Egy angol altábornagy kémkedése

Előszó

A könyv, melyet az olvasó, íme, kezébe vesz, Sir Robert Baden-Powell, angol tábornok műve. A brit hadsereg az előkelő tagja fényes katonai pályát futott meg. Már 1888-ban kitüntette magát a zuluk elleni harczokban, majd 1895-ben az ashatnik elleni küzdelemben. 1896-7-ben mint vezérkari főtörzstiszt vett részt a délafrikai matabélék leverésében, a búr háború kitörésekor pedig (1899-ben) rábízták a Mafekingba szorult angol haderő feletti vezérletet. Bár e hely nagy haderőtől volt körülzárva és a búrok hevesen ostromolták, a brit csapatok élelme pedig már erősen fogytán volt, Baden-Powellnek 1899 okt. 14-től egész 1900 máj. 17-ig sikerült tartania a várost, a mikor fölmentő sereg érkezett segítségére. 1903-ban a lovasság főfelügyelője lett, 1908-ban pedig megalapította a cserkész-intézményt, melyet a kontinensen is számos államban, így nálunk is, átvették az angoloktól. Hogy egészen ez intézmény fejlesztésének szentelhesse erejét, 1910-ben nyugdíjba vonult.
Az angol hadügyministerium hírszerző irodájának Sir Robert Baden-Powell sokáig legértékesebb tagja volt, felkereste Európa minden részét, Anglia mai ellenségeinek földjét csakúgy bejárta, mint az angol szövetségesek országát; az osztrák-magyar hadsereg technikai berendezéseit épen olyan buzgalommal igyekezett kikémlelni, mint Olaszország haderejét és hadifelszereléseit; épenúgy kémkedett az angolok délafrikai hadjáratában, mint Anglia vetélytársainak ázsiai gyarmataiban, de legnagyobb érdeklődéssel mégis csak a németekre, a német hadsereg szervezetére, beosztására, felszerelésére, újitásaira vetette magát.
Miként az angol közvélemény általában, úgy Baden-Powell is rémlátó volt Németország tekintetében. A miket jelen könyvében is elmond a németek angliai kémszervezetéről (pl. hogy egész Franciaországban gyárakat létesítettek, hogy egy bekövetkezendő invázió idején ott jól előkészített ágyó-talapzataik legyenek), csak mosolyt kelthet, ha ugyan a szerző nem tudva túlozott e dolgokban is, csupán a végből, hogy így is fokozza a németek elleni gyűlöletet. Az is, a miket a kémkedés czéljairól mond könyve elején, - hogy t. i. az a czélja is lehet, hogy ellenséges földön belpolitikai zavarokat támaszszon - merőben ellentmond minden politikai erkölcsnek. De hiszen az angoloknak, mint a jelen háború is kimutatta, egészen különös erkölcsi codexük van, melynek egyetlen paragrafusa: erkölcsön minden, a mi Nagy-Britanniának használ, erkölcstelen, a mi annak árt! Vissza