Előszó
"Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől.
A bor a vidámság és öröm a...
Tovább
Előszó
"Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől.
A bor a vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben, s megfontoltan isszák." - mondja a Szentírás (Sir 31,27-28)
A kulturált borfogyasztás a gasztronómia része, hatékony eszköze lehet az egészség megőrzésének, fontos eleme a kapcsolatteremtésnek és a kapcsolattartásnak. A társadalmi élet számos eseményét "koccintással" és pohárköszöntővel tesszük ünnepélyessé. A magyar ember hagyományosan "áldomást" iszik üzletfelével a megkötött alku kölcsönös előnyöket biztosító sikerére.
Mi, egriek különösen büszkék lehetünk borainkra, melyek nemcsak élvezeti értékükkel növelték városunk népszerűségét: jelentős részben a borra kivetett adókból épültek fel barokk belvárosunk építészeti remekművei; templomok, iskolák, középületek, jelentős képzőművészeti alkotások, közgyűjtemények jöttek létre, ily módon így fejlődött ki iskolarendszerünk.
Európa híres egyetemein tanult püspökeink, az érsekek, a káptalan és a nagy szerzetesrendek jövedelmének jelentős része a borból származik. A város fellendülése nagy műveltségű főpapjaink mecenatúrájának és a szőlőművelők szakértelmének és áldozatkész munkájának köszönhető.
Eger polgárai a jelenben is kötődnek a szőlőhöz és a borhoz, a hagyományos borkészítési módszerek mellett már alkalmazzák a modern technikai eljárásokat is, és a piaci igényekhez alkalmazkodva igyekeznek megfelelni az ízlésvilág változásainak.
Vissza