A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig

Tartalom

AZ OLVASÓHOZ 5
I.
SZÉKELYEK A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN 7
Bevezető helyett: A székelyek eredetéről s megtelepedéséről 9
A letelepedéstől az első nagy megpróbáltatásig:a tatárjárás és a székelyek 15
A székelyföldi egyházi szervezet az 1330-as években 18
A székelyföldi egyházközségek száma és beosztása 1330-1335-ben 20
A közigazgatási rendszer kiépülése.
Az önigazgatás intézményei: a nemzetgyűlés, a székek és a falvak 22
A Sepsi székely nemzetség és a Telegdi székely nemzetség megtelepedése
Erdővidéken, és a közöttük lévő gyepű 27
Miklósvárszék megalakulása 30
Bardoc-fiúszék megalakulása 34
A Baconok kérdéséről 37
A tisztségviselők 40
A faluhálózat 41
A városok kezdetei 42
Szavak üzenete: a névadás 43
Jog és szabadság. Kollektív és egyéni szabadságjogok 45
A székely önigazgatás jogi alapjai 45
A birtokjog és a székely örökség 46
Az adómentesség és az önkéntes „ököradó" 47
A tisztségviselők választásának joga 48
A kollektív és személyi szabadságjogok 49
A közösségi egyenlőség tudata 49
A nemzetségektől a rendekig. Főemberek, lófők és gyalogok
valamint „földönlakók" a székely társadalomban 1562-ig 50
A katonai szolgálat: a székely szabadság jogforrása és záloga 55
A székely hadszervezet a Hunyadiak koráig 55
A hadrendszer 57
A hadba hívás 58
A Hunyadiak és a székelyek szövetsége: 60
A székely önigazgatás és a székely hadrendszer írásba foglalása 60
Hunyadi János és a székelyek kapcsolatairól 61
Mátyás király és a székelyek 62
Az önigazgatási rendszer védelme.
Az 1505. és 1506. évi nemzetgyűlések és végzéseik 66
Az öröklött szabadságjogok veszélyeztetése 66
Az 1505. évi udvarhelyi nemzetgyűlés 67
Székely főtörvényszék szervezése 67
Az 1506. évi agyagfalvi nemzetgyűlés a pártütés és a pártütők ellen 70
A székely civilizáció sajátosságai -
ahogy a 15-16. századi humanista írók látták 74
II.
AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG KORA 81
Az Erdélyi Fejedelemség megalakulása és a székely autonómia válsága 83
A szabadság fegyveres védelme:az 1562-es felkelés.
„Székely támadt", „Székely bánja" 88
Megtorló intézkedések. A feudális rendszer bevezetése 92
A királyi jog a Székelyföldön.
A jogfosztó segesvári országgyűlés határozatai 92
A reformáció: vallási sokféleség 95
A Báthoryak és a székelyek 101
Új szövetség. Bocskai István és a székelyek.
Fejedelemjelölő nemzetgyűlés 1605-ben Székelykeresztúron 107
Bocskai és Erdély kapcsolatainak kezdetei 107
Tartalom
Bocskai Habsburg-ellenes szabadságharca 109
Bocskai és a székelykérdés. A székelykeresztúri fejedelemjelölő nemzetgyűlés. . 111
Az államférfi 213
A testamentum
Székelymentő fejedelmi politika Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idején. . 118
A rendteremtő székely politika 120
Bethlen Gábor az igazságosabb közteherviselésért 124
A fejedelem szolgálatában 125
I. Rákóczi György és a székely jog 126
Az elszegényedett katona rendűek letelepítése 127
A fejedelmi korszak székely öröksége 129
A székely társadalom szerkezetének változásai 130
A falurendszer változásai 132
A székely gazdálkodás jellemzői 134
A városok erősödése 137
Megtartó életmód 138
Oktatás és kultúra 140
Az iskolai oktatás 141
A Tarnóczy Sebestyén udvarában (Kézdiszentléleken)
fenntartott iskola rendszabályai 143
A történetírás 146
Építészeti örökség 150
A várakról 150
A templomépítészet 151
Kastélyok udvarházak 153
Az Erdélyi Fejedelemség megszűnése 155
II. Rákóczi Ferenc zászlói alatt 156
III.
A SZÉKELYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN 161
A „madéfalvi veszedelem" évei. A székely határőrség szervezése 165
A cél és az eszközök: katonai terror a szabadságukat védő székelyek ellen 165
A határőrrendszer 172
Gyors ütemű népszaporulat, változó társadalom
a 18. század második felében és a 19. század elején 176
Társadalmi változások 176
A határőr katonai rend 178
Jobbágyok és zsellérek 179
A Székelyföld népessége 183
Az értelmiség és szerepe 186
Együtt a magyar nemzettel az 1848-1849-es forradalomban 193
Forradalmi események a Székelyföldön 195
A kolozsvári országgyűlés 198
Batthyány miniszterelnök a Székelyföldre küldi Gál Sándort és Klapka Györgyöt 200
A székelykérdés a pesti magyar országgyűlésben. Kossuth és a székelyek 201
Súlyos helyzet Erdélyben. A polgárháború kezdetei 205
Az agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 206
Háromszék nem alkuszik 209
Bem tábornok vezetése alatt 212
A székely hadosztály és a határok védelme 213
Az abszolutizmus kora 218
IV.
A SZÉKELYEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN 221
Az osztrák-magyar kiegyezés jogi keretei és Erdély 223
A Székelyföld helyzete 225
Népesedési folyamatok a Székelyföldön 227
Az oktatás és kultúra 228
Társadalom és gazdaság 237
Az agrártársadalom 237
A székelykérdés az 1902. évi csíktusnádi Székely Kongresszuson 240
A Kongresszus összehívása 240
A bonyolult székelykérdés 242
Látlelet a kivándorlásról 250
A tennivalók 252
A világháború kitörése és Erdély kérdése 252
A román haderő betörése Erdélybe és az erdélyi magyarság 253
V.
ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD BIZONYTALAN ÁLLAMJOGI HELYZETE
MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA KÖZÖTT. 1918-1920 257
Fegyveres ellenállás a Felső-Nyárád mentén és a Sóvidéken 260
Mit tettek az erdélyi és székely politikusok?
És a magyar kormány? Tervek Erdély és a Székelyföld mentésére.
A Székely Köztársaság eszméje 262
A párizsi kisebbségi szerződés 271
VI.
A SZÉKELYEK ÉS A SZÉKELYFÖLD ROMÁNIA KERETÉBEN. 1920-1940 273
Székely és erdélyi magyar politikusok állásfoglalása a cselekvés mellett 275
Román politika a Székelyföldön. A „román világ" szervezése 278
A székely közvagyonok kisajátítása és a földreform 278
A székelyek „visszarománosítása" 282
A Székelyföld népességének száma, nemzeti összetétele
a két világháború között 286
A megmaradás esélyei. A megtartó életmód 289
Hagyományos életmódok és foglalkozások 289
Az egyházak szerepvállalása 293
A székelykérdés és az erdélyi magyar politika.
A székely autonómia tervezete 295
KIS „MAGYAR VILÁG" ÉSZAK-ERDÉLYBEN. 1940-1944 301
VIII.
ÉSZAK-ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD HELYZETE
A HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉTŐL A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉSIG. 1944-1947 313
IX.
SZÉKELYFÖLD ÉS A SZÉKELYEK
A SZOCIALISTA KORSZAKBAN. 1948-1989 321
Rendszerváltás és a szocializmus „építése".
Az államosítások és a mezőgazdaság kollektivizálása.
A hagyományos magyar társadalom és a családi gazdaságra épülő
falurendszer vége 323
A székelyföldi Magyar Autonóm Tartomány 326
A megmaradás esélyei 337
X.
SZÉKELYFÖLD AZ 1989-ES VÁLTOZÁSOK UTÁN 343
Küzdelem Székelyföld önazonossági arcának visszaszerzéséért
(Rövid áttekintés) 345
A román forradalom és a magyarság. A marosvásárhelyi konfrontáció 345
A rendszerváltás próbája. Tulajdonviszonyok változása.
A magyar vagyon visszaszerzése 349
Az autonómiáért, a Székelyföld történeti arcának visszaállításáért,
saját intézményeiért s az anyanyelvű oktatásért folytatott küzdelem
eredményei és kudarcai 351
KÖVETKEZTETÉSEK 363
BIBLIOGRÁFIA 369
A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 379
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ 381
HELYNÉVMUTATÓ 395

Témakörök