Egyetemes állam- és jogtörténet

Tartalom

I. Rész
KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOG
I. Fejezet
1. Az alkotmánygondolat fejlődése 15
1.1. A rendi szabadságok és hatásuk az alkotmányos gondolkodásra 17
1.2. Középkori államelméletek 20
1.3. A reformáció és a protestáns államfelfogás 28
1.4. Az ideális társadalom/állam fogalma a politikai és más traktátusokban (Sz. Ágoston:
De Civitate Dei; az ideális város és az Utópia) 33
II. Fejezet
2. A legkorábbi alkotmányos szabályozások 38
2.1. Utrecht-i Unió - Hollandia 38
2.1.1. Az Utrecht-i Unió szervezete 43
2.1.2. Korabeli államtudomány 45
2.2. Angol alkotmányozás a polgári forradalom korában 47
2.2.1. A középkori angol államszervezet 47
2.2.3. Az angol abszolutizmus eredménye: a két forradalom és a parlament szuverenitásának rögzülése 55
2.2.4. A kialakuló történeti alkotmány és az alkotmányos monarchia példája (a „Bill"-ek és alkotmánylevelek korszaka) 60
2.2.5. A parlament működésére vonatkozó szabályok 73
2.2.6. Kabinetkormányzás 78
2.2.7. Parlamenti szuverenitás 80
III. Fejezet
3. A klasszikus alkotmányozás időszaka 83
3.1. Az USA alkotmányos rendszerének kialakulása 83
3.1.1. Az amerikai angol gyarmatok függetlenségi háborúja 83
3.1.1.1. A gyarmati kormányzat 85
3.1.1.2. Alkotmányozás a függetlenségi háború idején 88
3.1.1.3. A Konföderációs Cikkelyek 92
3.1-1.4. Az alkotmányozó gyűlés tevékenysége 96
3.1.1.5. Az alkotmány ratifikációja 102
3.1.2. Az Amerikai Egyesült Államok föderális intézményei 103
3.1.2.1. A föderációs elv érvényesülése az alkotmányos gyakorlatban 103
3.1.2.2. A választójog 111
3.1.2.3. A kongresszus szervezete és működése 115
3.1.2.4. Az Egyesült Államok föderális bírósági szervezete 122
3.1.2.5. A végrehajtó hatalom és az elnök 126
3.1.3. Az Észak-amerikai Egyesült Államok jogrendszere 129
3.1.3.1. Jogforrások 129
3.1.3.2. Állampolgári jogok, szabadságjogok 131
3.1.3.3. Az amerikai Bili of Rights (1791) 131
3.1.3.4. Az amerikai feketék jogi helyzetének rendezése a polgárháború idején (13., 14., 15. alkotmánykiegészítés, Polgári Jogi Törvény) 139
3.1.3.5. A női választójog biztosítása (19. alkotmánykiegészítés) 142
3.1.3.6. A föderális büntető anyagi jog és eljárásjog 144
3.2. A francia alkotmányozás száz éve 146
3.2.1. A forradalom előzményei 147
3.2.2. A forradalom első fázisában született alkotmányos dokumentumok 152
3.2.3. Az első monarchikus alkotmány (1791) 159
3.2.4. Az 1793-as Jakobinus alkotmány és az 1795-ös Thermidori alkotmány 170
3.2.5. Alkotmányváltozások száz éve, a francia minta jelentősége 175
IV. Fejezet
4. Alkotmánygondolat és kormányzás Kelet-Európában 178
4.1. Az 1791-es lengyel alkotmány 178
4.1.1. A lengyel állam a felosztásokat megelőző időkben 180
4.1.2. A XVIII. század közepének reformhulláma 186
4.1.3. Az 1791. május 3-i alkotmány 189
4.1.4. Az alkotmány sorsa és a lengyel állam felosztásai 192
4.2. A cári Oroszország kormányzása 192
4.2.1. Új cári dinasztia: Romanovok 192
4.2.2. A Péteri és Katalini korszak reformjai 194
4.2.3. I. Sándor korszaka: Szperanszkij és Arakcsejev 198
4.2.4. A dekabristák forradalmi mozgalma és alkotmánytervei 201
4.2.5. A jobbágyfelszabadítás Oroszországban 204
4.2.6. A zemsztvo- és a városi törvény 207
4.2.7. A bírósági, az egyetemi és a hadseregreform 208
4.2.8. II. Miklós és a cárizmus megújulási kísérletei 210
V. Fejezet
5. Alkotmánygondolat és az új szabadságjogok 214
5.1. Németország 1918-as Weimar-i alkotmánya 214
5.1.1. A Német Szövetség állama és alkotmányozása 214
5.1.2. Rajnai Szövetség (Rheinbund) 216
5.1.3. Német Szövetség (Deutscher Bund) 218
5.1.4. Az 1848-as Frankfurti alkotmányozás 221
5.1.5. A német egység állama és alkotmánya 228
5.1.6. Kulturkampf, Kivételes törvény, Szociális törvények 234
5.1.7. A Weimar-i alkotmány 237
5.1.7.1. Előzmények 237
5.1.7.2. A Weimar-i alkotmány főbb jellemzői 239
5.1.7.3. Alapjogok a Weimari alkotmányban 242
5.1.7.4. Az elnök jogállása 244
5.2. Az 1917-es mexikói alkotmány 246
5.2.1. Mexikó alkotmánytörténeti előzményei 246
5.2.2. Mexikó alkotmányozása 248
5.2.3. Az 1917-es alkotmány 250
5.2.4. Az állampolgári jogok (szociális kulturális jogok) 252
VI. Fejezet
6. Alkotmányos változások és kormányzás az I. világháború után 255
6.1. Wilsonismus és a New Deal 255
6.1.1. Az elnöki hatáskör és az államszervezet 255
6.1.2. A New Deal - az Amerikai Egyesült Államok gazdasági jogalkotása és a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata 263
6.1.2.1. Az Egyesült Államok gazdaságpolitikájának jellemzése a századfordulón 263
6.1.2.2. A progresszivizmus mint a gazdaságpolitika alapja 267
6.1.2.3. A New Deal - jogalkotása 272
6.2. A Szovjetunió kialakulása és korai alkotmányai 276
6.2.1. Az I. világháború - a szovjet hatalom létrejötte . 276
6.2.2. Alkotmányozás 1924-től 1936-ig 284
6.3. A fasizmus államkormányzati megoldásai 287
6.3.1. A fasizmus uralomra jutása Olaszországban 288
6.3.2. A náci Németország közjogi változásai 291
6.3.3. A korporációs rendszer 295
6.3.4. Az olasz korporatív állam 296
6.3.5. Korporatív intézmények Európa más területein 302
6.3.6. A fasiszta államszervezet általános vonásai 306
VII. Fejezet
7. Állam és egyház elválasztása a polgári korszakban 308
7.1. A reformáció főbb államszervezeti újításai 308
7.1.1. Kálvini reformáció: egyházszervezeti újítások 308
7.1.2. A hatalom reagálása: vallásügyi törvények ellenreformáció 317
7.1.3. A francia protestantizmus 321
7.1.4. Állam és egyház elválasztása 1792-ben 325
7.3.5. Állam és egyház elválasztása a polgári Franciaországban: a szigorú elválasztás kontinentális példája 329
7.2. Felekezetek közötti koordináció: a német példa 331
7.2.1. Az egyházi adó kérdése Németországban 333
7.3. A passzív semlegesség mintája: az USA 334
VIII. Fejezet
8. A közigazgatási jog, közigazgatási eljárásjog kialakulása, történeti fejlődése 337
8.1. Közigazgatási jog, mint jogág kialakulása 337
8.1.1. Ius publicum - droit administratif 337
8.1.2. A közigazgatás anyagi és szervezeti joga 338
8.1.3. A közigazgatás jogi felelőssége, a fiscus teória 341
8.1.4. A közigazgatás eljárási joga 342
8.1.5. A közszolgálati jogok 345
8.2. A közigazgatási eljárásjog fejlődése 346
8.2.1. Az eljárás és az eljárásjog klasszikus igazságszolgálati modellje 346
8.2.2. Az eljárásjog átalakulása, a közigazgatás eljárásjogi helyzete 348
8.2.2.1. A közigazgatási jog - eljárás és eljárásjog Franciaországban 350
8.2.2.2. A közigazgatási eljárás és eljárásjog Angliában és az Egyesült Államokban 353
8.2.2.3. A közigazgatási eljárás és eljárásjog Németországban és Ausztriában 358
8.3. A közgigazgatási eljárásjog fejlődése Magyarországon 362
8.3.1. Az eljárás és az eljárásjog alapjai a modernizálódó közigazgatási rendszerben 362
8.3.2. A jogorvoslati rend centralizációs jellegű módosítása, ill. a közigazgatási bíráskodás
bevezetése 365
8.3.3. A közigazgatási büntetőbíráskodás 367
8.3.4. A közigazgatási eljárás a II. világháború végéig 367
8.3.5. Az eljárás és az eljárásjog a II. világháború után 370
II. Rész
MAGÁNJOG A POLGÁRI KORSZAKBAN
I. Fejezet
1. Jogforrások, a kodifikáció problémája 375
II. Fejezet
2. A magánjog egyes intézményei Angliában 379
2.1. Az angol forradalom idején beálló változások a tulajdonjog körében 381
2.2. A 19. században bekövetkező változások az angol tulajdonjogban 383
III. Fejezet
3. A magánjog alakulása a francia forradalom, a konzulátus és a császárság idején 386
3.1. Agrárkérdés 387
3.2. Ipar és kereskedelem 389
IV. Fejezet
4. Magánjogi intézmények német földön 397
4.1. Porosz agrárreformok, a polgári jogegyenlőség első lépései 397
4.2. Kodifikáció Ausztriában (OPTK) 400
4.3. A kereskedelmi és váltójogi szabályozás német földön 402
4.4. A német polgári törvénykönyv: (Bürgerliches Gesetzbuch) BGB 407
4.5. A BGB szerkezete 408
V. Fejezet
5. Változások a századfordulón: Szövetkezeti jog. A szociális jogalkotás. Jóléti állam jogalkotása 411
5.1. Szociális jogalkotás 413
5.2. Állami szociálpolitika, jóléti állam 415
III. Rész
BÜNTETŐJOG ÉS BÜNTETŐELJÁRÁS
I. Fejezet
1. A modernkori büntetőjog 423
1.1. A tudomány 423
1.1.1. Korszakhatár: Beccaria műve 423
1.1.2. Büntetőjogi iskolák 425
1.2. A tettközpontú büntetőjog 428
1.2.1. Alapelvek 428
1.2.2. Általános jellemvonások a korszak büntetőtörvényeiben 429
1.2.3. Kodifikációk 435
1.3. A tettesközpontú büntetőjog 438
1.3.1. Változások a bűnözésben és a büntetési módokban 438
1.3.2. A speciális elkövetői csoportok szankcionálása 443
II. Fejezet
2. Büntetőeljárásjog 449
2.1. A tudomány nézetei 449
2.2. A vegyes eljárási rendszer 449
2.2.1. A büntetőeljárás alapelvei 450
2.2.2. A vegyes rendszer általános jellemvonásai 453
2.2.3. A per személyei 456
2.2.4. A per lefolyása 460
2.3. Kodifikációk 463
III. Fejezet
3. Büntetések és végrehajtásuk 466
3.1. Korszakolás. A büntetések humanizálódása 466
3.2. A kódexek büntetési rendszere 467
3.3. A szabadságkorlátozó büntetések 468
3.4. A szabadságvesztő büntetések; börtönrendszerek 471
IV. Rész
AZ ÁLLAM KÜLSŐ MEGJELENÍTÉSE
I. Fejezet
1. A heraldika és alapszabályai 477
1.1. A címerhasználat kialakulása 477
1.2. A címerábrázolás általános szabályai 480
1.3. Mesteralakok és címerképek 484
1.4. Sisakok, címerfödél, sisakdísz, sisaktakarók, pajzstartók, jelmondat 487
II. Fejezet
2. Az államcímerek és használatuk rendje 489
2.1. A címeradományozás és használatának állami szervei, az állami címerek használata 494
2.1.1. A címeradományozás és szervei 494
2.1.2. Az államcímer használata 498
II. Fejezet
3. A zászlók és nemzeti színek az újkori hatalmi szimbolikában 500
3.1. Zászlók 500
3.2. Nemzeti színek 503

Témakörök