Egy közép-európai vállalkozó Budapesten

Előszó

Schmidt Miksa, aki 1861-ben született Bécsben, 191 l-ben vásárolta meg a romos, elhanyagolt egykori trinitánus kolostort a hadikincstártól, s a barokk épületegyüttest gyűjteményeinek bemutatása céljából ő maga alakította át.
Építészként, restaurátorként, bútorgyárosként és lakberendezőként a századelő Budapestjének legendás alakja volt. Gazdag iparmágnás, befektető, jó ízlésű műgyűjtő, aki hagyatékával életművének is halhatatlanságot akart biztosítani. E hagyaték valódi értékét csak az elmúlt néhány évtizedben kezdte igazán értékelni a szakma. így e kötettel és a kiállítással régi adósságot törlesztünk. Tisztelegni szeretnénk egyrészt Schmidt Miksa mára félig-meddig elfelejtett emléke előtt, s legalább részben eleget tenni annak a kötelezettségnek, mely hagyatékával ránk szállt. Az egykori „Schmidt kastélyban" lévő életmű - amely a történelmi viszontagságok következtében ma már csak töredékes formában mutatható be - így is hihetetlen sokrétűségében mutatja meg ennek a nagyműveltségű közép-európai polgárnak és vállalkozónak alkotói tevékenységét. De ez az életmű felidézi egyben Budapest történetének egy ragyogó szakaszát is, a századelő idejét, amikor Budapest - építészetét, közlekedését, „informatikai hálózatát" tekintve valóban kora modem - Európa nyolcadik legnagyobb - metropolisza volt. Mintegy kétszáz évvel ezelőtt Metternich osztrák kancellár még úgy nyilatkozott. hogy a Landstrasse végén Ázsia kezdődik, pedig a XIX. század elején Bécstől alig néhány száz kilométerre egy új világváros volt kialakulóban. Az 1872-es egyesítést követően megindult tudatos városépítés nagyszerű építményei ma is Budapest városképének meghatározó elemei. Igazi világvárossá Budapestet azonban mindig is sajátos atmoszférája, az itt élő emberek tudása, kultúrája tette. A századforduló Budapestje - „Kelet Párizsa" a régió egyik legsokszínűbb, legérdekesebb, legvonzóbb városa volt, amely méltán versenyezhetett Európa más nagyvárosaival. Ma, egy évszázad múltával a versengés tovább folyik, a tét nem kisebb, mint a közép-kelet európai régió vezető szerepének elnyerése. Budapest nemcsak földrajzi adottságai, közlekedési, gazdasági, vagy tudományos centrum-jellegénél fogva van kedvező helyzetben „versenytársai" között, de pezsgő szellemi és kulturális élete is hozzájárni ahhoz, hogy jó eséllyel, a térség egyik központjaként vághasson neki a XXI. századnak. Ha egyszer megírják a főváros jótevőinek történetét, méltán kiemelt hely jut benne Schmidt Miksának, az osztrák-magyar vállalkozónak. Ő hazájának tekintette ezt az országot, s szerette fővárosunkat. Már 1914-ben boldogan újságolta barátainak: tíz hold telket sikerült megvásárolnia Kiscell környékén, a célból, hogy az általa létesített „kis iparművészeti múzeum körül szobrokkal benépesített nyilvános kert létesüljön az idelátogatok örömére. A tőle örökölt kastélyban, hagyatékából rendezett kiállítással, ha megkésve is, tanúsítani szeretnénk, hogy értjük és nagyra értékeljük nagyvonalúságát, amellyel műértő és alkotói munkájának gyümölcsét arra a városra hagyományozta, amely őt befogadta, ahol élt és dolgozott, s amely e hagyatékot ma legféltettebb kincsei között tartja számon.
Dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes Vissza