Előszó a magyar kiadáshoz | 5 |
Előszó a második kiadáshoz | 9 |
Bevezető | 11 |
A múlt közgazdászai és napjaink | 11 |
Marx és előfutárai | 14 |
Három évszázad | 19 |
A forrásoknál | 23 |
Ki volt az első közgazdász | 24 |
A kezdet kezdete: Arisztotelész | 26 |
Ökonomika és chrematistica | 32 |
Egy tudomány nevet kap | 34 |
Politikai gazdaságtan és ökonomika | 37 |
Aranyfétis és a tudomány elemzése: a merkantilisták | 41 |
Az eredeti felhalmozás | 42 |
Thomas Mun: a kereskedelem stratégiája | 45 |
Az úttörők | 49 |
A merkantilizmus és korunk | 53 |
A híres-nevezetes Sir William Petty | 57 |
Petty átlép a századon | 58 |
A hajósinasságtól a földbirtokosságig | 60 |
A politikai gazdaságtan Kolumbusza | 65 |
A politikai számtan | 71 |
Petty és John Graunt, illetve ki találta fel a statisztikát? | 75 |
A korszak és az ember | 78 |
Boisguillebert - kora és szerepe | 84 |
Szegény Franciaország | 84 |
A roueni bírók | 87 |
A bűn és a büntetés | 90 |
A teoretikus | 91 |
Bouisguillebert és a francia politikai gazdaságtan | 95 |
John Law - a szélhámos és a próféta | 98 |
Veszélyes karrier és bátor gondolatok | 98 |
Párizs meghódítása | 103 |
A hatalmas krach | 104 |
Law és a XX. század | 112 |
Poszoskov és a közgazdaságtudomány kezdete Oroszországban | 116 |
I. Péter és az orosz merkantilizmus | 117 |
Poszoskov élete | 118 |
A szegénység és a gazdagság | 123 |
A pénzelmélet: a nominalizmus | 127 |
Lomonoszov és Radiscsev kora | 129 |
Mi volt Adamig? | 133 |
A XVIII. század | 133 |
A politikai gazdaságtan szereti a robinzonádokat | 135 |
Mandeville doktor paradoxonjai | 139 |
A klasszikus iskola kialakulása | 143 |
David Hume | 149 |
Franklin és a politikai gazdaságtan az óceán túlsó partján | 153 |
Jenki Massachusettsből | 153 |
Franklin, a közgazdász | 158 |
Az amerikai közgazdaságtan Franklin után | 166 |
Quesnay doktor és szektája | 170 |
A felvilágosodás százada | 170 |
Pompadour marquise orvosa | 172 |
Az új tudomány | 176 |
A fiziokraták | 180 |
Quesnay doktor "cikcakk"-jai | 183 |
A gondolkodó, a miniszter, az ember: Turgot | 186 |
A gondolkodó | 186 |
A miniszter | 192 |
Az ember | 196 |
A skóciai bölcs: Adam Smith | 198 |
Skócia | 199 |
A professzor Smith | 202 |
Smith Franciaországban | 206 |
Homo oeconomicus | 209 |
Laissez faire | 213 |
A rendszer megteremtője: Adam Smith | 216 |
"A nemzetek gazdasága" | 216 |
A munkamegosztás | 219 |
A munkaérték-elmélet | 222 |
Osztályok és jövedelmek | 225 |
A tőke | 228 |
A smithiánizmus | 231 |
Smith személyisége | 233 |
Egy zseni a Cityből: David Ricardo | 236 |
Az ipari forradalom | 237 |
A leggazdagabb közgazdász | 240 |
A megközelítő utakon: a pénzforgalom problémája | 244 |
A komparatív költségek elve | 248 |
A fő mű | 252 |
A rendszer betetőzése: David Ricardo | 256 |
Az érték talánya | 256 |
Osztozkodás a tortán, illetve az értéktöbblet Ricardónál | 261 |
Hová tart (merre megy) a kapitalizmus? | 263 |
A parlament tagja | 266 |
Az emberi arculata | 268 |
Ricardo és Marx | 269 |
Ricardo alatt és után | 272 |
A XIX. század | 273 |
Malthus és a malthusianizmus | 277 |
Az emberek és a földjük | 279 |
A ricardiánizmus felbomlása | 285 |
John Stuart Mill | 290 |
A kompromisszumok politikai gazdaságtana | 294 |
A gazdasági romanticizmus: Sismondi | 299 |
A genfi polgár | 300 |
A kapitalizmus bírálata | 302 |
A válságok | 305 |
A sismondizmus történelmi sorsa | 308 |
"Say iskolája" és Cournot érdeme | 313 |
Say mint ember és tudós | 314 |
A termelési tényezők és a jövedelmek | 316 |
A "Say-törvény" | 319 |
Az iskola | 321 |
Cournot élete és tevékenysége | 322 |
Cournot érdeme | 325 |
Matematikai módszerek a közgazdaságtanban | 329 |
Gazdasági nacionalizmus: Friedrich List | 332 |
List és a német történelem | 332 |
Hivatal, börtön, emigráció | 334 |
A "nemzeti rendszer" és élete vége | 336 |
A nemzet ipari nevelése | 338 |
A protekcionizmus és a szabadkereskedelem | 342 |
A történelmi iskola | 344 |
Egy különös eset: Rodbertus | 346 |
A dekabristák közgazdasági gondolatai. Nyikolaj Turgenyev | 350 |
A jobbágyrendszer és a kapitalizmus | 350 |
A dekabristák | 353 |
Elbeszélés a Turgenyev-fivérekről | 358 |
A politikai számkivetett | 364 |
Az adók | 367 |
Puskin és a politikai gazdaságtan | 372 |
Az utópisták csodálatos világa. Saint-Simon és Fourier | 377 |
A grófságtól a nyomorig | 377 |
A tanító | 380 |
A saint-simonizmus | 381 |
Charles Fourier nehéz élete | 385 |
Ez az esztelen világ | 388 |
A jövendő körvonalai | 392 |
Robert Owen és a korai angol szocializmus | 396 |
A jószívű ember | 396 |
Owen és a politikai gazdaságtan | 400 |
A munkásosztály gondolkodói | 403 |
Az utópiától a tudományig | 405 |
A két titán: Herzen és Csernyisevszkij | 407 |
A dekabrista felkeléstől a jobbágyreformig | 407 |
Iszkander | 409 |
Az orosz paraszt-szocializmus | 414 |
Nyikoláj Csernyisevszkij golgotája | 417 |
A politikai közgazdaságtan története és kritikája | 421 |
A dolgozók közgazdasági elmélete | 423 |
Marx és az orosz gondolkodás | 426 |
Jegyzetek | 429 |
Névmutató | 441 |