Előszó
A motorizáció fejlődése, a járművezetés igénye és lehetősége rámutatott arra, hogy a közlekedésre nevelés területén milyen hiányosságokat kell pótolni. A baleseti statisztika arra enged következtetni, hogy még sok mindent kell tenni a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek csökkentése érdekében.
Egy-egy baleset mindenki számára tragédia, de van-e nagyobb tragédia, mint gyermekünk elvesztése?
A közlekedési ismeretek oktatása tantervben nem volt előírva, azonban egyes oktatási intézményekben osztályfőnöki óra keretében a közlekedést szívügyének tekintő pedagógus oktatta. Sok helyen működtek szakkörök és voltak versenyekre felkészítő foglalkozások. A Nemzeti Alaptanterv tananyagként kívánja bevezetni a közlekedést mint önálló tantárgyat, az oktatási intézményekre bízva annak gyakorlati megvalósítását.
A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program egyik fontos eleme a közlekedők felkészítése, az emberi tényezők javítása, hiszen a közlekedés három fő eleme az ember a jármű és az út. Azt azonban, hogy milyen úton, milyen járművet és hogyan vezetünk, az ember határozza meg.
A társadalomnak az a törekvése, hogy megvalósulhasson az európai színvonalú biztonságos közlekedés az oktatási intézmények pedagógusai és az ügyért tenni akaró szakemberek segítségével.
Kiemelt feladat a gyermekbalesetek megelőzése, a közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési kultúra színvonalának növelése. Ennek eléréséhez már iskoláskorban ismertessük meg a gyermekekkel a helyes közlekedési szabályokat, és tanítsuk meg őket azok helyes alkalmazására.
E cél megvalósításához készült ez a tankönyv, amely a kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, illetve az egy nyomon haladó járművek vezetésével összefüggő ismereteket tárgyalja.
Vissza