Egy természettudós utazása a Föld körül I. (töredék)

Előszó

Darwin.
A tizenkilencedik század egész gondolatépületének két hatalmas építőmestere van: Darwin és Marx. Megszámlálhatatlan ma már azoknak a száma, akik téglát hordtak vagy kőkockákat hengergettek ennek a csodálatos palotának a megépítéséhez. Minden tudós elhozta a maga adatait, minden föltaláló a maga gépeit, minden művész a maga érzéseit, de ezek csak oszlopai, termei és arabeszkjei ennek a gondolat-épületnek, a szerkezet, az alaprajz, a fölépítés módszere Darwin és Marx munkája. A fejlődés nagy gondolata - ez Darwin és Marx alkotása. Darwin a szerves élet világában, Marx az emberi társadalomban mutatta meg a fejlődést és mutatta meg a fejlődés alakító tényezőit.
Gondolatvilágokat rengető forradalmat jelentett az emberi tudásban a marxizmus és a darwinizmus megszületése. "Csillag esik, föld reng, jött éve csudáknak'' - az 1859-es esztendő ilyen remegtető, újságokat hozó esztendeje volt a régi világnak, ebben az esztendőben jelent meg Marx elméletének az alapmunkája: "A politikai ökonómia kritikája" és Darwin elméletének a nagy megfogalmazása: "A fajok keletkezése." Először formulázódott meg tudományos teljességgel a kapitalista társadalom változhatóságának változhatóságának és az állati és növényi fajok változhatóságának az elmélete. Először történt meg, hogy a természettudomány és a társadalomtudomány belátta és be is bizonyította önmagáról, hogy történelmi tudomány. Formát öntött az a nagy alapvető fölismerés, hogy a természetnek is csak úgy megvan a maga történelme, mint a társadalomnak. Hegeltől Marxig és Lamarcktól Darwinig fokról-fokra ennek az eredménynek a megteremtésén dolgozott minden tudományos haladás. Vissza