Egy vakon született kislány az Orosz Egyház nyolcadik oszlopa: Moszkvai Szent Matrona

Fülszöveg

Moszkva belvárosában van egy kolostor, ahol a főtemplom bejáratai előtt az év minden napján emberek százai állnak sorban. Mindenki szegfűt tart a kezében és csendben imádkozik. Találunk közöttük idősödő katonákat, csinosan öltözött fiatal lányokat, meggörnyedt öreg néniket, komoly üzletembereket. Ezt a rengeteg különböző embert egyetlen kérés vonzza ide: „Hozzatok virágot a síromra!" A mai ember talán valódi sorcsapásnak gondolná, ha életét születésétől fogva világtalanul, kamaszkorától fogva mozgásképtelenül kellene leélnie. Voltak azonban olyanok, akik meglátták, megérezték a rajta keresztül kiáradó isteni kegyelmet és az ereje teljében dühöngő szovjet rendszer üldöztetése ellenére egyik lakásból a másikba menekítve bújtatták, őrizték e drága kincset. Az istentagadó rendszer ugyanis nagyon hamar megértette, hogy „Matronuska" nem egyszerűen vallásos, hanem hirdeti Krisztust, rengeteg embert el is vezet Őhozzá. Nem egyszerűen életben tartja, hanem hatalmas lángoszlopként mutatja fel az a kommunizmus számára oly gyűlöletes keresztény hitet. Ki tudta volna megjósolni, hogy a társai által kigúnyolt kislányból Kronstadti Szt. János tanúsága szerint az Orosz Egyház nyolcadik tartóoszlopa lesz, és ma az emberek fogyni nem akaró tömege zarándokol el hozzá és kéri imádságos közbenjárását? Hálás gyógyultak, kételyek közt őrlődő fiatalok, idősek és gyerekek fogalmazzák meg szeretetüket, amikor ereklyéi előtt imádsággal leborulva így válaszobiak neki: „Matrónuska segíts, látod, virágot is hoztunk a sírodra!" Vissza