Bevezetés | 7 |
Ami történt | |
Az 1984-85-ben végrehajtott szervezeti reform alapelvei | 23 |
Első alapelv: állami vállalati szervezeti reformot kell végrehajtani | 23 |
Második alapelv: a vállalati szervezeti formákat erőteljesen differenciálni kell (mégpedig elsősorban nem a tulajdonforma alapján) | 27 |
Harmadik alapelv: az államigazgatás és a gazdálkodás egymástól való szétválasztása a versenyszektorban | 40 |
Negyedik alapelv: a kollektív és az egyszemélyi vállalatvezetés hatékonyabb kombinációja, a dolgozók vállalatvezetésben való közvetlen részvétele | 50 |
Ötödik alapelv: a tőkeáramlás fokozása a társadalmi tulajdonon belül | 57 |
Az alapelvek összefoglaló értékelése | |
Jegyzetek | |
Az 1984-es döntés előkészítésének érdemi dilemmái | 68 |
Gazdaságpolitikai vagy / és szervezeti váltás? | 68 |
Gazdasági vagy / és politikai rendszertan? | 77 |
Fokozatosság vagy ugrás? | 90 |
Jegyzetek | 99 |
A múlt, a jelen és a jövő keveredése az 1984-es szabályozásban | 101 |
Első dilemma: vállalati önkormányzat avagy önigazgatás | 101 |
Küzdelem a hierarchikus államigazgatási jogok fenntartásáért, illetve ez ellen | |
Vállalati típus vagy vállalatvezetési forma | 115 |
A vállalati besorolás körüli "csata" | 118 |
A törvényességi felügyeletért való küzdelem | 124 |
A tröszti probléma | 134 |
A vállalatvezetés körüli vita | 136 |
Jegyzetek | |
Ahogy történt | |
A szervezeti reform előkészítésének technikai problémáiról | 147 |
Az előkészítő munka menetéről | 147 |
Viták és a tömegkommunikáció | 159 |
Jegyzetek | 169 |
A magyar 1984-es szervezeti reform a nemzetközi tapasztalatok tükrében | 171 |
Vannak-e a szocialista gazdaságnak általános szervezetrendszeri törvényszerűségei? | 171 |
A szociailsta gazdasági reformok két nagy szervezeti irányvonaláról | 174 |
A két irányzat alapismérvei | 178 |
A két irányzat közös szervezeti vonásai | 185 |
Szervezeti reformunk és a KGST-integráció | 196 |
Másoljuk-e a Nyugatot? | 200 |
Jegyzetek | 207 |
A magyar fejlődés értékelése | 209 |
Az 1957 előtti korszakok hatásai | 209 |
Gazdasági reform és az 1957 utáni fejlődés | 213 |
A szervezetfejlesztés kérdései a mezőgazdasági reform előtt | 218 |
Az 1966-68-as gazdasági reform szervezeti elvei | 226 |
A szervezeti elvek felsorolása | 231 |
A szervezeti konstrukció belső ellentmondásai | 239 |
A reform kibontakozása és a visszarendeződés | 244 |
A bevezetés utáni időszakról | 245 |
Az elvek és a gyakorlat szétválásának kiéleződése | 248 |
A vállalati törvény körüli csata | 256 |
Jegyzetek | 261 |
Ami még hátravan | |
A központi állami gazdaságirányítás továbbfejlesztésének irányairól | 267 |
Az államszervezet hármas értelmezése | 267 |
A központi gazdaságirányítás szervezetrendszerének fejlesztése | 283 |
Az Országgyűlés és az Elnöki Tanács alatt álló szervezetrendszer | 283 |
A Minisztertanács | 287 |
A gazdasági-funkcionális-ágazati dualizmus feladásának szükségessége | 292 |
A túlszabályozás leküzdésének esélyeiről | 307 |
Jegyzetek | 326 |
A társadalmi tulajdon problémái - tulajdonosi szervezet | 329 |
A tulajdon közgazdasági-jogi és szervezetszociológiai vonatkozásainak elkülönítése | 329 |
Az állami tulajdon átértelmezése | 339 |
A tulajdon szociálpszichológiai tartalma - a vállalkozás | 347 |
Össznépi és csoportelemek az állami tulajdonban | 362 |
Vagyonközpontok létrehozása és a tőkeáramlásra alkalmas nagyvállalati formák | 366 |
Jegyzetek | 384 |
Az érdekképviseleti szervezet perspektíváihoz | 386 |
Az érdekképviselet értékzavarai | 386 |
Az érdekképviselet mint társadalmi szervezet | 403 |
Az érdekképviseleti szervezet differenciálása és integrálása | 414 |
Jegyezetek | 425 |
Zárszó | 427 |