Egy falusi nótáriusnak budai utazása/Fanni hagyományai/Ludas Matyi

Előszó

GVADÁNYI, FAZEKAS, KÁRMÁN.

Három régi írónknak egy-egy, a maguk korában nagyon népszerű és híres munkáját foglalja magában ez a kötet. Szerzőik életkoruk szerint nem ugyanannak a nemzedéknek tagjai, de írói tevékenységük egy időre esik. Pályájuk és irányuk élénken mutatja koruknak az erős magyar érzésben találkozó, de minden másban sokfelé különülő lelkét.
Felújuló irodalmunkban különféle eszmék és törekvések zajlottak. II. József császár alkotmányellenes uralma fölkorbácsolta a magyar hazafiság érzését, a faji érzetet s a nemzet jobbjai elszántan keltek védelmére az ősi alkotmánnyal együtt a háttérbe szorított magyar nyelvnek s az elhanyagolt nemzeti viseletnek is. A politikával együtt az irodalom egyrésze is éles ellenszegülést tanúsított minden újító törekvéssel és reformeszmével szemben s körömszakadtig védelmezte a régi tisztes magyar hagyományokat. Ennek a maradi magyar irodalomnak legjellegzetesebb képviselője gróf Gvadányi József.
De ez a konzervatív felbuzdulás mégsem tudta útját állani a nyugatról beáradó új eszméknek. Íróinknak nagyobb része szintén ragaszkodott a nemzeti nyelvhez, de ezen a felvilágosodott és haladó nyugat modern eszméit óhajtotta hirdetni. A rendi alkotmány igazságtalanságainak érzete, az elnyomottak iránt felbuzduló részvét mélyen áthatotta a kor philanthropjait s az írók közül az akkori cenzúra nyűgei közt legleleményesebben nyilatkozó tolmácsra Fazekas Mihályban talált. Vissza