Éghajlatváltozás

Előszó

Azt mondják, hogy az évezred utolsó évtizede a döntéseké. Ezekben az években kell olyan döntéseket hoznia az emberiségnek, amelyek rendkívüli mértékben befolyásolják jövőjét. Ilyen értelemben a meg nem hozott döntések is döntések.
1995-öt írunk, az évtized felénél járunk, és az egész bolygóra kiterjedő társadalmi, környezeti válság elkerülése érdekében még nem sokat tettünk. A döntéshozók fontosabbnak látják rövidtávú érdekeiket, mint a „bizonytalan" jövő, az ő és a mi jövőnk védelmét. Nevezhetjük ezt önzésnek, rövidlátásnak, felelőtlenségnek, a végeredmény mindenesetre katasztrofális lehet az ember és talán az élet számára is. Vajon minket képviselnek ők?
Az éghajlat-változás a minket fenyegető válság egyik súlyos eleme. Ebben a kiadványban ezt és ennek az emberi egészségre gyakorolt hatását mutatjuk be. Úgy terveztük, hogy elkészülünk vele a Berlinben megrendezésre kerülő nemzetközi éghajlat-tanácskozásra, ahol a világ kormányai döntenek a Rio de Janeiróban, 1992-ben aláírt éghajlat-keretegyezmény jövőjével kapcsolatban.
Sajnos a tanulmány nem készült el a tanácskozás előtt, jelentősége azonban a tanácskozással nem csökkent, mivel annak résztvevői hosszas tárgyalások után csak annyiban tudtak megegyezni, hogy 1997-ben ismét összegyűlnek és folytatják a tárgyalásokat. Így az AOSIS (Kis Szigetállamok Szövetsége) ama javaslatának, hogy az iparosodott országok 20 százalékkal csökkentsék az üvegház-gáz kibocsátásukat, még esélye sem volt arra, hogy határozat szintre emelkedjék.
Újabb két év fog eltelni a döntések évtizedéből, mialatt a kormányok nem tesznek semmit az éghajlat-változás veszélyének csökkentése érdekében. Igy - sajnos - kiadványunk aktualitása és mindannyiunk felelőssége napról-napra nő. A szerkesztő ez úton szeretne mindazoknak, akik közreműködtek a tanulmány elkészítésében, az ELTE Természetvédelmi Klub Zöld UtánPótlás munkacsoportja tagjainak és György Lajosnak. Vissza