Egy kampány krónikája

Előszó

1993 januárjában, Washingtonba utazhattam tudósítani az amerikai elnök beiktatásáról, a könyvesboltban kezembe került egy különös könyv. A Bill Clinton kampányát megörökítő, azóta már legendás naplószerű album, új szemszögből, meghitt pillanatokat felvillantva és eredeti látásmódot hozva mutatta az elnököt, de még inkább az embert, így méltán lett a politikai portréfotózás egyik etalonja. Az elmúlt években több alkalommal kaptam lehetőséget kampányok belső folyamatainak megörökítésére. Azóta foglalkoztat a gondolat: vajon nálunk, Magyarországon is létrehozható-e egy olyan album, ami képes megmutatni egy államférfi mások által nem ismert arcát? S ha létrejöhet egy ilyen könyv, akkor a mi társadalmunk, akár a fotográfiai szakma, akár a szélesebb közönség, vajon akarja-e és tudja-e ezeket a képeket önmagában, a politika közvetlen hatása nélkül látni? 2010 tavaszán több hetet tölthettem Orbán Viktor közvetlen közelében.
Dolgoztam, s közben többször eszembe jutott: talán itt és most már elérkezhetett az ideje annak, hogy nálunk is megjelenhessen egy ilyen típusú rendhagyó fotóalbum. Talán azok a pillanatok, azok a vissza nem térő helyzetek, amelyeket ebben a különleges időszakban megörökíthettem, másoknak is mesélhetnek arról, hogy a „médián innen és túl" milyen percekből, milyen emberi pillanatokból áll össze egy kampány, s miként élte ezt meg egy olyan férfi, akit a nagyközönség elsősorban a kamerák és reflektorok fényében ismer. A legjobb tudásom szerint próbáltam megmutatni azt, amit a fények és árnyékok segítségével lehet. Hiszen ezek adják egy fotós számára a lehetőséget. És persze azok, akik, a fényképezőgép elé állnak, ülnek, sétálnak, vagy csak egyszerűen odakerülnek. Köszönöm nekik. Vissza