Egy üzemi lap hatásvizsgálata

Előszó

Az utóbbi néhány évtizedben világszerte a szociológiai kutatások egyik fontos területe a tömegkommunikációs eszközök hatásának vizsgálata. A 60-as évekig azonban ezen a területen döntő többségében a nyugat-európai és amerikai szociológusok által végzett kutatások jelentették a fő tevékenységet - eltekintve a Szovjetunióban a 20-as években kibontakozó, de a 30-as években már vissza is fejlődő szociológiai kutatásoktól.
Az elmúlt 15-20 évben a szocialista országokban is nagy lendülettel indult meg a tömegkommunikációs kutatás, és ezzel párhuzamosan az eredmények publikálása.
A Szovjetunióban több jelentős tömegkommunikációs szociológiai központ alakult ki, így a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának novoszibirszki sajtószociológiai csoportja, mint az egyik legjelentősebb ilyen jellegű intézmény, valamint a moszkvai, leningrádi és az ugyancsak igen jelentős tartui (Észtország) sajtószociológiai kutató központ.
A kutatások két fő célpontja az elektronikus sajtó (televízió, rádió) és az írott sajtó (napi, heti, havi lapok, stb.). E második csoportba tartoznak az üzemi lapok, amelyek egy-egy vállalat dolgozóihoz szólnak. A sajtó célja a Lenin által megfogalmazott kollektív propagandista, agitátor és szervező szerepen túl, a közvetlen oda-vissza információ biztosítása a dolgozók és a vállalati vezető testületek között, valamint a termelési és egyéb célokra való mozgósítás. Sajnos a szociológusok figyelmét eddig elkerülték az üzemi lapok, holott egyszeri megjelenési összpéldányszámuk meghaladja legnagyobb napilapjainak példányszámát.
A jelenlegi vizsgálat két témakörre terjed ki:
1. Az előfizetők összetételének vizsgálata mintavétellel a vállalat gyáraiban
2. Olvasói szokások és az üzemi lap hatásának vizsgálata ugyanebben a mintában. Vissza