Fülszöveg
Az újabb érdeklődést Mednyánszky iránt nem is annyira azok a képek, akvarellek keltették fel, melyekkel itt-ott módunk volt találkozni... az érdeklődést az írások keltették fel, konkrétan Markója Csilla elemzései, illetőleg az általa közreadott dokumentumok, melyek, mint ahogy az egyikük címe utal is rá, egy másik Mednyánszkyt mutatnak be, mint akit már túlságosan is megszoktunk. Egy ellentmondásosságában is izgalmas, szinte felderíthetetlenül komplex egyéniséget, akinél a jó és az úgynevezett rossz tulajdonságok úgy csúsznak át egymásba, hogy szinte lehetetlen magáról a személyiségről egy valamelyest is egyértelmű képet alkotni.
Passuth Krisztina: Az első élmény. Új Művészet, 2004.
Egy csontszínű kártya feküdt ott a Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének a címsorával, és egy rövid üzenettel, ami a katalógus szerkesztőjének és a rendező munkatársának, Markója Csillának az érdemeiről szólott. Az angyal elárulta, hogy magasabb körökben az a nézet, hogy többről van...
Tovább
Fülszöveg
Az újabb érdeklődést Mednyánszky iránt nem is annyira azok a képek, akvarellek keltették fel, melyekkel itt-ott módunk volt találkozni... az érdeklődést az írások keltették fel, konkrétan Markója Csilla elemzései, illetőleg az általa közreadott dokumentumok, melyek, mint ahogy az egyikük címe utal is rá, egy másik Mednyánszkyt mutatnak be, mint akit már túlságosan is megszoktunk. Egy ellentmondásosságában is izgalmas, szinte felderíthetetlenül komplex egyéniséget, akinél a jó és az úgynevezett rossz tulajdonságok úgy csúsznak át egymásba, hogy szinte lehetetlen magáról a személyiségről egy valamelyest is egyértelmű képet alkotni.
Passuth Krisztina: Az első élmény. Új Művészet, 2004.
Egy csontszínű kártya feküdt ott a Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének a címsorával, és egy rövid üzenettel, ami a katalógus szerkesztőjének és a rendező munkatársának, Markója Csillának az érdemeiről szólott. Az angyal elárulta, hogy magasabb körökben az a nézet, hogy többről van itt szó, mint szokásos filológiai munkáról. A nevezett hölgy ugyanis egy új utakat járó Mednyánszky-kutató, és nem kis mértékben az ő érdeme, ha majd sikeres lesz ez a tárlat. Lassan kezd általános felismeréssé válni, hogy a Mednyánszky-naplókat olvasó Markója Csilla szerencsés rátalálása adhat alapvető kulcsot a kezünkbe...
Perneczky Géza: Töredékes morzsák a Mednyánszky recepcióhoz. Balkon, 2003.
Óriási várakozás előzte meg a Mednyánszky-kiállítást - joggal. Bár Kállai Ernő 1943-as etalonnak számító monográfiája óta többen is nekirugaszkodtak a Mednyánszky-rejtélynek, nem sikerült áttörni azt az értelmezési falat, ami ezt az életművet körülvette. Markója Csilla évek óta tartó heroikus filológiai munkával igyekezett feltárni, illetve újraértelmezni a levéltári, adattári forrásokat, hogy minél nagyobb tárgyismeret birtokában alakíthassa és mutathassa be a „másik Mednyánszky" képét. A kutatásról módszeresen számot adó tanulmányai és az Enigma tematikus számai egy alapvetően új és a hazai kutatásban merésznek tartható koncepciót vázoltak fel. Markója mindenekelőtt visszaadta az alakos képek rangját, és felvetette új értelmezésüket.
Nagy Ildikó: Sokakhoz közel, mindenkitől távol. Műértő, 2004.
Bevezetőül néhány szót az Enigma című folyóiratról. A szokásos fordulat valahogy úgy hangozna, hogy minden figyelmet és rokonszenvet megérdemel, de ez most reménytelenül elhibázott lenne, mivel ez a folyóirat mindenekelőtt szokatlan, szabálytalan jellegével lep meg. így sokkal inkább valami olyasmit kell írni, hogy ilyen folyóiratot csak magányos megszállottsággal lehet szerkeszteni. Beköszöntő szövegében Markója Csilla, a folyóirat egyszemélyes szerkesztője Henri Michaux egyik szürreális enigmáját idézi... Miként a szakmabeliek jól tudják, Markója Csilla Mednyánszky életművének, tehát a biográfiának és a képeknek egészen újszerű értékelésével nyert elismerést a művészettörténészek körében, de felfedezte volna-e ugyanezeket a vonásokat, ha nem érzékeny Henri Michaux enigmáira?
Pór Péter: Rilke, Henri Michaux mellett. Holmi, 2003.
Vissza