Egyetemes állam- és jogtörténet

Tartalom

Előszó 13
I. rész: AZ EGYETEMES ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNET TANTÁRGY 15
1.§ Egyetemes (általános) állam- és jogtörténet, összehasonlító európai állam- és jogtörténet 17
Irodalomjegyzék 20
II. rész: AZ ÓKORI KELET ÉS AZ ANTIKVITÁS 21
2.§ Az ókori Kelet államai és joga 23
2.1. Az ókori keleti társadalmak alapvonásai 23
2.2. Stagnáció és kitörési kísérletek 23
2.3. Kelet birodalmai 24
2.4. Kelet és az antikvitás 27
2.5. "Ex Oriente lux" 27
2.6. Irodalomjegyzék 32
Az ókori Hellász államélete és hatásai 33
3.1. A poliszok típusai 33
3.2. Spárta 33
3.3. Az athéni demokrácia kialakulása és virágzása 34
3.4. Poliszközi kapcsolatok 35
3.5. A hellenisztikus birodalmak 37
3.6. Irodalomjegyzék 38
4.§ A római államélet alapvonásai 39
4.1. A római állam történetének korszakai 39
4.2. A római államrendszer
4.2.1. Patríciusok és plebejusok 40
4.2.2. A testületi szervek 40
4.2.3. A főtisztviselők 41
4.2.4. A császárok 42
4.3. A Római Birodalom 42
4.4. Róma öröksége 44
4.5. Irodalomjegyzék 45
5. A bizantinizmus és következményei 46
5.1. A bizánci államtörténet alapvonásai 46
5.2. A bizantinizmus szűk értelemben 47
5.3. A bizantinizmus, mint tágan értelmezett jelenség 47
5.4. A történelmi hatások 48
5.5. Irodalomjegyzék 49
III. rész: A KÖZÉPKOR ÉVSZÁZADAINAK ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 51
6.§ A középkor alapvető struktúrái 53
6.1. Az alapvető struktúrák vázlata 53
6.2. A főszereplők, belső struktúrájuk és normarendszerük 53
6.3. Tevékenységcsere 54
6.4. Felemelkedési pályák, státusváltozások 55
6.5. Kiélezett konfliktusok 55
6.6. A városok rendszeridegen becsatolódása 55
6.7. Irodalomjegyzék 56
7.§ A középkori állam fejlődési szakaszai 58
7.1. A patrimoniális állam 58
7.1.1. A kora középkori állam materiális és hatalompolitikai alapjai 58
7.1.2. A frank példa 58
7.1.3. A történelmi hatások 60
7.2. A rendi korszak 61
7.2.1. Materiális és hatalompolitikai alapok 61
7.2.2. A rendi államszervezet 61
7.2.3. A rendiség és a modern polgári állam genezise 62
7.3. Az abszolutista állam 64
7.3.1. Materiális és hatalompolitikai alapok 64
7.3.2. A francia abszolutizmus, mint modell 64
7.3.3. Az abszolutizmus, mint a modern közigazgatás és jogélet egyik előkészítője 65
7.4. Széttagoltság - egység - birodalmi integráció 65
7.5. Irodalomjegyzék 66
8.§ A legfontosabb jogforrások és jogi területek a középkorban 68
8.1 A jogforrások rendszere 68
8.2. Az angolszász jogrendszer jogforrási alapjai 70
8.3. A középkor legfontosabb jogterületeinek alapvonásai 70
8.4. A jogtudó értelmiség 72
8.5. Irodalomjegyzék 74
9.§ A városok és joguk 76
9.1. Városok születése 76
9.2. Az európai várostípusok 76
9.3. Az autonóm szervezet 77
9.4. A városi jog forrásainak rendszere 79
9.4.1. A városi jog kisvilágának genezise 80
9.4.2. A városi jogrendszer alapelemei 80
9.4.3. A privilégium 80
9.4.4. Az egyezmények 82
9.4.6. Az autonóm városi jogalkotás 82
9.4.7. A szokásjog szerepe 83
9.4.8. A város jogéletére ható külső tényezők 84
9.4.8.1. A városi jogcsaládok 84
9.4.8.2. Más bíróságok megkeresése 85
9.4.8.3. További külső hatások 86
9.4.9. A római jog hatása a városok jogéletére 86
9.4.10. A városi jog írásos emlékei 88
9.4.11. Városi kodifikációs munkálatok 89
9.5. A városfejlődés hatása a modern államra 90
9.6. A városi modernizáció dilemmái 91
9.7. Irodalomjegyzék 92
10.§ Az egyház szervezete és joga 93
10.1. Az egyházak és a jogtörténet 93
10.2. A pápaság 93
10.3. Az egyházjog 96
10.4. Irodalomjegyzék 97
IV. rész: A POLGÁRI KORSZAK ÁLLAM- ÉS JOGRENDSZERÉNEK ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 99
11.§ A modern alkotmánytörténet alapvonalai, az egyes jogágak alapelvei 101
11.1. A modern állam kialakulása és korszakai 101
11.2 A modern alkotmánytörténet alapelveinek rendszere 101
11.3. A jogrendszer legfontosabb alapelvei 104
11.4. Irodalomjegyzék 105
V. rész: AZ EGYES TÉRSÉGEK ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉSE 107
12. § A „Német Nemzet Szent Római Birodalma" 109
12.1. A kiépülés, geográfiai keretek 109
12.2. A birodalom közjogi struktúrája 109
12.2.1. Az uralkodó 110
12.2.2. A Birodalmi Gyűlés 112
12.2.3. A Birodalmi Kamarai Bíróság 113
12.3. A modern európai államfejlődés és a Német-római Birodalom 114
12.4. A széthullás és következményei 114
12.5. A jogforrások alapvonásai 118
12.6. Irodalomjegyzék 121
13. § A porosz államtörténet alapvonalai 123
13.1. Német alkotmánytörténet - porosz alkotmánytörténet 123
13.2. A gyökerek 123
13.3. A militarista porosz állam és értékelése 125
13.4. A talpraállás mesterei 126
13.5. Az egység kovácsa 128
13.6. A következmények 129
13.7. Irodalomjegyzék 129
14. § A Habsburg Birodalom állam- és jogtörténetének alapvonalai 131
14.1. A birodalomépítés Habsburg stratégiája 131
14.2. A történelmi egységek: a tartományok 131
14.3. A reformhullámok (modernizációs kísérletek) 132
14.4. A felvilágosult abszolutizmus reformtörekvései Ausztriában 133
14. 5. A negyvennyolcas forradalom és a neoabszolutista modernizációs kísérlet 135
14.6. A dualista korszak 138
14.7. Az osztrák kodifikáció alapvonalai 140
14.8. Ausztria alkotmánytörténetének alapvonásai 1918 után 141
14.9. Irodalomjegyzék 142
15. §. Osztrák hatások a magyar állam- és jogfejlődésre 144
15.1. A jogbefogadás és a jogi identitás általános összefüggései 144
15.2. Jogexport az „Einrichtungswerk" jegyében 144
15.3. II. József voluntarista kísérlete 145
15.4. Lehetőség a hazai modernizáció nemzeti jellegű megvalósítására a XIX. század első felében 147
15.5. Az osztrák jog uralma Magyarországon a neoabszolutizmus idején 148
15.6. A magyar jog restaurálása 150
15.7. A dualista kor jogának osztrák elemei 152
15.8. Az osztrák jog recepciójának jogtörténeti mérlege 154
15.9. Irodalomjegyzék 154
16. § A német állam- és jogfejlődés a XIX. században 156
16.1. A német térség a XIX. század első felében 156
16.2. Az egységtörekvések megoldási módozatai 157
16.3. A frankfurti parlament kísérlete a német egység megvalósítására 157
16.4. A kis-német variáns megvalósulása 159
16.5. A vilmosi Németország 159
16.5.1. Konfliktusterületek 159
16.5.2. Teljesítmények 160
16.6. A német térség kodifikációs eredményei 163
16.7. Irodalomjegyzék 166
17. § A német állam és jog fejlődésének alapvonalai a XX. században 167
17.1. Az államfejlődés 167
17.2. A jogfejlődés 168
17.3. Irodalomjegyzék 170
18. § A modern angol állam- és jogfejlődés előzményei és alakulása a XVIII-XX. században 172
18.1. Az angol alkotmány- és jogfejlődés középkori gyökerei 172
18.1.1. A feszesen szervezett patrimoniális angol állam 172
18.1.2. A rendi fejlődés 176
18.1.3. A sajátos angol jogrendszer tradicionális alapjai 176
18.2. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában 180
18.3. Az angol államfejlődés a XIX. században 188
18.4. A jogélet fejlődése 190
18.5. Az angol gyarmatbirodalom 191
18.6. Az angol térszerkezet történeti változása 192
18.7. A XX. században 193
18.8. Irodalomjegyzék 194
19. § Az amerikai kontinens állam- és jogfejlődésének alapvonalai 196
19.1. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok 196
19.1.1. A függetlenség tatján 196
19.1.2. Az Egyesült Államok alkotmánya és kiegészítései 196
19.1.3. A XIX, század államéletének alapvonalai az Egyesült Államokban 199
19.1.4. Az amerikai évszázad 201
19.1.5. Az Egyesült Államok jogrendszere 202
19.2. Latin-Amerika államfejlődése alapvonalakban 203
19.3. Irodalomjegyzék 205
A modern francia állam- és jogfejlődés történeti előzményei és alakulása a XVIII-XX. században 207
20.1. A francia monarchia történetének alapvonalai 207
20.1.1. A patrimoniális gyökerek 207
20.1.2. A rendiség 209
20.1.3. Az abszolút monarchia 210
20.1.4. Az ancien régime bukása 212
20.2. A francia államfejlődés a polgári forradalmak tüzében 214
20.2.1. Az Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata 214
20.2.2. A rendszerváltozások 216
20.2.2.1. Az alkotmányos monarchia 216
20.2.2.2. Az első köztársaság: 1792-1804 218
20.2.2.3. A bonapartizmus változatai (1799-1814/15) 222
20.2.2.4. A túlélés művészete 224
20.2.2.5. Franciaország 1814-1848 között 225
20.2.2.6. Franciaország 1848-1870 között 226
20.2.2.7. A Harmadik Köztársaság 227
20.3. A modern francia jogrendszer kialakulása és fejlődése 231
20.3.1. Az előzmények 231
20.3.2. A polgári jogrendszer genezise 233
20.3.2.1. A forradalmi korszak 233
20.3.2.2. A nagy francia kódexek 233
20.3.3. A francia jog recepciója 237
20.4. Irodalomjegyzék 238
21. §. Itália állam- és jogfejlődésének történeti alapvonalai 240
21.1. A széthullott antik világ 240
21.2. A reneszánsz hatása a politikai gondolkodásra 241
21.3. A modern olasz jogfejlődés történeti alapjai 243
21.4. Az olasz egység megteremtése 245
21.5. A fasiszta olasz állam és jog alapjai 247
21.6. A demokratikus Olaszország 248
21.7. Irodalomjegyzék 249
22. § Európa más régiói 250
22.1 Németalföld 250
22.2 Svájc 253
22.2.1. A szövetség kialakulásának útja 253
22.2.2. A svájci államélet a XX. században 255
22.2.3. A svájci polgári törvénykönyv 256
22.2.4. A svájci magánjogi kódexek kisugárzása 257
22.3. Az Ibériai-félsziget államtörténetének alapvonalai 257
22.4. A skandináv-balti térség államtörténetének alapvonalai 260
22.4.1. A skandináv államok 260
22.4.2. A skandináv jog alapjai 263
22.4.3. A balti térség 263
22.5. Irodalomjegyzék 264
23. § Kelet-Közép-Európa államfejlődésének történeti alapvonalai 266
23.1. A lengyel térség 266
23.2. A cseh államtörténet vázlata 268
23.3. Irodalomjegyzék 270
24. § A Balkán államfejlődésének alapvonalai 271
Irodalomjegyzék 275
25. § Az orosz állam- és jogfejlődés évszázadai 277
25.1. Az orosz térség fejlődésének alapvető tendenciái 277
25.2. Nagy Péter reformjai 279
25.3. Modernizációs kísérletek a XIX-XX. században az orosz cárok birodalmában 280
25.4. Az orosz jogfejlődés történeti forrásai 283
25.5. A XX. század útvesztői 284
25.6. Irodalomjegyzék 287
26.§ Ázsia jelentősebb térségeinek államtörténete alapvonalakban 288
26.1. A kínai birodalom 288
26.2. India 290
26.3. A sztyeppék nomád birodalmai 293
26.4. Irán térsége 295
26.5. Az iszlám 296
26.6. A japán államfejlődés alapvonalai 298
26.7. Irodalomjegyzék 300
27. § A fekete kontinens államainak történeti fejlődése 302
27.1. Az államiság kezdete, ősi birodalmak 302
27.2. A rabszolga-kereskedelem 302
27.3. A kontinens gyarmatosítása 303
27.4. A függetlenné válás 304
27.5. Az afrikai jog történeti alakulása 304
27.6. Irodalomjegyzék 305
VI. rész: KIEMELT JOGTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK 307
28. § A nemzetközi együttélés fejlődésének alapvonalai 309
28.1. A hadviselés és a hadseregek jogtörténetének alapvonalai 309
28.2. Követségek és diplomaták a jogtörténetben 315
28.3. A nemzetközi szervezetek és integrációs törekvések a jogtörténetben 316
28.4. Irodalomjegyzék 317
28. § A joghatékonyság történeti vizsgálata 319
29.1. A vizsgálat dimenziói 319
29.2. A jogalkotás hatékonysága 320
29.3. A jog közzététele és a hatékonyság 322
29.4. A jog túlburjánzása 324
29.5. A jogi szankció történeti értékelése 325
29.6. A jogalkalmazás hatékonyságának történeti tapasztalatai 326
29.7. A közösségi formációk és a joghatékonyság 328
29.8. Irodalomjegyzék 330
30. § A hatalom és a jog kultúrtörténete 331
30.1. A jogi kultúrtörténet területei 331
30.2. A jog szimbólumai 331
30.3. Jogi ikonográfia 332
30.4. A hatalom szimbólumai 332
30.4.1. A hatalom sasai 332
30.4.2. A görögök és a Római Birodalom 333
30.4.3. A középkor évszázadai 334
30.4.4. Az újkor német sasai 337
30.4.5. A magyar hatalmi szimbolika és a sasok 338
30.4.6. Bizánc és örökösei 338
30.4.7. A bonapartizmus hatalmi szimbolikája 339
30.4.8. A totális diktatúrák hatalmi szimbólumai és a sas 340
30.4.9. Az amerikai sas, mint hatalmi szimbólum 340
30.5. A kérvénykultúra történetéből 341
30.5.1. A kérvényezési stílus gyökerei 341
30.5.2. A tradicionális kérvény kultúra vége 343
30.6. Irodalomjegyzék 344
Név- és tárgymutató 345

Témakörök