Előszó
Hiszem, hogy a hazafiság tudata nem jelszavak következménye, hanem azoknak a közvetlen tapasztalatoknak a nyomán alakul ki bennünk, amelyeket gyerekkorunktól folyamatosan kapunk környezetünkben. A lakásban és munkahelyen, a lépcsőházban, kapualjban, udvaron, az utcákon, tereken, azokban a városokban és falvakban, ahol élünk. Fontos, hogy olyan legyen ez a környezet, amely szüleink, nagyszüleink elbeszélései nyomán mindennapi ismerősünk, olyan, amellyel kapcsolatos élményeink gyermekeinknek, unokáinknak továbbadható. Jobb az évszázadok alatt változatosan megépült világban élni és dolgozni, mint - csak praktikus, uniformizált környezetben. Kötődni is jobban lehet a különleges részletekben gazdag, történelmet hordozó házakhoz, városokhoz. Utódaink jobban megbecsülik és gondozzák amit a mi nemzedékünk épített, ha azt látták tőlünk, hogy szerettük, óvtuk, jó állapotban adtuk át nekik nagyapáink örökségét.
Azt hiszem, remélem, túl vagyunk egy korszakon, amely csak az új értékelésére tanított, s okkal, ok nélkül bontott mindent, ami régi vagy csak sorsára hagyta gondozatlanul. Újra kell ezekben az években gondolnunk, mit is örököltünk, milyen kinccsel gazdálkodunk. Ma már meg kell óvnunk mindenképpen amink van, ami színesebbé teszi életünket, ami egyéni vagy közös történelmünk tanúja, amihez kötődni lehet. S az épített örökséget megóvó munkához nélkülözhetetlen első lépcső, a megbecsülés és szeretet kiváltásának feltétele a megismerés, az értékek felmutatása.
Ebben segít ez a könyv. Örömmel ajánlom szíves figyelmükbe, mert eszköz Balassagyarmat épített történelmét megismerni, megszeretni, s ezzel ígyekszik mindenkit -, aki csak egy kicsit is tehet érte - arra biztatni, óvja városát, vegyen részt gondozásában, védelmében.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal