Egy magányos lovas

Fülszöveg

„Lélekben lovas, lótenyésztő és amatőr történész voltam -ebben a sorrendben, a vezérigazgatás csak szerep volt"- írja visszaemlékezéseiben a ma 85 éves Novobáczky Iván. Könyve végigvezet azon a kacskaringós úton, amelyen haladva a felsőközéposztálybeli vidéki fiatalemberből (nagyapja a két világháború között Kiskunhalas polgármestere, Klebelsberg Kuno kártyapartnere, apja a visszafoglalt Újvidék tisztiorvosa), majd fővárosi joghallgató aranyifjúból, szexorgiák résztvevőjéből, olimpiai kerettagból a téeszek érdekeit a korai Kádár-kor pártszerveivel szemben sikeresen képviselő jogász, majd a miniszter beszédírója, majd a TOT-elnök Szabó István kabinetfőnökeként, bizalmasaként a legfelső Vezetés működésének bennfentes tanúja lett (főnöke a nádudvari téesz és a TOT elnöksége mellett az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága és a Politikai Bizottság tagja is volt). Ezt követően az ország első s legnagyobb agrárintegrációs szervezete, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés (HAGE) alapító... Tovább

Fülszöveg

„Lélekben lovas, lótenyésztő és amatőr történész voltam -ebben a sorrendben, a vezérigazgatás csak szerep volt"- írja visszaemlékezéseiben a ma 85 éves Novobáczky Iván. Könyve végigvezet azon a kacskaringós úton, amelyen haladva a felsőközéposztálybeli vidéki fiatalemberből (nagyapja a két világháború között Kiskunhalas polgármestere, Klebelsberg Kuno kártyapartnere, apja a visszafoglalt Újvidék tisztiorvosa), majd fővárosi joghallgató aranyifjúból, szexorgiák résztvevőjéből, olimpiai kerettagból a téeszek érdekeit a korai Kádár-kor pártszerveivel szemben sikeresen képviselő jogász, majd a miniszter beszédírója, majd a TOT-elnök Szabó István kabinetfőnökeként, bizalmasaként a legfelső Vezetés működésének bennfentes tanúja lett (főnöke a nádudvari téesz és a TOT elnöksége mellett az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága és a Politikai Bizottság tagja is volt). Ezt követően az ország első s legnagyobb agrárintegrációs szervezete, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés (HAGE) alapító vezetőjeként a mezőgazdaság modernizációjának egyik főszereplője, Kádár „vörös báróinak" egyike. Könyvéből többek között képet kapunk a Horthy-korszak vidéki elitjének életéről, bepillantást nyerünk a hatvanas évek szabados színházi világába, az új gazdasági mechanizmus előkészítésének majd részleges bukásának háttéreseményeibe („a szovjeteket lekötötte a csehszlovák helyzet pacifikálása, mire sort keríthettek ránk, már elkéstek. Az agrárium sikeresen működött, a Vörös Hadsereg meg rászokott a disznóhúsra"), a rendszerváltást követő vadprivatizációba. Nem kevésbé érdekesek az agrárium mai helyzetére, feladataira vonatozó megállapításai.
Szakmai életútja mellett tiszteletreméltó őszinteséggel beszél magánéletéről, benne a nőkről, s nem utolsó sorban a csúcsvezetői lét, a két évtizednyi huszonnégy órás készenlét miatt válságba került családi életéről. Vissza