Előszó | 7 |
Utószó | 9 |
St. Jago - A zöldfoki-szigetek | 11 |
Porto Praia | |
Ribeira Grande | |
Légköri por ázelékállatkákkal | |
A tengeri csiga és a tintahal szokásai | |
A St. Paul-sziget sziklái nem vulkanikus eredetűek | |
Különleges lerakódások | |
A szigetek első gyarmatosítói a rovarok | |
Fernando Noronha | |
Bahia | |
Csiszolt sziklák | |
Egy Diodon tulajdonságai | |
Fonálmoszatok és ázalékállatkák | |
A tengerszíneződés okai | |
Rio de Janeiro | 26 |
Rio de Janeiro | |
Kirándulás a Frio-foktól északra | |
Nagy párolgás | |
Rabszolgaság | |
Botofogo-öböl | |
Szárazföldi planáriák | |
Felhők Corcovado felett | |
Nagy eső | |
Éneklő békák | |
Foszforeszkáló rovarok | |
A pattanóbogár ugróképessége | |
Kék köd | |
Zaj, amit a pillangók okoznak | |
Rovartan | |
Hangyák | |
Pókölő darázs | |
Parazita pók | |
Az Epeira ravaszsága | |
A társas pók | |
Asszimmetrikus hálójú pók | |
Maldonado | 44 |
Montevideo | |
Moldando | |
Kirándulás a Rio Polancóhoz | |
Lasszó és bolasz | |
Foglyok | |
A fák hiánya | |
Szarvasok | |
A Capybara, vagy vízidisznó | |
Tukó | |
Molothrus, életmódja a kakukkéhoz hasonló | |
Óriási légyfogó | |
A gazerigó | |
Dögevő keselyű | |
Villámformálta csövek | |
Villámsújtott ház | |
A Rio Negrótól Bahia Blancáig | 65 |
Rio Negro | |
Tanyák, amelyeket megtámadtak az indiánok | |
Sós tavak | |
Flamingók | |
A Rio Negrótól a Rio Coloradóig | |
Szent fa | |
Patagóniai nyúl | |
Indián családok | |
Rosas tábornok | |
Tovább Bahia Blanca felé | |
Homokdombok | |
Néger hadnagy | |
Bahia Blanca | |
Sós lerakódások | |
Punta Alta | |
Szuriló | |
Bahia Blanca | 81 |
Bahia Blanca | |
Földtani viszonyok | |
Számos kihalt óriási négylábú | |
Újabbkori kihalás | |
A fajok hosszú élete | |
Nagy állatoknak nincs szükségük buja növényzetre | |
Dél-Afrika | |
Szibériai ősállatok | |
A strucc két faja | |
A fazekasmadár életmódja | |
Öves állatok | |
Mérgeskígyók, békák, gyíkok | |
Az állatok téli álma | |
A tengeri toll életmódja | |
Indián háborúk és mészárlások | |
Nyílhegyek, ősi maradványok | |
Bahia Blancától Buenos Airesig | 103 |
Kirándulás Buenos Airesbe | |
Rio Sauce | |
Sierra Ventana | |
A harmadik állomás | |
Lóterelés | |
Bolasz | |
Foglyok és rókák | |
A vidék jellege | |
Hosszúlábú lile | |
Teru-tero | |
Jégeső | |
Természetes karámok a Sierra Tapalguenben | |
Pumahús | |
Húsos étrend | |
Guardia del Monte | |
A szarvasmarhatenyészet hatása a növényzetre | |
Kardonok | |
Buenos Aires | |
A corall, mint vágóhíd | |
Buenos Airestől Santa Féig | 118 |
Kirándulás Santa Fébe | |
Bogáncserdők | |
A pampaszi nyúl életmódja | |
Kis bagoly | |
Sós folyók | |
Egyhangú síkságok | |
Mastodon | |
Santa Fé | |
A táj megváltoztatása | |
Földtani viszonyok | |
Kihalt lófaj foga | |
Észak- és Dél-Amerika ásatag és élő emlőseinek rokonsága | |
A nagy aszály hatása | |
Parana | |
A jaguár szokásai | |
Az ollóscsőrű madár | |
Jégmadár, papagáj, és ollósfarkú madár | |
Forradalom | |
Buenos Aires | |
A kormány helyzete | |
Banda Oriental és Patagónia | 135 |
Kirándulás Colonia del Sacramientóba | |
Egy estancia értéke | |
Hogyan számolják a szarvasmarhákat | |
Különös ökörfajta | |
Átfúrt kavicsok | |
Juhászkutyák | |
Lovak betörése, guacho-lovaglás | |
A bennszülöttek jelleme | |
Rio Plata | |
Lepke-seregek | |
Léghajózó pókok | |
A tenger foszforeszkálása | |
Port Desire | |
Guanako | |
Port St. Julian | |
Patagónia geológiája | |
Ásatag óriásállatok | |
A szervezetek típusainak állandósága | |
Az amerikai állatvilág megváltozása | |
A kihalás okai | |
Santa Cruz, Patagónia és a Falklandi-szigetek | 166 |
Santa Cruz | |
Kirándulás a folyók felé | |
Indiánok | |
Hatalmas bazalt lávaárak | |
Szikladarabok, amelyeket nem vitt magával a víz | |
A völgy kimélyítése | |
A kondor életmódja | |
A Cordillerák | |
Hatalmas vándorkövek | |
Indián emlékek | |
Visszatérés a hajóra | |
A Falkland-szigetek | |
Vadlovak, szarvasmarhák, nyulak | |
Farkasformájú róka | |
Csontból rakott tűz | |
Vad szarvasmarha vadászat | |
Földtani viszonyok | |
Kőárak | |
Erőszakos változások | |
Pingvinek | |
Ludak | |
A Doris petéi | |
Telepes állatok | |
A Tűzföld | 190 |
Megérkezés a Tűzföldre | |
A Jószerencse-öböl | |
Tűzföldiek a fedélzeten | |
Találkozás a vadakkal | |
Erdős táj | |
A Hoorn-fok | |
A Wigwam-öböl | |
A vadak nyomorúságos helyzete | |
Éhinségek | |
Kannibálok | |
Anyagyilkosság | |
Vallásos érzés | |
Nagy vihar | |
A Beagle-csatorna | |
Ponsoby Sound | |
Wigwam-építés | |
A tűzföldiek letelepítése | |
A Beagle-csatorna szétágazása | |
Gleccserek | |
Visszatérés a hajóra | |
A hajó második látogatása a telepen | |
Egyenlőség a vadak között | |
A Magellán-szoros - A déli partok éghajlata | 214 |
A Magellán-szoros | |
Port Famine | |
A Tarn-hegy megmászása | |
Erdők | |
Ehető gomba | |
Állatvilág | |
Nagy tengeri növények | |
Elhagyjuk a Tűzföldet | |
Éghajlat | |
Gyümölcsfák és a déli partok termékei | |
A hóhatár magassága a Cordillerákon | |
Gleccserek leereszkedése a tengerbe | |
A jéghegyek kialakulása | |
Sziklatömbök szállítása | |
Az Antarktisz szigeteinek éghajlata és terményei | |
A megfagyott állati tetemek megmaradása | |
Összefoglalás | |
Közép-Chile | 234 |
Valparaíso | |
Kirándulás az Andesek lábához | |
A szárazföldi struktúrája | |
A quillotai Haranghegy megmászása | |
Összetöredezett zöldkőtömegek | |
Óriási völgyek | |
Bányák | |
A bányászok helyzete | |
Santiago | |
Melegfürdők Cauquenesben | |
Aranybányák | |
Zuzómalmok | |
Átfúrt kövek | |
A puma életmódja | |
Turko és tapacolo | |
Kolibrik | |
Chiloé és a Chonos-szigetek | 251 |
Chiloé | |
Általános benyomás | |
Csónakkirándulás | |
Bennszülött indiánok | |
Castro | |
Szelíd róka | |
A San Pedro megmászása | |
A Chonos-szigetvilág | |
A Tres Montes-félsziget | |
Gránithegylánc | |
Hajótörött matrózok | |
Low kikötője | |
Vadburgonya | |
Tőzegképződés | |
Myopotamus, vidra és egerek | |
A cheucau és az ugatómadár | |
Az Opetiorhynchus | |
A madárvilág sajátos jellege | |
Viharmadarak | |
Chiloé és Conception: A nagy földrengés | 267 |
San Carlos, Chiloé | |
Az Osorno kitörése az Aconcaguával és a Coseguinával egyidejűleg | |
Lovaglás Cucaóba | |
Áthatolhatatlan erdőségek | |
Valdívia | |
Indiánok | |
A földrengés | |
Conceptión | |
A nagy földrengés | |
Meghasadt sziklák | |
A hajdani városok képe | |
Fekete és forrongó tenger | |
A rezgések iránya | |
Megforgatott kövek | |
Nagy hullám | |
A föld állandó emelkedése | |
A vulkanikus jelenségek hatásköre | |
Az emelő és errputív erők összefüggése | |
A földrengések oka | |
A hegyláncok lassú felemelkedése | |
Átkelés a Cordillerákon | 286 |
Valparaíso | |
A Portillo-hágó | |
Az öszvérek okossága. Hegyi zuhatagok | |
Hogyan fedezik fel a bányákat | |
A Cordillerák lassú felemelkedésének bizonyítékai | |
A hó hatása a sziklákra | |
A két főláncolat földtani fölépítése | |
Eredetük és felemelkedésük különállósága | |
A nagy süllyedés | |
Vörös hó | |
Szelek | |
Hóoszlopok | |
Száraz és tiszta légkör | |
Elektromosság | |
A pampák | |
Az andesek két szemközti oldalának állatvilága | |
Sáskák | |
Nagy poloskák | |
Mendoza | |
Az Uspallata-hágó | |
Eredeti helyükön eltemetett és megkövült fák | |
Az Inka-híd | |
Túlozzák a hágók veszélyességét | |
Cumbre | |
Casuchas | |
Valparaíso | |
Észak-Chile és Peru | 307 |
Parti út Coquimbóba | |
A bányászok óriási terheket szállítanak | |
Coquimbo | |
Földrengés | |
Lépcsőzetes teraszok | |
Új lerakódások hiánya | |
A harmadkori képződmények egyidejűsége | |
Kirándulások a völgyben felfelé | |
Út Guascóba | |
Sivatagok | |
A Copiapó völgye | |
Eső és földrengés | |
Veszettség | |
A Despoblado | |
Indián romok | |
Az éghajlat valószínű megváltozása | |
Folyómeder, amit földrengés emelt fel | |
Hideg szélrohamok | |
Hangot hallató domb | |
Iquique | |
Sólerakódás | |
Salétromsavas nátrium | |
Lima | |
Egészségtelen vidék | |
A földrengés következtében összeomlott Callao romjai | |
Újabbkori süllyedés | |
San Loranzo felemelkedett molluszkái és pusztulásuk | |
Molluszkahéjakat és fazékcserepeket tartalmazó síkságok | |
Az indián fajta ősi eredete | |
A Galápagos-szigetcsoport | 338 |
Az egész szigetcsoport vulkanikus eredetű | |
A kráterek száma | |
Levéltelen bokrok | |
Település a Charles-szigeten | |
A James-sziget | |
Sóstó a kráterben | |
A szigetcsoport természetrajza | |
Madárvilág, különös pintyek | |
Csúszómászók | |
A nagy teknősbéka szokásai | |
Tengeri moszatokkal táplálkozó tengeri gyík | |
Üregásó és növényevő szárazföldi gyík | |
A csúszómászók fontossága a szigetvilágban | |
Halak, molluszkák, rovarok | |
Növényvilág | |
Amerikai organizációs típus | |
A fajok, vagy fajták különbözősége a különböző szigeteken | |
A madarak szelídsége | |
Félelem az emberektől, mint szerzett ösztön | |
Tahiti és Új-Zéland | 365 |
Átkelés a Low-szigetcsoporton | |
Tahiti | |
A sziget látképe | |
Növényzet a hegyeken | |
Eimeo látképe | |
Kirándulás a sziget belsejébe | |
Mély szakadékok | |
Vízesések sora | |
Számos hasznos vadnövény | |
A lakosság mértékletessége | |
Erkölcsi állapotok | |
A parlament ülése | |
Új Zéland | |
Szigetöblök | |
Hippák | |
Kirándulás Waimatéba | |
Missziós település | |
Elvadult angol gyomok | |
Waiamio | |
Egy új-zélandi asszony temetése | |
Útban Ausztrália felé | |
Ausztrália | 390 |
Sidney | |
Kirándulás Bathhurst-be | |
Az erdők képe | |
Bennszülöttek | |
Az őslakók fokozatos kihalása | |
Fertőzést okoz az értintkezés egészséges emberekkel | |
A kék-hegyek | |
Nagy, öböl alakú völgyek | |
Eredetük és képződésük | |
Bathhurst, az alsóbb néposztályok udvariassága | |
Társadalmi viszonyok | |
Van Diemen-föld | |
Hobart Town | |
Minden bennszülött száműzve | |
Wellington-hegy | |
A György király szoros | |
A vidék kietlen képe | |
Bald Head, meszes lerakódások a faágakon | |
Bennszülöttek | |
Távozás Ausztráliából | |
Keeling-sziget - korallképződmények | 408 |
Keeling-sziget | |
Sajátos formája | |
Gyér növényzet | |
Magok szállítása | |
Madarak és rovarok | |
Áradó és apadó források | |
Halott korallmezők | |
Fák gyökereiben szállított kövek | |
Nagy rák | |
Szúrós korallok | |
Korallevő hal | |
Korallképződmények | |
Lagunaszigetek, vagy atollok | |
Milyen mélységben élhetnek még zátonyépítő korallok | |
Óriási területek tele alacsony korallszigetekkel | |
Alapjaik lesüllyedése | |
Sánczátonyok | |
Szegélyzátonyok | |
A szegélyzátonyok átváltozása sánczátonyokká és atollokká | |
A szintváltozás bizonyítékai | |
Törések a sánczátonyokban | |
A Maldiva atollok | |
Sajátos felépítésük | |
Kihalt és lesüllyedt zátonyok | |
Lesüllyedt és felemelkedett területek | |
A vulkánok megoszlása | |
Lassú és nagméretű süllyedés | |
Mauritiustól Angliáig | 436 |
Mauritius csodálatos látványa | |
Nagy, kráterformájú hegy-gyűrű | |
Hinduk | |
Szt. Ilona | |
A növényzet változásainak története | |
A szárazföldi csigák kihalásának okai | |
Ascension | |
A behozott patkányok változékonysága | |
Vulkáni bombák | |
Ázalékállat-rétegek | |
Bahia | |
Brazília | |
A trópusi tájak szépsége | |
Pernambuco | |
Különös zátony | |
Rabszolgaság | |
Visszatérés Angliába | |
Visszapillantás az útra | |
Az útleírásokban használt angol mértékek átszámításának kulcsa | 456 |
Életrajzi-lexikon. A szövegben szereplő nevesebb utazók és természettudósok adatai | 457 |
Jegyzetszótár | 464 |
Név- és tárgymutató a címszavak fő előfordulási helyének feltüntetésével | 489 |