Egy jó befektetési lehetőség - Kecskemét

Előszó

Kiadványunk azzal a céllal készült, hogy a Magyarország középső részén vállalkozása számára telephelyet kereső befektető egyetlen kötetben tájékozódhasson a Kecskemét és környéke által kínált lehetőségekről. A helyi adottságok ismertetésén túlmenően - elsősorban a külföldi befektetők alaposabb informálása végett - egy-egy pontban összefoglaljuk a magyarországi cégalapítással és működtetéssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat illetve az új üzemek, szolgáltató egységek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feltételeket. Örömömre szolgál, hogy a kecskeméti befektetési lehetőségeket bemutató kötethez előszót írhatok, mivel az elmúlt évben olyan folyamatok indultak be a magyar gazdaságban, amelyek a kiadványban bemutatásra kerülő beruházási lehetőségek megvalósulásakor fogják kifejteni pozitív hatásukat. Az 1990-es politikai rendszerváltást követő átmeneti időben a magyar gazdaság teljesítménye vegyes képet mutatott. Az állami vállalatok magánkézbe adása, a termelési és piaci szerkezet váltása amellett, hogy nehezen haladt, termelés-visszaeséssel, magas inflációval, munkanélküliséggel járt. A termelési és piaci szerkezet megújításának nehézségeit csak fokozta a központi költségvetés korszerűtlen szerkezete és túlköltekezése. 1995 első felében a kormány stabilizációs programot indított be. Az intézkedések hatására az addig kedvezőtlen gazdasági folyamatok pozitív irányba fordultak. A költségvetés hiánya jelentősen csökkent, a fizetési mérleg hiánya szintén csökkent és az infláció hónapról hónapra mérséklődött. A Nemzeti Bank bevezette a forintnak a - mértékadó devizákból álló - devizakosárhoz történő, előre meghatározott és kiszámítható csúszó leértékelését, melynek mértéke havonta mintegy 1,2%. A fenti intézkedésen túlmenően a magyar gazdaság és a forint iránti bizalmat tovább fokozta a folyó pénzügyi műveletekre kiterjedő és 1996. január elsejétől bevezetett konvertibilitás. Ezzel a lehetőséggel a vállalkozások számára konvertibilis magyar fizetőeszköz a lakosság számára is azzá vált. Az 1996-os esztendőben - Magyarország küszöbön álló OECD-tagságával is összefüggésben - további liberalizálás következik be a tőkeműveleteknél is. A kormányzat tervbe vette az államháztartás megreformálását, mellyel azt kívánja elérni, hogy a ma még túlméretezett költségvetést elsősorban a nyugdíjbiztosítás, az egészségbiztosítás, a közoktatás és az államigazgatás reformjával csökkentse. A kiadási feladatok csökkentésével a költségvetési hiány mérséklésén túl csökkenthetők az adók és a kötelező társadalombiztosítási befizetések. Vissza