Egy úr a fridzsiderből

Előszó

Juhász Sándor rendkívüli ember volt. Az a szellemi és fizikai nomád, aki a huszadik század felhőkarcolói között és a Nagy Orosz Gyarmatbirodalom magyarországi provinciájában is merőrizte természetes tisztaságát. Nem mintha őrizgetni akarta volna, hanem egyszerűen, ilyen lény volt - a dunaharaszti homokpartok kvarcos, folyósodorta dűnéiből. Ezt kereste Mártélyon is, a Holt-Tisza leszebb kanyarulatánál, hol vagy harminc évig figyelte a sólymok méltóságteljes, kitárt szárnyú nagy röpülését, hogy aztán 1993. november 10-lén ő is elszálljon velük a dombok fölötti alföldi ég isteni magasába.
Isteni költő volt, isteni festő. Eredeit, magánemberi, megföllebbezhetetlen. Semmi köze nem volt a társadalomban zajló irodalmi vagy művészeti élethez - nomád maradt, így ácsorgott inkább a vasboltok, mint a hentesboltok előtt olyko, hogy ne kívánja meg a kirakati tárgyakat. Nem adta alább, egy percre sem. Szép férfi volt, szép ember, aki magánosan kihúzott mellel, de nem hetvenkedve vág a farkasokkal valóban teletűzdelt hóesésnek. Szerette az életet, a közvetlent, a szalonnasuhintásnak ugyanolyan szertartása volt nála, mint egy gyönyörű nő rajzának. Húsz évig nem is festett a főiskola után, hogy aztán az utolsó évgzetes tíz esztendejében olyan élénk és van goghos, lázas magánképtárat hagyjon maga után, mint kevesen..... Vissza

Fülszöveg

Juhász Sándor /1934-1993/ festő, költő, animációs filmek tervezője és grafikai rendezője, forgatókönyvek, novellák és sanzonszövegek szerkesztője a hazai neoavantgard legjelentősebb alkotói közé tartozott. Már életében legendák szövődtek alakja köré, az "örök nomádról", az "Évekig Érlelődők, a Terebélyes Fák Árnyékában Elheverők, a Nyeles Horoggal Halat Fogók, a Komolyabb Dolgokkal Nem Törődők Társaságának" egyetlen tagjáról, aki csavargásos évei közepette mintegy mellékesen vetette parpírra irodalmi műveit, de - ma látjuk csak igazán - minden műfajban összetéveszthetetlenül eredetit és újat alkotva.
E kis kötetben egyik - 1983-ban született - filmnovelláját (irodalmi forgatókönyvét) adjuk közre, amely az abszurd komédia legjobb hagyományait folytatva, egyben - a mai kísérleteket messze megelőzve - a rajzfilmes dramatugia játékfilmi felhasználásának útjait kutatva szól apák és fiúk örök egymás-megtagadásáról és egymásra ismeréséről, no és "csak úgy" a szerelemről és a halálról, a hatalomról és a kiszolgáltatottságról, s "s más ily fontos emberi lomról". A szerző a párbeszédekben egy kisebb versciklust is elrejtett, amely groteszk bájával az abszurd líra remekeit idézi fel.
Az alkotótárs és barát, Dobray György filmrendező erőfeszítései ellenére máig nem sikerült pénzügyi forrásokat találni Juhász Sándor kiváló forgatókönyvének megfilmesítéséhez. A Magyar Írók Egyesülete - a Magyar Könyv Alapítvány támogatásával - ezért a mű nyomtatott változatának kiadása mellett döntött, mielőtt végképp feledésbe merülne ez a ionescoi és becketti magaslatokat elérő abszurd dráma, a hazai neoavantgard egyik legkülönösebb és legjobb teljesítménye. Vissza