Egyéb adókról, járulékokról, hozzájárulásokról

Tartalom

Tartalomjegyzék 3
Előszó 9
A) RÉSZ
A FOGLALKOZTATÁST TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS HOZZÁJÁRULÁSI
KÖTELEZETTSÉGEK 11
Munkaerőpiaci Alap (DNM) 11
I. Munkaadói járulék (DNM) 12
II. Munkavállalói járulék (DNM) 14
III. Szakképzési hozzájárulás (NG) 16
1. Kire vonatkozik a szakképzési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége? 17
2. Kinek nem kell hozzájárulást fizetni? 18
3. A felszámolási eljárás alatt álló társaságokra vonatkozik-e a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség? 18
4. Mennyi a hozzájárulás mértéke? 18
5. Mi a hozzájárulás alapja? 19
5.1 A bérköltség fogalma 19
5.2 Milyen díjazások tartoznak a kereset fogalomkörébe? 19
5.3 A hozzájárulás alapját képezi-e a választott tisztségviselők tiszteletdíja
illetve a megbízási díj címén kifizetett összeg? 20
6. Milyen kifizetések után nem kell hozzájárulást fizetni? 20
6.1 Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a végkielégítés illetve a
betegszabadság idejére fizetett díjazás után? 20
7. Milyen módon teljesíthető a hozzájárulási kötelezettség? 20
7.1 Kizárólag adóhatóságnak teljesítők 20
7.2 Gyakorlati képzést nem szervező, de fejlesztési támogatást nyújtó
és/vagy saját munkavállaló szakképzését szervező hozzájárulásra
kötelezettek 21
7.2.1 Fejlesztési támogatás 21
7.2.1.1 A fejlesztési támogatás formái 23
7.2.1.2 A fejlesztési támogatás mértéke 24
7.2.1.3 Meddig kell a fejlesztési támogatást átadni? 24
7.2.2 Saját munkavállalók képzése 25
7.2.2.1 Milyen képzések megszervezésével csökkenthető a
szakképzési hozzájárulás? 26
7.2.2.2 Milyen feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy saját
munkavállaló szakképzésének megszervezése címén a
hozzájárulást csökkenteni lehessen? 26
7.2.2.3 Milyen dokumentumokat kell csatolni az elszámolási
kérelemhez? 27
7.2.2.4 A saját munkavállalók részére szervezett szakképzése során
a hozzájárulással szemben elszámolható költségek 28
7.2.3 A képzés megszervezésének és folytatásának feltételei 29
7.2.3.1 A szakképzést végző intézmények nyilvántartása 29
7.2.3.2 A tanúsítvány tartalma 30
7.2.4 Szabályok a felnőttképzés szervezése terén 30
7.2.4.1 Nyilvántartásba vételi eljárás 31
7.2.4.2 Kérelem a nyilvántartásba történő felvételre 31
7.2.4.2.1 A kérelem nyomtatvány mintája 31
7.2.4.2.2 A kérelemhez csatolandó okiratok 32
7.2.4.3 Képzési program 33
7.2.4.4 A nyilvántartás tartalma 33
7.2.4.5 Tanúsítvány 34
7.2.4.6 Beszámoló 34
7.2.4.7 A nyilvántartás nyilvánossága, a nyilvántartást vezető tájékoztatási
kötelezettsége 37
7.3 A hozzájárulásra kötelezett közvetlenül vesz részt a gyakorlati
képzésben 37
7.3.1 Gyakorlati képzésnek minősül 37
7.3.2 A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett bruttó
kötelezettségét csökkentheti az alábbi költségek (kiadások)
összegével, a hozzájárulás mértékéig 38
7.3.3 A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény mellékletében
meghatározott költségek 38
7.3.3.1 A mellékletben meghatározott költségek elszámolásának részletezése 40
7.3.3.1.1 Mely időponttól lépnek életbe a 2003. évi XXIX. törvény
együttműködési megállapodásra és tanulószerződésre vonatkozó
új szabályai? 43
7.3.3.1.2 Hogyan változtatta meg a szakképzéssel összefüggő juttatások
adózását a 2003. január 1-jétől hatályba lépett 2002. évi
LEÜL törvény? 43
7.3.4 A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél az elszámolható
költségek között figyelembe vehető-e a munkaadói járulék
és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás? 46
8. Kikkel és milyen esetekben kell írásos szerződést (megállapodást)
kötni, hogy a kötelezettség-csökkentést igénybe lehessen venni? 46
8.1 Gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettek esetében 46
8.2 Gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettek esetében 47
9. Milyen bejelentési szabályok vonatkoznak a hozzájárulás fizetésére
kötelezetteknek? 47
9.1 Gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettek esetében 47
9.2 Gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettek esetében 48
9.2.1 A bejelentkezési nyomtatványhoz csatolandó okiratok 48
10. A szakképzési hozzájárulás befizetése, visszaigénylése, bevallása 49
10.1 Gyakorlati képzést nem szervezők 49
10.1.1 Az előlegfizetésre vonatkozó szabályok 49
10.1.2 A bevallásra vonatkozó szabályok 51
10.2 Gyakorlati képzést szervezők 51
10.2.1 A visszatérítési igényre vonatkozó szabályok 52
10.2.2 Önellenőrzés 52
10.3 A gyakorlati képzést évközben kezdő vagy megszüntető kötelezett
bevallási és fizetési kötelezettsége 53
10.3.1 A gyakorlati képzést év közben kezdő vállalkozások bevallása 53
10.3.2 A gyakorlati képzést év közben megszüntető vállalkozók bevallása 53
10.3.3 Gyakorlati oktatás szüneteltetése 53
10.3.4 Külön fizetési kötelezettség a gyakorlati képzés megszüntetésekor,
illetve szüneteltetésekor 53
10.4 A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók szakképzési
hozzájárulási kötelezettségének megállapítása, befizetése, bevallása 54
10.4.1 A naptári évtől eltérő üzleti évet választók előleg megfizetésének
és bevallásának szabályai 55
11. A szakképzési hozzájárulás számviteli elszámolása 55
11.1 Gyakorlati oktatást nem szervező hozzájárulást fizetők 55
11.2 Gyakorlati képzés megszervezésével foglalkozók 56
11.3 A támogatások elszámolása 57
11.3.1 Beruházási célú támogatások elszámolása 57
11.3.2 Fejlesztési célra kapott támogatás 57
12. Mi a teendő akkor, ha február 15-ét követően, de még a mérlegkészítés
előtt változik a szakképzési hozzájárulás alapja? 58
13. Levonható-e a szakképzési hozzájárulás összegéből a szakképesítést
adó gimnáziumok, valamint az egyházi-, alapítványi- és magániskolák
fejlesztési támogatására fordított összeg? 59
14. Milyen előírások vonatkoznak a diákok nyári foglalkoztatására? 59
14.1 Szünidei foglalkoztatás 59
14.2 Szakképző iskolai tanulók nyári szakmai gyakorlata 60
14.3 Nappali tagozatos egyetemisták, főiskolások foglalkoztatása 61
14.4 Magánnyugdíjpénztári tagság 62
IV. Rehabilitációs hozzájárulás (NG) 62
1. Kinek kötelező rehabilitációs hozzájárulást fizetni? 63
2. Milyen feltételek szerint kell a gazdálkodó szervezetnek hozzájárulást
fizetnie? 63
2.1 Mennyi a hozzájárulás alapja? 63
2.2 Mennyi a hozzájárulás éves összege? 64
2.3 Mennyi a hozzájárulás mértéke? 64
2.4 Melyek az előlegfizetésre vonatkozó előírások? 64
2.5 A kerekítésre vonatkozó szabályok 64
3. Ki minősül megváltozott munkaképességű dolgozónak? 65
4. Kell-e az újonnan alakuló társaságoknak rehabilitációs hozzájárulást
fizetni? 66
5. Kinek és mikor jár dotáció? 66
5.1 Ki igényelhet dotációt? 66
5.2 Ki minősül gazdálkodó szervezetnek? 66
5.2.1 Mikor illeti meg a gazdálkodót a dotáció? 66
5.2.2 Mennyi a dotáció vetítési alapja? 67
5.2.3 Hogyan határozható meg az átlagos statisztikai állományi létszám? 67
5.2.4 Mennyi a dotáció mértéke? 68
5.3 Mely gazdálkodó szervezetek minősülnek célszervezetnek? 68
5.3.1 Milyen esetekben illeti meg a célszervezetet a dotáció? 69
5.3.2 Mi a dotáció vetítési alapja? 69
5.3.3 Hogyan határozható meg az átlagos statisztikai állományi létszám? 70
5.3.4 Milyen mértékű dotáció illeti meg a célszervezeteket? 70
5.3.4.1 A telephelyi dotáció mértéke 71
5.3.5 Mikor szűnik meg a dotációra való jogosultság? 71
5.3.6 Célszervezeti kijelölés felfüggesztése, visszavonása 72
5.3.7 Mikor szünetel a dotáció folyósítása? 72
5.3.8 Mi a helyzet a kijelölt célszervezet átalakulása esetén? 72
5.4 Ki minősül szociális foglalkoztatónak? 72
5.4.1 Milyen esetekben illeti meg a szociális foglalkoztatót a dotáció? 73
5.4.2 Mi a dotáció vetítési alapja? 74
5.4.3 Hogyan határozható meg az átlagos statisztikai állományi létszám? 74
5.4.4 Milyen mértékű és összegű dotáció illeti meg a szociális
foglalkoztatót? 75
6. A rehabilitációs hozzájárulás bevallása, befizetése 75
7. A dotáció igénylése, bevallása 75
7.1 Kerekítési szabály a dotáció megállapításakor 75
8. A rehabilitációs hozzájárulás, illetve a kapott dotáció könyvviteli
elszámolása 76
B) RÉSZ
EGYÉB KÖLTSÉGVETÉS FELÉ FIZETENDŐ ADÓK ÉS 77
HOZZÁJÁRULÁSOK 77
I. Fogyasztási adó és fogyasztói árkiegészítés (DNM) 77
1. Fogyasztási adó fizetési kötelezettség 77
2. Fogyasztási adó levonás, illetve visszaigénylés 82
3. Fogyasztói árkiegészítés 83
4. Fogyasztási adó és fogyasztói árkiegészítés elszámolási kötelezettség 85
II. Turisztikai hozzájárulás (DNM) 86
m. Kulturális járulék (DNM) 86
1. Mi a Nemzeti Kulturális Alapprogram? 86
2. A kulturális hozzájárulás fizetése 87
IV. Játékadó (NG) 95
1. A szerencsejátékok fajtái, engedélyezésük 96
1.1 Sorsolásos játék 96
1.2 Nem sorsolásos játék 97
1.3 Pénznyerő automata 97
1.4 Fogadás 97
2. Hogyan szervezhető ajándéksorsolás és milyen adókötelezettséggel
jár együtt? 98
2.1 Ajándéksorsolás 98
2.1.1 Nyilvános húzás 99
2.1.2 Tartalék nyertes 99
2.1.3 Pénznyeremény 99
2.1.4 Kaparós sorsjegyek 100
2.1.5 Ajándéksorsolás és promóciós játék együttes szervezése 100
2.2 Az ajándéksorsolások bejelentése és lebonyolítása 100
2.2.1 Nyereményátadási határidő 101
2.2.2 Folyamatos szervezés 101
2.2.3 Végelszámolás 101
2.3 Az ajándéksorsoláshoz kapcsolódó adókötelezettség 102
2.4 Bejelentés-köteles sorsolásos játék (tombola) 102
3. Mit kell tudni a játékkaszinók működési feltételeiről? 110
4. Játékautomaták üzemeltetése 110
5. A játékadó egyes típusai 111
5.1 Százalékos mértékű játékadók 111
5.2 Fix összegű játékadók 112
6. Mely játékok mentesülnek a játékadó alól? 115
7. A játékadó bevallása, befizetése 115
8. A játékadó számviteli elszámolása 115
MELLÉKLETEK 117
1. sz. melléklet: A kereset összetevői (KSH Módszertani Útmutató alapján) 117
2. sz. melléklet: A szakképzési hozzájárulás alapját nem képező kifizetések 121
3. sz. melléklet: Az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont
regionális listája 123
4. sz. melléklet: Elszámolási kérelem formanyomtatványa 124
5. sz. melléklet: Képzési adatlap minta 126
6. sz. melléklet: SZB nyilvántartása az elszámolási kérelmekről 129
7. sz. melléklet: Iskolával kötött megállapodás a gyakorlati képzésre 130
8. sz. melléklet: Tanulószerződés 132
9. sz. melléklet: Bejelentési nyomtatvány az OM felé 134
10. sz. melléklet: A létszám számbavétele a rehabilitációs hozzájárulásnál 136

Témakörök