Előszó
Részlet a könyvből:
- Postás bácsi! Postás bácsi! Nincs levelem? Tessék ideadni!
A vadasdi postás benyitott a Bokrosék kertjébe. Nem törődött Pajtás szörnyű ugatásával: hiszen láncon volt. De...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
- Postás bácsi! Postás bácsi! Nincs levelem? Tessék ideadni!
A vadasdi postás benyitott a Bokrosék kertjébe. Nem törődött Pajtás szörnyű ugatásával: hiszen láncon volt. De nem törődött a gyerekekkel sem, akik megrohanták.
- Nem vagyok bolond, hogy nektek adjam a postát, - szólt szigoruan. - Aztán, ha valami elvész, én vagyok felelős érte. Nektek úgysem jön rendes levél, legföljebb képeslap.
Azzal máris ment fel, a házhoz. A gyerekek megfeledkeztek róla és tovább játszottak; Jancsi volt a vezérük és ő nem tűrte volna úgyse, hogy engedelme nélkül elszaladjanak. Egyedül csak Bihari Zsuzsi, az unokatestvére gondolt egyet és elszaladt a postás bácsi után.
- Ma már írhatott anyus, - gondolta magában. - Ma már tudja, hogy elutaznak-e, elvisznek-e...
A postás odaadta a verandán cseresznyét válogató Kata néninek a Bokros-postát, köszönt és elment. Zsuzsi pedig odasimult a nagynénjéhez.
- Írt az anyukám?
Kata néni megtörülte nedves kendővel a piros kezét, aztán azt mondta:
- Nézzük csak, Zsuzsikám, - újság hirdetés, meghívó, képeslevelezőlap, hirdetés és végre két rendes levél! Az egyiket anyád írta, a másikat Károly bácsi. Melyiket olvassuk előbb?
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal