1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Egy átfogó struktúrált rendszerelemzési módszertan

Jegyzet a rendszerfejlesztés módszertana című tantárgyhoz 126/1997/98 I. félév - Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Információrendszerek Tanszék

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Gábor Dénes Főiskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 427 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az SSADM (Structured Systems Analysis and Design Method) tulajdonosa a CCTA (Central Computer and Telecommunications Agency), amely Nagy-Britannia pénzügyminisztériumához tartozik, és a kormányzati... Tovább

Előszó

Az SSADM (Structured Systems Analysis and Design Method) tulajdonosa a CCTA (Central Computer and Telecommunications Agency), amely Nagy-Britannia pénzügyminisztériumához tartozik, és a kormányzati információs rendszerek beszerzése és készítése felett lát el felügyeletet, valamint az információs rendszerek és az informatika területén a kormányzati politikát alakítja ki. A továbbfejlesztését a Nemzetközi SSADM Felhasználók Csoportja (International SSADM User's Group, ISUG) illetve egy arra illetékes testülete felügyeli. A Brit Számítógéptudományi Társaságon belül (British Computer Society, BCS) létezik egy olyan testület, amely a szakmai előírások megvalósulását, azok teljesítésének ellenőrzését egy vizsgáztatási rendszer kialakításával.
Az SSADM tulajdonképpen eljárási, műszaki és dokumentációs szabványok gyűjteménye, amelyet úgy terveztek meg, hogy kifejezetten a rendszerelemzést és a szoftverfejlesztést támogassa. Két főrészből áll, az egyik a felhasználói követelmények elemzése, a másik a rendszer tervezése. Ezeket a részeket szakaszokra és lépésekre tagolja. A szakaszok összessége lefedi az adatmodellezés technikáit, a követelményelemzést és a szoftver tervezést. Az SSADM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rugalmas, azaz az adott (fejlesztési) körülményekhez igazítható, továbbá az egyik leghatékonyabb módszer, amely olyan szervezetek rendelkezésére áll, amelyeknek egy szabványos rendszerfejlesztési filozófiára és megközelítésre van szükségük.
Az SSADM nyílt rendszer. Ez azt jelenti, hogy nyilvános, bárki számára hozzáférhető, bárki használhatja licenc díj fizetése nélkül, engedélyt sem kell kérni a CCTA-tól.
Ez a nyíltrendszer-stratégia egybeesik más egyéb kormányzati, nyílt szabványnál követett eljárással Nagy-Britanniában (pl. OSI, POSIX). Kifejezetten úgy tervezték, hogy a megjelenése a piacot újra szabályozza és a versenyt a termékek és a szolgáltatások (pl. konzultáció) között fokozza, valamint felszabadítsa a piacot azoktól a korlátoktól, amelyet a tulajdonosnak fizetendő licencdíjak jelentenek. Az SSADM stratégia egyik legfontosabb célja, hogy biztosítsa a szolgáltatási piac hatékony működését, a felhasználói igényeket a piaci lehetőségek maximumáig kielégítse. Ily módon a fejlesztésért felelős vezető nem kerül kiszolgáltatott, függő helyzetbe a konzultációt, oktatást és a megvalósítást végző személyektől, ha azokat egy idő után nem találja már a legalkalmasabbnak a feladat ellátására; ilyen esetben a szerződéses partnereket másikkal helyettesítheti anélkül, hogy a befektetések (pénz, idő, stb.) elvesznének.
Az SSADM 4.0 és 4.2 verziójában pontos útmutatások találhatók, hogy hol és hogyan alkalmazzák a minőségbiztosítási szabványokat ill. a kapcsolódó eljárásokat, nevezetesen az ISO 9001-t. Ezek az útmutatások nagymértékben rögzítik az ISO 9001 minőségellenőrzési eljárásai bevezetésének a módját azok számára, akik ezt alkalmazni kívánják. A projekt vezetést/irányítást a PRINCE módszertan adja, ami jól összeülik az SSADM-me\. Filozófia: Az SSADM alapfilozófiája a különböző nézetek tudatos ütköztetésére, az adatvezérelt, folyamatközpontú és eseményirányított megközelítések tudatos kompromisszumának kialakítására törekszik. Alapvetően felülről-lefelé haladó és adatközpontú elemzési és tervezési módszer, valamint nagy hangsúlyt helyez a felhasználók bevonására. Struktúrált módszertan és ezért a tudományos alapúak közé soroljuk. Vissza

Tartalom

I. rész - ELEMZÉS/SZERVEZÉS
1. BEVEZETÉS AZ SSADM ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTANBA 1
1.1 Döntési pontok az SSADM-ben 2
1.2 SSADM egyéb tulajdonságai 3
1.3 Az SSADM kulcsfogalmainak háttere 4
1.4 Az adatbázisok 3-séma architektúrája 6
1.5 A rendszerfejlesztés problémakezelésének felosztása 6
1.6 Elemzés kontra tervezés 7
1.7 A prototípus készítés helye 7
1.8 A rendszerkészítés (megvalósítás) problémakezelésének felosztása 8
1.9 Rokon nézőpontok 9
2. SZERVEZETI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE (BUSINESS ACTIVITY MODEL, BAM) 11
2.1 A szervezeti tevékenység modellezése 11
2.J.J A szervezeti tevékenység modell lépéseinek áttekintése 12
2.1.2 A szervezeti tevékenység modellezés módszerei és technikái 13
2.1.3 A szervezet tevékenységei és az információ támogatás 23
2.1.4 Az SSADM termékeinek előállítása az SSM termékeiből 25
2.1.5 Szervezet elemzés 26
2.1.6 Funkcionális lebontás 27
3. MUNKAFOLYAMAT MODELL 29
3.1 A munkafolyamat modellezés áttekintése 30
3.1.1 A felhasználók felmérése 31
3.1.2 A felhasználók osztályozása 32
3.2 A munkafolyamat modellezés főbb lépései 33
3.2.1 A szervezet felépítésének és a felhasználói szerepkörök meghatározás 33
3.2.2 Az alapfeladatok megadása 33
3.2.3 A feladatok közötti kölcsönhatás megállapítása 34
3.2.4 A feladatok és a felhasználói szerepkörök egymáshoz rendelése 34
3.2.5 A felhasználói szerepkörök és az informatikai rendszer közötti kölcsönhatás megállapítása 34
3.2.6 A felhasználói szerepkörök és a munkaköri leírások egymáshoz illesztése 35
3.3 Munkaköri leírások elkészítése 35
4. KÖVETELMÉNY MEGHATÁROZÁS, MINT KÖZPONTI TECHNIKA ~37
4.1 A követelményjegyzék 38
4.1.1 A követelményjegyzék és a CASE eszközök 38
4.2 A követelmény meghatározás technikája 39
4.2.1 Azonosítsuk az általános követelményeket és a peremfeltételeket 40
4.2.2 A szervezet tevékenység (BAM) modelljének kifejlesztése 40
4.2.3 Milyen követelmények állnak rendelkezésre korábbi vizsgálatokból 40
4.2.4 A felhasználói szerepkörök azonosítása és megváltoztatásuk mértékének meghatározása 41
4.2.5 A funkcionális követelmények kialakítása 41
4.2.6 A jelenlegi rendszerek kiaknázása lehetőségének vizsgálat 42
4.2.7 A nem-funkcionális követelmények kialakítása 42
4.2.8 A feltárt tények dokumentálása a követelményjegyzékben 43
4.3 Tényfeltárás technikái 43
4.4 Nem-funkcionális követelmények 44
4.4.1 Szolgáltatási szint követelmények 44
4.4.2 Hozzáférési jogok korlátozása 45
4.4.3 Rendszer és adatbiztonság 45
4.4.4 Nyomon követés 46
4.4.5 Auditálás és ellenőrzés 46
4.4.6 Áttérés a jelenlegi rendszerről 46
4.4.7 Kapcsolat más rendszerekkel 46
4.4.8 Adatmentés, -archiválás 46
4.4.9 Használhatóság 47
5. ATTEKINTES A FOLYAMATMODELLEZÉSRŐL AZ SSADM4+-BAN 49
5.1 Cél 49
5.2 Az adatfolyam modellezés és a szervezeti tevékenységek 50
53 Az adatfolyam modellezés termékei 51
5.4 Miért alkalmazzuk az adatfolyam modellezést? 51
5.5 Az adatfolyam modellezés és a szervezet tevékenységei 52
6. FOLYAMATMODELLEZÉS (DFD/DFM) 53
6.1 Adatfolyam-modellezés 53
6.1.1 A technika célja 53
6.1.2 A technika rövid leírása 53
6.1.3 Termékek 54
6. i .4 Jelölésmód és fogalmak 55
6.1.5 DFD hierarchia 60
6.1.6 Az adatfolyam modellezés 60
7. ÁTTEKINTÉS A LOGIKAI ADATMODELLEZÉSRŐL 67
7.1 Cél 67
8. LOGIKAI ADATMODELLEZES (LDS/LDM) 69
8.1 A technika célja 69
8.2 Jelölésmód és fogalmak 69
8.3 Termékek 79
8.4 A technika rövid leírása 79
8.5 A logikai adatmodellezés 80
5.5.1 Tényfeltárás 80
3.5.2 Entitások azonosítása 80
5.5.3 Kapcsolatok azonosítása 81
3.5.4 LDS rajzolás 81
5.5.5 Kapcsolatok elnevezése 82
5.5.6 Normalizálás 82
5.5.7 A funkcionális követelmények teljesítésnek ellenőrzése 82
8.5.8 Felesleges kapcsolatok eltávolítása 83
5.5.9 Sok-sok kapcsolatok feloldása 83
8.5.10 Egy-egy kapcsolatok feloldása 84
9. ÁTTEKINTÉS A RENDSZERSZERVEZÉSI ALTERNATÍVÁRÓL (BSO) 85
9.1 Termékek 86
10. RENDSZERSZERVEZÉSI JAVASLAT (BSO) 87
10.1 Rendszerszervezési alternatívák 87
10.1.1 A technika célja 87
10.2 A rendszerszervezési alternatíva készítés eljárása 87
10.2.1 A rendszerszervezési alternatívák származtatása a szervezeti tevékenység és a munkafolyamat modellből 87
10.2.2 A rendszerszervezési alternatívák kialakítása 89
11. ÁTTEKINTÉS A FUNKCIÓ MEGHATÁROZÁSRÓL 91
11.1 Cél 91
11.2 A funkció meghatározás termékei 92
11.3 Miért használjuk a funkció meghatározást 92
11.4 A funkciók viszonya a szervezethez 93
12. FUNKCIÓMEGHATÁROZÁS 95
12.1 Fogalmak 95
12.1.1 Mi a funkció? 95
12.1.2 Funkció típusok 95
12.1.3 A funkció alkotóelemei 96
12.2 A technika rövid leírása 99
12.3 A funkciók kialakítása 99
12.3.1 Funkciók azonosítása 99
12.3.2 Az események funkciókba való csoportosításának ellenőrzése 102
12.3.3 A közös feldolgozási folyamatok racionalizálása 102
12.3.4 A funkciók dokumentálása 103
12.3.5 Minden egyes funkcióhoz a B/K adatszerkezetek elkészítése 103
12.3.6 Ad-hoc lekérdezések 105
12.4 Kapcsolat más technikákkal 105
13. ÁTTEKINTÉS A RELÁCIÓS ADATELEMZÉSRŐL 109
13.1 Cél 109
13.2 A technika alkalmazásának összefoglalása 110
14. RELÁCIÓS ADATMODELLEZÉS 111
14.1 Relációs adatelemzés 111
14.1.1 Fogalmak 111
14.1.2 A technika rövid leírása 115
14.1.3 Termékek 116
14.1.4 A harmadik normálforma előállítása 116
14.1.5 Harmadik normálformában lévő relációk megjelenítése LDM formában 117
14.1.6 Relációs adatmodellek és a logikai adatmodell összehasonlítása 119
14.1.7 Formalap 120
14.1.8 Függelék: A normálformára alakítás részletes leírása 120
15. AZ SSADM TECHNIKÁI ÉS TEVÉKENYSÉGEI AZ ALAPSTRUKTÚRÁLIS MODELLBEN 123
16. STRUKTURÁLIS MODELL 125
16.1 A strukturális modell jelölésmódja és fogalmai 125
16.2 Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) 126
16.3 0. szakasz: Megvalósíthatóság 127
16.3.1 020. lépés: A probléma meghatározása 128
16.3.2 030. lépés: Megvalósíthatósági alternatívák kiválasztása 129
16.4 Követelményelemzési modul (RA) 130
16.5 1. szakasz: Jelenlegi helyzet vizsgálata 131
16.5.1 115. lépés: A szervezeti tevékenység modell kifejlesztése 133
16.5.2 120. lépés: A követelmények vizsgálata és meghatározása 133
16.5.3 130. lépés: Jelenlegi folyamatok vizsgálata 135
16.5.4 140. lépés: Jelenlegi adatok vizsgálata 136
16.5.5 150. lépés: A jelenlegi szolgáltatások racionalizálása 136
16.6 2. szakasz: Rendszerszervezési alternatívák 138
16.6.1 210. lépés: Rendszerszervezési alternatívák meghatározása 138
16.6.2 220. lépés: Rendszerszervezési alternatíva kiválasztása 140
16.7 RS: Követelmény specifikációs modul 140
16.8 3. szakasz: Követelmények meghatározása 140
16.8.1 310. lépés: Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása 142
16.8.2 320. lépés: Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása 143
16.8.3 330. lépés: Rendszer funkcióinak előállítása 144
16.8.4 335. lépés: Munkaköri leírások elkészítése 146
16.8.5 340. lépés: Igényelt adatmodell megerősítése 147
16.8.6 350. lépés: A specifikációs prototípusok kidolgozása 148
16.8.7 360. lépés Adatfeldolgozási folyamatok meghatározása 149
16.8.8 370. lépés: A rendszer-célkitűzések véglegesítése 150
16.9 Logikai rendszerspecifikációs modul (LS) 151
16.10 4. szakasz: Rendszertechnikai alternatívák 152
16.10.1 410. lépés: Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása 153
16.10.2 420. lépés: Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása 155
16.11 5. szakasz: Logikai rendszertervezés 156
16.11.1.510. lépés: Felhasználói dialógusok meghatározása 157
16.11.2 520. lépés: Módosító feldolgozások tervezése 158
16.11.3 530. lépés: Lekérdező feldolgozások meghatározása 159
16.12 PD: Fizikai rendszertervezési modul 159
16.13 6. szakasz: Fizikai rendszertervezés 159
16.13.1 610. lépés: Felkészülés a fizikai tervezésre 161
16.13.2 620. lépés: Fizikai adatterv elkészítése 162
16.13.3 630. lépés: Funkció-komponens megvalósítási terv elkészítése 163
16.13.4 640. lépés: Fizikai adatterv optimalizálása 164
16.13.5 650. lépés: Funkcióspecifikáció véglegesítése 165
16.13.6 660. lépés: Folyamat-adat kapcsolat véglegesítése 166
17. A STUKTURÁLIS MODELL GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA 169
18. TÁRGYMUTATÓ 179
II. rész - TERVEZÉS
ÁTTEKINTÉS AZ ENTITÁS-ESEMÉNY MODELLEZÉSRŐL AZ SSADM4+-BAN 1
1.1 Cél 2
1.2 A fogalmi modell kifejlesztése 3
IJ Összefoglaló áttekintés 3
2. ENTITÁS VISELKEDÉS MODELLEZÉS 5 I
2.1 A technika célja 5
2.2 A technika rövid leírása 6
2.3 Az entitás viselkedés modell termékei 9
2.4 Jelölésmód és fogalmak 9
2.4.1 Fogalmak 9
2.4.2 Jelölésinód 11
2.5 Az entitás viselkedés modellezés lépései 17
2.5.1 Entitás-elérési mátrix létrehozása 17
2.5.2 Kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása (alulról-felfelé) 17
2.5.3 Entitás-élettörténetek ellenőrzése (felülről-lefelé) 19
2.5.4 Műveletek hozzáadása 21
2.5.5 Állapotjelzők hozzáadása 22
2.6 Kapcsolat más technikákkal és a strukturális modellel 22
2.6.1 Kapcsolat más technikákkal 22
2.6.2 Eseményhatá^ábrák létrehozása 23
2.6.3 Funkcióleírások módosítás 23
2.6.4 Szervezeti tevékenység modellezése 23
2.7 Műveletek 24
18 Entitás-elérési mátrix 25
2.9 Eseményhatás-ábrák, lekérdezési utak 26
2.9.1 A fogalmi folyamat modellezésben megengedett műveletek 23
2.9.2 Rajzoljunk egy-egy dobozt az esemény által befolyásolt entitások jelzésére 29
2.93 Tüntessük fel az események összes hatását 29
2.9.4 Határozzuk meg a belépési pontot 29
2.9.5 Adjuk hozzá a hatások közötti egy-egy megfeleléseket 29
2.9.6 Adjuk hozzá az ismétlődéseket 30
2.9.7 Egészítsük ki az ábrát az ismétlődések és szelekciókra vonatkozó feltételek
megfogalmazásával 30
2.9.S Adjuk hozzá a műveleteket az ábrához 30
2.10 Állapotjelzők 30
2.10.1 Állapotjelző jelölésmódja 31
2.10.2 Alapszabályok az állapotjelzők felvételénél 31
2.10.3 Az állapotjelző optimalizálása 33
3. LOGIKAI RENDSZER SPECIFIKÁCIÓ AZ SSADM 4+-BAN (FOGALMÍ
FOLYAMAT MODELL) 34
3.1 Cél 35
3.2 Összefoglaló áttekintés 36
33 Termékek 36
4. ÁTTEKINTÉS A RENDSZERTECHNIKAI ALTERNATÍVÁRÓL /
JAVASLATRÓL (TSO) AZ SSADM 4+-BAN 37
4.1 A rendszertechnikai alternatívák kidolgozásához szükséges tapasztalatok és szakértelem 38
4.2 A rendszertechnikai alternatívák termékei 38
5. RENDSZERTECHNIKAI ALTERNATÍVÁK KIALAKÍTÁSA 41
5.1 A technika rövid leírása 41
5.2 Kapcsolat más technikákkal 42
5-3 A rendszertechnikai alternatívák kialakítói 42
5.3.1 Szerepek 42
5.3.2 A döntéshozó folyamat 42
5.4 Korlátok 43
5.4.1 Külső korlátok 43
5.4.2 Belső korlátok 43
5.5 A rendszertechnikai alternatívák kifejlesztése 44
5.5.1 Vázlatos alternatívák készítése 44
5.5.2 A vázlatok számának csökkentése 44
5.5.3 Alternatívák kialakítása 44
5.5.4 A kiválasztás lépései 44
5.5.5 A döntéshozatal 45
5.5.6 A választás dokumentálása 45
5.6 A technikai rendszer architektúra leírásának kiegészítése 45
5.7 A rendszertechnikai alternatíva alkotóelemei 45
5.7.1 Technikai környezet leírása 46
5.7.2 Rendszerleírás 47
5.7.3 Hatáselemzés 48
5.7.4 Vázlatos fejlesztési terv 48
5.7.5 Költség-haszon elemzés 49
6. ÁTTEKINTÉS A DIALÓGUS TERVEZÉSRŐL AZ SSADM 4+-BAN 50
6.1 Cél 51
6.2 Összefoglaló áttekintés 51
7. DIALÓGUSTERVEZÉS 52
7.1 Kapcsolata más technikákkal 52
7.2 Dialógusazonosítás 52
7.2.1 Eljárás lépései 53
7.2.2 Dialógustervezés 54
7.2.3 Eljárás 54
7.2.4 Dialógusvezérlő táblázat létrehozása 55
7.2.5 Menüszerkezetek és parancsszerkezetek megtervezése 57
7.2.6 Dialógus közbeni tájékoztatás, segítő információk 57
73 Grafikus felhasználói felület alkalmazása 58
7.3.1 Munkafolyamat modell 58
7.3.2 Dialógus tervezés grafikus felhasználói felületre 5S
8. FOGALMI FOLYAMAT MODELLEZÉS 59
1 Kapcsolat más technikákkal 59
8.2 Eljárás lekérdezési folyamatmodellek (EPM) készítésére
8.3 Eljárás aktualizálási folyamatmodellek (UPM) készítésé-e
9. ÁTTEKINTÉS A FIZIKAI TERVEZÉSRŐL AZ SSADM 4+-BAN 62
9.1 Összefoglaló áttekintés a fizikai tervezésről 62
9.1.1 A fizikai tervezés előkészítése 63
9.1.2 A fizikai tervezés stratégiája 63
9.1.3 Fizikai adattervezés 64
9.1.4 A fizikai folyamat specifikáció 64
9.2 A fizikai terv és a rendszerfejlesztési alapminta 65
9.3 Fizikai tervezés kérdései 66
9.3.1 A folyamat és adattervezés közti átfedés 66
9.3.2 A fizikai adattervezés ellentmondásos szempontjai 66
9.3.3 Egy-egy értelmű megfeleltetés a fizikai és logika adatterv között 67
9.3.4 A folyamat-adat kapcsolat (PDI) 67
9.3.5 A funkció-komponens megvalósítási terv 68
10. ÁTTEKINTÉS A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYRÓL AZ SSADM 4+-BAN 70
10.1 A megvalósíthatósági elemzés jellemzői SSADM-ben 70
10.1.1 Az elemzés kiterjedése 70
10.1.2 Tevékenységek 71
10.1.3 Bemenetek 71
10.1.4 Kimenet 72
10.2 Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS) 72
10.3 0. szakasz: Megvalósíthatóság 72
11. ÁTTEKINTÉS A SPECIFIKÁCIÓS PROTOTÍPUS-KÉSZÍTÉSRŐL AZ SSADM 4+-BAN 74
11.1 A prototípus készítés 75
11.2 A specifikációs prototípus áttekintése 76
113 A specifikációs prototípus termékei 76
12- SPECIFIKÁCIÓS PROTOTÍPUS-KÉSZÍTÉS 78
12.1 A specifikációs prototípus készítésének kérdései 78
12.1.1 Eszközháttér ki választása 78
12.1.2 A prototípuskészítés szükségességének megállapítása 78
12.1.3 Prototípuskészítés irányítása 80
12.1.4 Prototípus készítésének előnyei és hátrányai 91
12.2 A követelmény-specifikációs prototípus 81
12.2.1 Környezeti útmutató beszerzése 81
12.2.2 A prototípuskészítés kiterjedésének meghatározása 81
12.2.3 Kezdeti menüszerkezetek prototípusainak elkészítése 82
12.2.4 Menük, képernyők és jelentések prototípusainak elkészítése 83
12.2.5 Prototípusok bemutatása és véleményezése 85
12.2.6 SSADM termékek módosítása 85
13. AZ SSADM PROJEKTEK IRÁNYÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI 86
13.1 A megközelítési mód kiválasztása 87
13.2 Gyors alkalmazás fejlesztés 87
13.3 A projekt indítása 88
13.3.1 A projekt indítás tevékenységei 89
13.4 A projekt szervezete 89
13.5 A tervezés 891
13.6 A minőség tervezése 91
13.7 A projekt előrehaladásának a nyomon követése és ellenőrzése 92
13.7.1 Ellenőrzési pontok 92
13.8 Az SSADM és a spirál modell 92
13.9 Információrendszer adaptációk készítésének szakaszai 93
13.9.1 Információrendszerek stratégiai tervezése 93
13.9.2 Rendszerelemzés 93
13.9.3 Rendszertervezés 94
13.9.4 Rendszerkészítés (létrehozás) 94
13.10 SSADM alternatív életciklusok, testreszabási lehetőségek 95
13.11 Projekt-változatok 100
13.11.1 Csomag választás 100
13.11.2 Testreszabás 100
13.11.3 Szolgáltatás 100
13.11.4 Kulcsrakész rendszer 101
14. BIBLIOGRÁFIA 103
14.1 Idegen nyelvű 103
14.2 Magyar nyelvíi 105
15. FELHASZNÁLÓI FOGALMAK MODELLEZÉSE ÉS A FELHASZNÁLÓI
FELÜLET TERVEZÉSE 107
15.1 Felhasználói fogalmak modellezése (User Object Modelling) 107
15.1.1 Cél I0S
15.1.2 Áttekintés a felhasználói fogalmak modellezéséről I0S
15.1.3 Felhasználói fogalom modellezés terminológiája 110
15.1.4 A felhasználói fogalom modellezés termékei 113
15.1.5 A felhasználói fogalom modellezés technikája 116
15.1.6 Kapcsolatok a többi technikához 121
15.2 A felhasználói felület tervezése 122
15.2.1 Cél 122
15.2.2 A felhasználói felület tervezés az SSADM 4.3-ban áttekintés 122
15.2.3 A felhasználói felület tervezésének legfontosabb fogalmai 124
15.2.4 A felhasználói felület tervének a termékei 125
15.2.5 A felhasználói felület tervezésének technikája 130
15.2.6 Kapcsolat a többi technikával 135
16 A FUNKCIÓ MEGHATÁROZÁS MÓDOSULÁSA AZ SSADM 4.3-BAN
(FELHASZNÁLÓI FOGALOM MODELLEZÉS) 137
16.1 A funkció meghatározás fogalmainak áttekintes 137
16.2 A funkció meghatározás termekei 141
16.2.1 Funkcióleírás 142
16.2.2 A funkció navigáció modellje 145
16.3 A funkció meghatározás technikája 145
16 3.1 A funkciók felismerése, azonosítása 145
16.3.2 A rendszer által kezdeményezett funkciók felismerése 147
16.3.3 A funkciók helyességének ellenőrzése és teljessé tétele 148
16.4 Kapcsolódás az alap strukturális modellhez 149
16.4.1 330. lépés A rendszer funkcióinak előállítása 149
16.5 Kapcsolat a többi SSADM technikához 149
16.5.1 Logikai adatmodell 149
16.5.2 Munkafolyamat modell 149
16.5.3 Adatfolyam modellezés 149
16.5.4 Rendszerszervezési alternatívák 149
16.5.5 Relációs adatelemzés 149
16.5.6 Entitás viselkedés modellezés 150
16.5.7 Felhasználói felület tervezés 150
I6.5.S Prototípus készítés 150
16.5.9 Követelmény meghatározás 150
16.5.10 Rendszertechnikai alternatívák 150
16.5.11 Fizikai tervezés 150
17. A MUNKAFOLYAMAT MODELL VÁLTOZÁSA 151
17.1 A munkafolyamat modellezés legfontosabb fogalmai 153
17.2 A munkafolyamat modellezés termékei 154
17.2.1 Az igényelt feladatok modellje 154
173 A munkafolyamat modellezés technikája 159
17.3.1 A szervezeti tevékenység modell leképezése a felhasználói szervezetre 160
17.3.2 Az alapfeladatok specifikálása 160
17.3.3 A felhasználói szerepkörök és az informatikai rendszer közötti kölcsönhatás megállapítása 161
17.3.4 A felhasználói szerepkörök felismerése 163
17.3.5 A felhasználók felmérése 163
17.3.6 Munkaköri leírások elkészítése
17.4 Kapcsolat a többi SSADM technikához 172
17.4.1 Szervezeti 172
17.4.2 Az adatfolyam modell 172
17.4.3 Funkció meghatározás 172
17.4.4 Követelmény meghatározás 172
17.4.5 Prototípus készítése 172
17.4.6 A felhasználói fogalom modellezés 173
17.4.7 A felhasználói felület terve 173
18. A PROTOTÍPUSKÉSZÍTÉS ÉS KIÉRTÉKELÉSE l74
IX. 1 Cél 175
18.2 A GUI prototípus sajátosságai 176
15.2.1 Kiterjedés 176
18.2.2 A megjelenítés hűsége 176
18.2.3 Funkcionalitás 177
18.3 A GUI prototípusok fajtái 177
18.4.4 Prototípuskészítés bemutató vagy felhasználó által használható legyen 179
18.4.2 Különös figyelmet igénylő kérdések 2
18.4.3 Fontos szem előtt tartandó szempontok 179
18.5 A GUI prototípus készítés és kiértékelés eljárása 179
18.5.1 GUI prototípus készítés eljárása 180
18.5.2 Prototípus kiértékelés 183
18.6. Kapcsolat a többi SSADM technikához 186
18.6.1 Felhasználói felület tervezése 186
18.6.2 A munkafolyamat modell 187
18.6.3 Funkció meghatározás 187
18.6.4. Követelmény meghatározás 187
19. Fogalmak jegyzéke 188
19.1 Fogalmak és meghatározások 188
20. A 4.3 változat újabb fogalmai 238
21. Tárgymutató 244

Molnár Bálint

Molnár Bálint műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Molnár Bálint könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem