Előszó
A modell és a modellálás szavak etimológiája a latin modulus szóra vezethető vissza. A modulus eredetileg a modus=mérték szó kicsinyített alakjaként az építészeti rajzokon meghúzott mérték vonalra "lépték" értelmében volt használatos. Innen került át a különböző európai nyelvekbe, előbb öntőforma, lépték jelentéssel, majd alakult ki a "formázás", "alakítás" jelentése. A XX. század tudományában az utóbbi, átvitt értelemben gyökeresedet meg, ám ezen belül számtalan az árnyalatnyi eltérés. Yuen Ren Chao nyelvész kimutatta például, hogy egyazon tudományágon, a nyelvészeten belül maradva, 15 szövegben a terminust 39, részben vagy lényegében eltérő jelentésárnyalatban használták. Ez a változékonyság még tovább nő, ha a modell és a modellezés fogalmakat mindazokban a tudományágakban szemügyre vesszük, ahol felhasználják. Ez esetben újabb meglepetések érhetnek, hiszen kiderül, hogy ez a fogalompár a modern tudományos szakzsargon egyik kulcs-szava a struktúra, a jel s az információ mellett. A tudományos modellfogalom egyik (s talán egyetlen) sajátossága a köznyelvi modellfogalommal (erről készül a festmény, szobor, irodalmi mű az alkotás folyamán, vagy a ruha, épület, sorozatöntvény a technológiai folyamatban), hogy a tudományos modell többnyire másodlagos, az eredetiről, a valóság egy darabjáról, a modellezési folyamatban létrehozott anyagi vagy eszmei másolat, olyan rendszer, mely néhány lényeges vonásában reprodukálja az eredeti tulajdonságait. A modellezési folyamat döntő mozzanata a modell ellenőrzése, a valósággal való összevetésben korlátainak megállapítása, s ezáltal új, jobb modellek alkotásának megalapozása. A modellezés ilyenformán az egyik legfontosabb megismerési módszerek egyike, a tudományos kutatás elengedhetetlen kelléke. A modell és a valóság viszonyának elemzése, tudományáganként eltérő sajátosságainak vizsgálata egyik kulcskérdése minden elméletalkotásnak. A négy temesvári szerző, Egyed Péter, Mandics György, Neumann Mária, Salló Ervin, e kis gyűjteményben közelebbi szakterülete a filozófia, az irodalomelmélet, a geometria alapjai s a kémiai rezgések példáján keresztül vizsgálja a modellezés lehetőségeit, ízelítőt adva a helyi elméleti gondolkodás néhány műhelyéből.
Vissza