1.053.882

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Egy amatőr emlékezése

1966-1978

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 180 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-651-362-7
Megjegyzés: Készült 1000 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

- Már a dédapám is tanító volt - mondja az emlékező Dété a könyv egyik fejezetében, s ezzel mintegy hitelesíti is azt az állítását, hogy ő igazándiból tanítani szeretett. Tragikomikus - szokta volt mondani -, hogy oly korban kellett élnie, amikor csak azért nem becsülték, amiben hivatásosnak tartotta magát, a tanári munkájáért.
Teret az amatőrség nyitott neki. Dété amatőr irodalmi színpad vezető, színjátszó rendező, amatőr népművelő, amatőr előadóművész, amatőr színházértő szakember, aki ilyen minőségében kerül kapcsolatba országos törekvésekkel, intézményekkel és személyiségekkel, művészeti áramlatokkal, és ilyen minőségben válik maga is - a tárgyalt időben éppen - mozgalomirányítóvá, kerülvén ezáltal a tűz közelébe, noha a kondérból nem ő kanalaz. Erről is szó esik a könyvben. Cseppben a tenger, szokták mondani. Nos, ez Dété emlékezésére is érvényes. Az ő szemüvegének fénytörésén át is tükröződik a magyar valóság; a reform és megtorpanása, a művelődés Aczél-korszaka, amikor a... Tovább

Fülszöveg

- Már a dédapám is tanító volt - mondja az emlékező Dété a könyv egyik fejezetében, s ezzel mintegy hitelesíti is azt az állítását, hogy ő igazándiból tanítani szeretett. Tragikomikus - szokta volt mondani -, hogy oly korban kellett élnie, amikor csak azért nem becsülték, amiben hivatásosnak tartotta magát, a tanári munkájáért.
Teret az amatőrség nyitott neki. Dété amatőr irodalmi színpad vezető, színjátszó rendező, amatőr népművelő, amatőr előadóművész, amatőr színházértő szakember, aki ilyen minőségében kerül kapcsolatba országos törekvésekkel, intézményekkel és személyiségekkel, művészeti áramlatokkal, és ilyen minőségben válik maga is - a tárgyalt időben éppen - mozgalomirányítóvá, kerülvén ezáltal a tűz közelébe, noha a kondérból nem ő kanalaz. Erről is szó esik a könyvben. Cseppben a tenger, szokták mondani. Nos, ez Dété emlékezésére is érvényes. Az ő szemüvegének fénytörésén át is tükröződik a magyar valóság; a reform és megtorpanása, a művelődés Aczél-korszaka, amikor a Népművelési Intézet életéről, irányításáról és irányítóiról szól, vagy a színjátszó mozgalomról, a hatóságok figyelmét is felkeltő irányzatokról, a gyermekszínjátszásról, aztán közéleti férfiakról és kollégákról; rendezőkről, tanárokról, írókról és művészekről... A szerző az első mondatokat 1986 tavaszán írta le, s 1987-ben az utolsókat. Vélte, nem árt addig emlékezni, míg működik az emlékezet.
S egyébként is, mire megjelenik! Vissza

Tartalom

1. A vidéki tanár, aki mellesleg amatőr színjátszó rendező, ajánlatot kap: települjön Pestre, és legyen a Népművelési Intézet munkatársa 5
2. Hősünk döntés előtt: menni vagy nem menni 9
3. És ment véle a minősítés is 13
4. Az intézetben. Ez azért mégsem tanintézet. Távolról azonban mintha szebbnek tűnne! 16
5. Az amatőr rendező érzékeny és érzelmes. Búcsú, amely egyben szakítás is 24
6. Ahogy Dété látta Keleti Istvánt, Dévényi Róbertet, Mezei Évát, valamint rendező
barátait, kollégáit, Pintér Tibort, Z. Szabó Lászlót, Perédy Lászlót, Bécsy Tamást, Szívós Józsefet, Nagyfalusi Józsefet, Csikász Istvánt és Thuróczy Györgyöt 29
7. Dété mintha megmámorosodna. Azt hiszi, támogatót kapott, és kezére játszik az
új mechanizmus is 39
8. Ahogy Dété látta: főnökök, kollégák az Ácsné-korszakban: Ács Miklósné, Kamarás
Rezső, Maróti Gyula, Somlai Pál, Bicskei Gábor, Berkes Erzsébet, Maklári József, Lénárth Elek, Kaposi Edit, Vásárhelyi László 44
9 Tanácskoznak Egerben, noha ekkor még nem tudják, hogy ők a későbbi híres "egri mag", továbbá fesztiválra gyűlnek Debrecenben, ahol Dété bizonyítani akar 56
10 Görgőseke, Óriástök. Hősünk szenved. Kis híján kiszenved. Lelkileg legalábbis 61
11. Újból mámor, újból tárogató. És máris itt az Egri Színjátszó Karnevál 67
12. Fábián Zoltánról 72
13. Elmélkedés arról, miért és hogyan született az a sok fesztivál; a csurgói, a visegrádi
és a többi. Kinek mi érdeke fűződött hozzá 75
14. Tanítani jó - mondogatta "hősünk" - Csak nem iskolában 80
15. Dété öt esztendei intézeti lét után, akkori önmagáról, továbbá szakmabeliekről, olyanokról, akik a színjátszó mozgalom közegében, közelében tartózkodtak, valamint előadásokról és előadókról 84
16. Az első hivatalos külföldi utak. Nem messzire, csak az NDK-ba, Csehszlovákiába és
Lengyelországba. És milyen tanulságosak! Ez derül ki az alábbiakból 94
17. A hetvenes évek legeleje. Beért a vetés. Tanúsítja ezt a Szóljatok, Szép Szavak pályázat és a Kazincbarcikai Nemzeti Fesztivál. Ezenközben nem veszi észre, vagy
nem akarja észrevenni, hogy közép-illetékesek gáncsoskodnak, mígnem egyszer őt
magát is el nem páholják. Egy rendezéséért. A barcikai fesztivál születésének
körülményeiről is olvashatunk 104
18. Elmélkedés az avantgárdról, az amatőr színházakról, meg a társadalmi környezetről, amelyben születtek. Aztán a hanyatlásról, annak körülményeiről és okairól. Dété viszonya az amatőr színházak rendezőihez és viszont. "Hullámvölgy" . Élmények a válsággal, a mássággal kapcsolatban 111
19. Váratlan fordulat. Hősünk 1971-ben osztályvezető lesz. Élvezi a beosztással járó előnyöket, kevésbé a problémákat. Nékoszos múltja segíti. Új igazgató érkezik, Vitányi
Iván, 1972-ben. Koncepcióval és státuszokkal 121
20. így látta Dété az előadóművészeti osztály ("osztálya") friss tagjait: Máté Lajost,
Eless Bélát és a többi kollégáját a "csapatból", aztán az intézet néhány munkatársát a többi osztályról és szakmabelieket a megyékből 128
21. 1975 után újabb változásokat él meg a felnőtt-színjátszó mozgalom. A mozgás fő irányát Dété csak szemléli. Másért lelkesedik. Legfőképpen a gyermekszínjátszásért. Szólunk Mérei Ferencről, Trencsényi Lászlóról, Gabnai Katalinról és pedagógusokról, gyermekszínjátszó szakemberekről 137
22. Emberek, helyzetek. Érdekesek, jellemzőek. Szigorúan a munkájához kapcsolódók,
az amatőr színjátszáshoz meg a rendezéshez. A neki fontosak. Dété még egyszer
szemrevételezi a 12 esztendőt. Emberek és helyzetek aszerint követik egymást, miként Dété agyában az egyik történet felidézi a másikat 147
23. Vitányi Iván neve különféle összefüggésben többször is felbukkant már eme "memoár" lapjain, tegyük hozzá, hogy okkal. 1972-től ő az intézet első számú igazgatója. Meghatározó személyiség, akinek a működése - elképzelései, intézkedései, kapcsolódásai - nemcsak az intézmény struktúráját, de tevékenységének irányát és hatásfokát is meghatározták, sőt, az ott dolgozók lehetőségeit is, azaz eletét 155
24. Dété - hihette - annak idején azért került Pestre, mert előbbi munkahelyén rendezett, vagyis alkotott. Ezt tette itt is. Egészen 1985-ig, amikor a gazdasági válság szétrobbantotta a csoportját. Eladták a pincét, amelyben dolgozott 164
A végére 176

Debreczeni Tibor

Debreczeni Tibor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Debreczeni Tibor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem