1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Egy letünt nemzedék

Emlékezések a magyar állam kialakulásának ujabb korszakából

Szerző
Budapest
Kiadó: "Nyugat" kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 528 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: "Jókai" könyvnyomda nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hosszú vándorlás után megállok egy hegyormon. Mielőtt a túlsó oldalon leszállanék azon a lejtős ösvényen, mely a végállomás felé vezet, még egyszer visszanézek a hanyatló nyári nap verőfényében... Tovább

Előszó

Hosszú vándorlás után megállok egy hegyormon. Mielőtt a túlsó oldalon leszállanék azon a lejtős ösvényen, mely a végállomás felé vezet, még egyszer visszanézek a hanyatló nyári nap verőfényében ragyogó tájra. Tekintetemmel még egyszer végig járom a megtett hosszú utat, megpihenek a mult emlékein, míglen a távolba kalandozó szemem végre eljut odáig, hol minden összefoly a messzeség ködében. Hosszú sorban bárányfelhők úsznak a kék égbolton. S amint Poloniusként vizsgálom őket, lassanként emberi alakok bontakoznak ki a bárányfelhőkből : ismerős arcok, kicsinyek és nagyok, derültek és szomorúak, jellegzetesek és árnykép gyanánt szétfolyók beláthatatlan sorban. Ezek egykor mind éltek, küzdöttek, örültek vagy szenvedtek. Küzdés, öröm, szenvedés - ez az élet.
Ott voltam én is közöttük, de lassanként elmaradoztak tőlem. Én még itt állok a hegyormon s ők annyi ezren mint puszta köd és pára ott úsznak a kéklő semmiségben.
E letünt nemzedék alakjai közül szeretném néhány legkiválóbbnak képét felidézni a most élők előtt, akik közül őket nagyon kevesen, vagy nagyon kevéssé ismerték. Szeretném felújítani emléküket, nem rendszeres élet- és jellemrajzokban, aminőkkel az akadémiai emlékbeszédekben találkozunk, hanem néhány jellegzetes egyéni vonással, mely részint a velük való személyes érintkezés nyomán megmaradt emlékezetemben, részint mint megannyi pillanatfelvétel meg van rögzítve régi írásaimban. Emlékezetem visszanyúlik az 1848 előtti időkbe is. Ezen időknek többé-kevésbé elmosódott képei adják a háttért. Az 1848-49.-i évek egyes eseményei azonban már elég határozott vonásokban emelkednek ki ama háttérből. Ez az idő az nekünk magyaroknak, ami a franciáknak a németekkel küzdött rettenetes háborújok éve - l'année terrible! Vissza

Tartalom

Bevezetés. E munka célja 5
Gróf Batthyány Lajos 8-29. lap.
Népszerűsége megyéjében. A nép ki akarta szabadítani az elfogottat 8.
Sorsa sokban hasonlított Széchenyiéhez 9. - Predestinálva volt a miniszterelnökségre 10. - Váratlanul nagy feladatok elé állíttatott. Ez tragikumának kezdete 11. - Tárgyalásai Bécsben a főhercegekkel 13.- A kamarilla már 1848
márciusban dolgozni kezd 15. - A kormány helyzete kezdettől válságos volt. Ezt Deák látta 16. - A királyt Budára hívják, ő igéri, hogy jön, de Innsbruckba távozik 17. - A körülmények Kossuth befolyását tették döntővé 19. - Osztrák
kormány emlékiratban tagadja a 48-iki törvények érvényességét. Jellacsics serege átlép a Dráván. Batthyány leköszön 20. - A honvédelmi bizottmány 23. - Lamberg gróf 24. - Batthyány utolsó kiegyenlítési kísérletei 24. - Elfogatása 26. - Utazások a Golgota felé. Barsi József 26-27. - Halála. Tömeges kivégzések 28. - Temetése 29. Gróf Széchenyi István 30-53. lap.
Élete megrázó tragédia 30. - Blickje 31. Aközvélemény 1860-ban.
Széchenyi mint látnók 32. - Reménytelensége pályája kezdetén. Felfogása végletek közt hányattatik 34. - Európai eszmék Magyarországon Széchenyi előtt 35. - Széchenyi a Ferenc terrorizmusa által visszalökött Magyarországot látta
36. - Hivatásának tudata mikor ébredezett benne? 37. - Igaz-e, hogy készületlen volt? 39. - Hitel, Világ, Stádium. A képviseleti kormányrendszer nem bontakozott ki előtte 40-41. - Reformeszméinek három csoportja. Óvatossága Ausztriával és a nemzetiségekkel szemben 43-44. - Nem annyira gonosznak, mint inkább butának tartotta az osztrák kormányt 44. - Milyennek látta a fejlődés sorrendjét? 45. - A trónváltozások nálunk a reakció renaissance-al
46. - A haladás akadályai 47. - Reformjavaslatainak köre. Ez nem érinti az Ausztriához való viszonyt 49. - A jogegyenlőséget, a közteherviselést, a felelős kormányt követelni nem merte 51. - Felfogásának ingadozása a 48-iki átalakulással szemben. Mardosó önvádja, hogy a nemzetet miért is ébresztette fel álmából? 52. - Mit kellett volna szerinte tenni 1848-ban? 53. Gróf Andrássy Gyula 44-136. lap.
I.
Sikereinek lényeges feltétele egyéni varázsa volt 55. - Öt nagy probléma, melyet a koronázás után megoldania kellett 56. - A határőrvidék visszacsatolása Andrássy legsajátabb műve 57. - A reakció 60, 61, - Küzdelme a katonapárt
és a centralisták ellen 63, 64. - Izgatások a határőrvidéken. A délszlávság megmozdulása. Összefüggés a krivoscie-i zendüléssel 65-67. - A katonai reakció utolsó erőfeszítései 68-70. - Andrássy győz 71. - Emlékezés Andrássy
estélyeire 72-73.
II.
Andrássy tényleg gyakorolja törvényes befolyását a külügyekre 74. - Beust revanché-politikája 76, 77. - A Bratiano-kormány izgatásai a magyarországi románok közt. Első érintkezése Andrássy és Bismarck politikájának 78. - Beust sajtóakciói 79. - A magyar kormány mulasztásai e téren. Sajtóharc Andrássy és Beust közt 80-82. - Kísérletek francia szövetség létrehozására. Albrecht főherceg párisi utja 84. - A francia-német háború hamarabb tör ki, mint várták 85, 86. - Andrássy küzdelme a háborupárt ellen 88-92. - Berlini utam a háború napjaiban 93-94.
III.
Andrássy jelentős nyilatkozata Tisza és Madarász interpellációjára 95. - Beust folytatja titkos üzelmeit 96. - Közeledni próbál Oroszországhoz. A Pontuskérdés 97-100. - Emlékezés a „ Kávéforrás "-ra. Andrássy és a sajtó 101-105.
- Eötvös halála. A király részvétirata 106. - Új kultuszminiszter kerestetik. Kultusz- és közoktatás 107-109. - A Hohenwarth-kormány jl09, 110. - Ennek kihatása Magyarországra. A horvát viszonyok 111-113.
IV.
Kvaternik és Palacki 114-115. - Levelezés Kállayval. Délszláv politika 116, 117. - Külföldi sajtóakció 118, 119. - A határőrvidék polgárosítása tényleg megkezdődik 120. - Salzburgi találkozás 121 - 123.
V.
A fundamentális artikulusok 124. - A Hohenwarth-válság 125. - Ogulini zendülés 126, 127. - Andrássy végre beleszól a Hohenwarth-válságba 128-130.- Tisza és Helfy akadékoskodásai 131.- Hohenwarth s utána Beust is bukik. Andrássy külügyminiszter lesz 132-134. - Védelmi szövetség megkötése, közvetlenül visszalépése előtt 135. - Andrássy külügyminiszterségének különös jelentősége 136. Deák Ferenc 137-218.
I.
A legmagyarabb magyar 137. - A magyar faj pozitív jó tulajdonságaival egyesülnek benne ennek negatív sajátosságai 137, 138. - Deák és az „asszony" 139. - Deák a klasszikus típushoz tartozik 140. - Deák és Széchenyi. A jövőt még utóbbinál is sötétebbnek látja 141-144. - Visszavonul 33 éves korában. A Forintos-féle erőszakoskodások ennek csak másodrendű okai 145. - Vezéri szerepe 1840-ben 149. - Visszavonulása 1840 után. Ennek valódi oka. Irtózása a vezéri szereptől 150-153.
II.
Konzervatív zászlóbontás 154. - Változás a közvéleményben 1840 után. A közvélemény túlnő Széchenyi programmján 155. - Viszony Deák és Széchenyi közt 156. - Az adminisztrátori rendszer 157-158. - A kormány sikerei. Az ellenzék helyzete romlik, Deák passzivitása 159-160. - Deák kényszerűségből írja meg az „Ellenzéki nyilatkozatot14 161-164. - A vezetés Kossuth és a doktrinairek kezébe jut 165. - Deák tartózkodása a cselekvéstől 166. - Kedvetlenül vállal miniszterséget 1848-ban 167. - Résztvesz a bécsi értekezleteken 169. - Deák és a békepárt 170. - Hogyan nyilatkozott a kamarilla működéséről 1867-ben? 171, 172. - Windischgraetz táborában 173.
III.
Az abszolutizmus alatt egyedül tart ki a 48 mellett 175. - Ellentét a konzervativek akkori magatartásával 176. - A konzervativek voltak az igazi optimisták 177-178. - Az emigráció akciója 179. - A fiatalság forradalmi hangulata
180. - Solferino. Az osztrák nagyhatalmi pozíció fiktívnek bizonyul 181-183. - Deák Pestre költözik. Tekintélye rohamosan nő 184. - Deák és az októberi diploma 185-186.
IV.
Első találkozása az uralkodóval. Ekkor még magának sem volt kibontakozási programmja 187. - Két felirata 188. - Magyarország és a német kérdés 189-190. - Schmerling kísérletei 191-194. - A nemzetközi viszonyok visszahatása a magyar kérdésre. Húsvéti cikk 195, 196. - Apponyi György emlékirata 197, 198. - A „Debatte"-cikkek 199. - Schmerling bukása 200. Deák és a konzervativek 202. - A kiegyezési ügy megfeneklik 203-204. - A 67-es bizottság. Legenda a 15-ös munkálat keletkezéséről 205. - Deák a königgrätzi csata után nem akar vezetni. Falura vonul. Meghívatása az uralkodó elé 206-209. - A kiegyezési kilátások fokozatos rosszabbodása 1866 végéig 210-211. - Beust megjelenik a szintéren. Revanche-politikája szükségessé teszi a magyarok kibékítését 212. - A kiegyezési akció megindul. Küzdelem Deák és a miniszterjelöltek közt. Az alkotmány helyreállítása. Deák dicsősége tetőpontján 213-217. Kossuth Lajos 219-300. lap.
Látogatásom Kossuthnál 1869-ben 219-221. - Kossuth az 1832-36-iki országgyűlésen 222. - A jakobinus-terror 223. - Az udvar és a nemzet közt a szakadás régibb Kossuth fellépésénél 224. - írott országgyűlési tudósítások 225,
226. - Törvényhatósági tudósítások. Kossuth perbe fogatása és fogsága 227. - Kiszabadul, A Pesti Hirlap. Találkozása Mettemich-chel 228-230. - Küzdelem Kossuth és Széchenyi közt 231-232. - Kossuth nem izgatott forradalomra 233.
- Pestmegye követnek választja 234.
II.
Az 1848-iki pozsonyi országgyűlés, Akció Kossuth megbuktatására 235-237. - Széchenyi diktátornak ajánlkozik 238, 239. - A februári forradalom csupán a reformeszmék gyorsabb keresztülvitelére hatott 239-240. - A 48-iki törvények
nem forradalmi uton jöttek létre 240, 241. - A kamarilla 242. - A német birodalmi alkotmány követelte a perszonáluniót 243, 244. - Magyarország megsemmisítése lényeges premisszája volt Ausztria nagynémet politikájának 245. - A magyar önvédelmi harcot csak a teljes jogfeladás árán lehetett volna kikerülni 246. - A 48-iki magyar minisztérium jellemzése 247-250.
III.
Kossuth és Görgey mint bűnbakok 251. - A Batthyány-minisztériumot nem érheti a túlzás vádja 252-254. - Batthyány és Jellacsics 255-258. - Radetzky győzelmei. Az olasz segély kérdése. A reakció leveti az álarcot 259-262. - Kossuth julius 11-én 200.000 újoncot kér 263. - Legnagyobb érdeme 264. - Kossuth és Görgey 264-266.
IV.
Kétségbeesés Világos után 267-270. - Kossuth Widdinben és Kiutahiában 271-273. - Szabadulása innét 274-275. - Amerikai körútja 276-278. - Hogyan élt Londonban? 279-281.
V.
Kossuth és a magyar emigráció Villafranca előtt 282-284. - Az emigráció tevékenysége Villafrancától Cavour haláláig 285-293. - Kossuth szerepe 1861 után. A dunai konföderáció terve 294-295. - Levelei. Iratai. Inkompatibilitási
elmélete 296-300. Báró Eötvös József 301-337. lap.
I.
A fiatal Eötvös a szabadságért rajong 301. - Önmagát jellemzi a Karthauziban 302. - Regényei. Szépirodalmi működése tele van politikával 303, 304. - Politikai iratai. A parlamenti kormányrendszer apostola 305, 306. - Minisztersége
1848-ban. Küzdelme a klerikális reakció ellen 306-309. - Távozása külföldre 310. - A XIX. század Uralkodó Eszméi alapgondolatai. Az egyházban keres támaszt a centralizáló kényuralom ellen 311-314. - Erre a nézetére rácáfol a Concordatum és a Syllabus 314, 315. - Klerikális aknamunka minisztersége ellen 1867-ben 316, 317.
II.
Eötvös a katholikus autonómiában keres támaszt 318, 319. - Kísérletek a kath. autonómia reakciós alapon való megalakítására 320-322. - A klerikálisok tervét meghiúsítja Deák 322. - Eötvös megérte autonómikus ábrándjai
szétfoszlását 323. - Látogatásom Eötvösnél 1870 nyarán 323, 324. - Andrássy nézete a Simor-féle autonómikus tervezetről 325. - Eötvös népoktatási törvénye 325-327. - A magyar kormány és a pápai infallibilitás 328 - 331. - Simor az
infallibilitásról 332. - Jekelfalussy püspök megfeddése 333-334. - Eötvös hagyatékának likvidációja a képviselőházban. A kultúrharctól való irtózás. Deák egyházpolitikai beszéde 335-336. Szilágyi Dezső 338-397, lap.
I.
Hirtelen halála. Alakja csonka maradt 338-339. - Életének programmja 340. - Gondolatvilágának egyetemessége 341. - A modern parlamenti szónoklat tipikus képviselője 342. - Hogyan értékelte az embereket 343-345. - Első parlamenti sikere 346. - Nem akart a szavazógép egyik kereke lenni 348. - Kilépése a Tisza-pártból 349-350. - Szilágyi és Apponyi az egyesült ellenzék élén 351-354.
II.
A keresztény-zsidó vegyesházassági javaslat s ennek bukása 355-356. - Szilágyi kilép az egyesült ellenzékből 357. - A boszniai kérdés 358-364. - Hibák az okkupáció keresztülvitelénél 365. - A külügyminisztert közegei rosszul
informálták 366-367. - Széli pénzügyminiszter visszalép 368. - Bosnyák politika Andrássy visszavonulása után 369-370. - Szlávy József közös pénzügyminiszter 371-372.
III.
Szilágyi belép a Tisza-kabinetbe 373. - Levele a pozsonyiakhoz 374. - Tisza a képviselőházban lecáfolja Szilágyi közigazgatási programmját 375. - Kossuth honosításának kérdése. Minisztertanács a király elnöklete alatt. Szilágyi
Tisza ellen szavaz. Tisza bukik 376. - A Szapáry-kormány 377. - Szilágyi igazságügyi reformjai. A hitbizományok 378, 379. - Az egyházpolitikai akció 381. - XIII. Leó pápa politikája és a magyar egyházpolitika 382- 383. - Az
elkeresztelési harc 384. - Trefort és Csáky rendeletei 384-386. - Az egyházpolitika a parlamentben 387. - Vaszary Kolos 388. - Szapáry visszalép 389, 390. - További egyházpolitikai viták 391-393. - A polgári házasság keresztülvitele 394-395. - A Wekerle-miniszterium visszavonul 396. - Szilágyi házelnök, Szereplése a millennium alkalmával 397.
Gróf Lónyay Menyhért 398-442. lap.
I.
Szereplése 1848- 49-ben. Viszonya Széchenyihez 398, 399. - Működése az 1867-ki kiegyezés körül 399. - Felhívja e könyv szerzőjét a pénzügyminisztériumba való belépésre 400, 401.- A pénzügyi kiegyezési campagne 1867 nyarán. Vasúti kölcsön 402-405. - Államadóssági és kvótaalkudozások 408-410. - Kvótatervek. Államadóssági megegyezési terv praecipuumos alapon 411. - E könyv szerzőjének küldetése Deák Ferenchez Puszta-Szentlászlóra 412. - A két vöslaui szerződés: az államadósságokról és a bankról 413. - Az első delegáció 414. - Lónyay takarékossági politikája 415. - A pénzügyi hanyatlás három főoka 416, 417.
II.
Lónyay miniszterelnök. Viszonya a Deákpárthoz és a kabinethez 418-419. - Deák magatartása 420. - Lónyay nagy estélye 420. - Ellentét Lónyay és Kerkapoly közt 421. - Lónyay és Szlávy 422. - Támadások a sajtóban 423. -
Az első obstrukció 424. - A király körutja a délvidéken 425, 426. - Ujabb sajtócampagne Lónyay ellen 427. - Lónyay levele Ventnorból 428, 429. - Sajtóanarchia és parlamenti anarchia 430-433. - Ghyczy és Tisza Lónyay ellen.
Csernátony kirohanása 434-437. - Miniszteri sztrájk. Lónyay bukása 438. - Bucsuzása a Deákkörben 439. - Leköszönése utáni működése 440-442. Kerkapoly Károly 443-464. lap.
A szentgáli kisnemesek. Kerkapoly tanulókora 443. - Egyetemi tanárrá nevezik 1868-ban 444-445. - Hogyan élt mint pénzügyminiszter 446-447. - A pénzügyi helyzet fokozatos romlása 448-450. - Hitelműveletei 451-452. -
Pénzügyi politkájának nem felelt meg adópolitikája 453-455. - A Tisza-párt lesben áll. Izgat a dohánymonopolium ellen 456-457. - A bank hadjárata 457-458. - A leszámítoló bank s ennek meghiúsúlása 458-460. - A 153 milliós
kölcsön. Kerkapoly bukása 460-461. - Egyetemi tanársága 462. - Kerkapolynéról 462-463. - Lapot akar alapítani 463. - Halála, jótékony hagyománya 463. 'Sennyey és Kállay 465-503. lap.
I.
E két férfiú pályájának érintkezése 465. - 'Sennyey jellemzése 466. - Szereplése 1848-1849-ben 467, 468. - A konzervatív csoport szereplése 1849-1859-ig 469. - Az októberi diploma és a konzervativek 470.- 'Sennyey önéletrajza 471. - Felfogása a kiegyezés lehetőségeiről 1864-ben 472-473. - 'Sennyey és Majláth két ellentétes pólus 474. - Andrássy és 'Sennyey 475, 476. - Miért nem lehetett belügyminiszter az Andrássy-kabinetben? 477. -Működése 1867-
1872-ig 478, 479. - Zászlóbontása 1872-ben 480. - A 'Sennyey-csoport kilép a Deák-pártból. Kifejti programmját 481. - „Közérdek" és „Kelet Népe" 482.
II.
Kállay 484. - Emlékezés Kecskeméthy Aurélre 485. - Kállay Béni működése a Kelet Népénél 486-488. - Cikkei Andrássy 1875. decemberi reformjegyzékéről 489. - A reformjegyzék keresztülvitele nem sikerült. A berlini memorandum. Fordulat a keleti politikában. E miatt Kállay megválik a Kelet Népétől 490-492. - Andrássy és Gorcsakov. B. 'Sennyey a keleti kérdésről 493. - Kállay a képviselőházban lándzsát tör Andrássy keleti politikája mellett 494. - A török
birodalom gyors felbomlását valószínűnek tartja 495. - Kállay mint miniszter hogyan vélekedett a mohamedánizmusról és a bosnyák kérdésről 496, 497. - 'Sennyey és az 1875-iki választások. A zempléni pontok 498, 499. - Tisza és a
bankkérdés. E miatt lemond. 'Sennyeyt felhívják kabinetalakításra. Erre nem vállalkozik 500, 501. Betegsége miatt visszavonul 501. - Utóbb ismét akcióba lép. Tisza közeledik hozzá 502. - Főrendiházi elnöksége. Hogyan írt róla Vajda
János, a költő? 503. Végszó 504-507. lap.
Az 1867 alkotói közül csak Ferenc József van életben 504. - Negyvenöt éves békekorszak. Ennek tökéletlen kihasználása 505. - A magyar parlamentárizmus majdnem félszázados vergődése 506. - Veszélyek a jövő láthatárán 507.
Jegyzetek 509-512. lap.
A 122. laphoz: Andrássy a jezsuitákról.
A 135. laphoz: Andrássy visszalépéséhez.
A 211. laphoz: A konzervatív miniszteri kombináció és Lónyay.
A 257. laphoz: Jellacsics és István nádor.
A 290. és 291. laphoz: Részletek gr. Teleki László elfogatásáról és szabadonbocsátásáról. 1861 jan. 28-iki levele báró Jósika Miklóshoz.
A 343-344. laphoz: Szilágyinak egy jellemző nyilatkozata.
A 373-374. laphoz: Szilágyi és Tisza bukása.
A 396. laphoz: Szilágyi és Bánffy.
Betűrendes név- és tárgymutató 513-523. lap.

Halász Imre

Halász Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Halász Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Egy letünt nemzedék Egy letünt nemzedék Egy letünt nemzedék Egy letünt nemzedék Egy letünt nemzedék Egy letünt nemzedék Egy letünt nemzedék Egy letünt nemzedék Egy letünt nemzedék

A borító kopottas, élei sérültek. A lapélek és néhány lap enyhén foltos, rajtuk pecsétnyom és bejegyzés látható.

A felső lapélek színezettek.

Állapot:
12.000 ,-Ft
60 pont kapható
Kosárba