jogfejlődés fővonásai az imperializmus korszakában	169
A választójog alakulása	169
Jogforrások	170
A polgári és büntetőjog alakulása	174
A német burzsoá állam és jog az imperializmus kialakulása időszakában (1871-1917)	177
Történeti áttekintés	177
A német birodalom államszervezete	181
A jogfejlődés forrásai	188
A burzsoá államszervezet és jog fejlődése Itáliában az imperializmus kialakukása időszakában	192
Történeti áttekintés	192
Az államszervzet fejlődése	195
Az egységes Olaszország jogfejlődésének jellemzése	196
Az USA állam- és jogfejlődése az imperializmusba történő átmenet időszakában	205
Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháború befejezése után	205
Az államszervezet és a politikai viszonyok alakulása a polgárháború után	205
alapvető változások az USA államberendezkedésében a polgárháború eredméyneként	206
Az államszervezet társadalmi és politikai bázisai	208
Jogfejlődés a polgárháború után	210
A monopolkapitalizmus joga, a monopóliumok hatása az USA jogfejlődésére	210
Az alkotmánymódosítások hatása a jogfejlődésre	210
Szociális reformok, a munkásarisztokrácia kifejlesztésének jogi eszközei	211
Oroszország a kapitalizmus korszakában, áttérés az imperializmusra (1871-1917)
Oroszország 1870-1914 között	213
Államszervezet és a politikai viszonyok alakulása Oroszországban	217
Oroszország államberendezkedésének fejlődése a polgári reformok után	217
A cárizmus állama az 1905-1907 évi polgári demokratikus forradalom és a sztolipini reakció időszakában	221
Az 1917. évi polgári demokratikus forradalom állama, a kettős hatalom	226
Oroszország jogfejlődése a jobbágyfelszabadulás és a polgári reformok után	229
Az orosz jogfejlődés főbb jellemzői	229
A burzsoá jog szerepének fokozódása, monopóliumok	233
Az első orosz polgári demokratikus forradalom hatása a jogfejlődésre	235
A burzsoá állam és jog története a kapitalizmus általános válsága periódusában (1917-1945)	239
A burzsoá állam és jog a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után (1918-1945)	239
Bevezető megjegyzések	239
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása és jelentősége és burzsoá állam és jog fejlődésében	239
A nemzeti felszabadító harcok a gyarmatokon	240
A burzsoá versailles-washingtoni rendszer	240
A fasizmus uralomra jutása az imperialista államokban	242
A versailles-washingtoni rendsezr felbomlása	250
Az állam- és jogfejlődés a vezető imperialista országokban
Az Amerikai Egyesült Államok (USA) állam- és jogfejlődése	251
Az angol burzsoá állam és jog a két világháború között	257
A francia burzsoá állam és jog a két világháború között	262
A német állam és jog változásai akét világháború között	270
Az olasz burzsoá állam és jog a két világháború között	279
A közép- és délkelet európai államok a két világháború között
A lengyel állam	284
A csehszlovák állam a két világháború között	286
Bulgária a két világháború között	290
Románia a két világháború között	292
Jugoszlávia a két világháború között	296

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem