Egy diákkor története

Előszó

Éppen tíz esztendővel ezelőtt, 1907 őszén egy új író első könyve jelent meg a magyar könyvpiacon. Az író Forró Pál volt, a könyv címe: Egy diákkor története. A szerző mögött nem állt lap, irodalmi társaság, "sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse" nem volt senkinek. A hang amelyet megütött, új volt és merész. "Amiről nem szabad beszélni", arról beszélt az író és arról írt könyvet. A könyvnek és szerzőjének példátlan sikere volt. Kritika és közönség meglepetten figyeltek föl és egyetlen jelentkezésre íróvá fogadják és avatják a fiatal szerzőt.
Azóta sok regénye jelent meg Forró Pálnak a könyvkiadás legválságosabb idejében és valamennyi az utolsó példányig elfogyott. A legritkább sikerek egyike egy olyan írónál aki még ma is egyedül áll,a maga erejéből vívja a maga irodalmi harcát. Egyetlen segítő csapata volt és van ma is: az olvasóközönség ismeretlen százezrei.
Forró Pál könyvei a szerelemről szólnak. A téma olyan régi, mint maga az irodalom. De örök, mint maga az emberiség. Mi az, ami ezt a témát újjá tudja teremteni a művészi író kezén? Forró Pál hozzá mert nyúlni magához a nagy kérdéshez, le mert és le tudott szállni a kérdés legmélyére. Meg merte tenni, hogy lehántson a szerelem örök és igaz témájáról minden időszerűt és külsőséget. Új vizekre mert evezni és az új vizekből új gyöngyöket tudott halászni. Vissza