Egyenes beszéd

Előszó

A szokásoktól eltérően nem utólag, hanem először tényleg ezt az "előszót" írom meg. Egyrészt azért, mert a magam számára is szeretném tisztázni, hogy kinek és miről fog szólni ez a könyv, másrészt látni szeretném, miért írom meg. Ráadásul az elmúlt húsz évben, amióta ezt a szakmát szeretném jól és napról napra jobban csinálni, annyi kérdést kaptam már, hogy eldöntöttem: elérkezett az idő, hogy egy könyv formájában válaszoljak. Vissza

Fülszöveg

Hogyan dolgozik a legismertebb és szakmailag legelismertebb magyar televíziós újságíró, akitől minden beszélgetőpartnere tart, még ha miniszterelnökként egy országot vezet is?
Vele beszélgetni megtiszteltetés. Őt kérdezni kihívás. Olvasni a könyvet, amit írt, rendkívül tartalmas, de végső soron szórakozás. Vitriolos humora, metsző éleslátása, rendíthetetlen tudásvágya köszön vissza ezekről a lapokról, melyek olyan gyorsan peregnek egymás után, mint riportjai estéről estére a tévé képernyőjén.
Fölkészült, munkás, tisztességes, szenvedélyes, vagyis valóságos újságíró, ilyenből azért nem sok van ebben az országban. Vajon miket mond a könyvében? Ez akkor is érdekes, fontos, ha egyetértünk vele, és akkor is, ha nem. És akkor is, ha hol igen, hol nem. És úgy tűnik, más eset nincs. Esterházy Péter
Manapság a politikát divat az ördögtől valónak titulálni. A közvélekedés szerint ez leginkább egy úri huncutság, a kiváltságosok játéka, méghozzá igen drága játéka. A lapokat maguknak osztják, a földi halandók pedig nem látnak bele a kártyákba. Nos, igen, nekem megadatott, hogy belelássak a pakliba estéről estére. Mit látok, mit tudok, mit mondanak a politikusok adás előtt, után, vannak-e kérések, alkuk? - hosszú lenne leírni a húsz év felém érkezett kérdéseit. De akkor most tessék, itt vannak a lapok, szétterítve, Önök előtt.
Kálmán Olga Vissza