Táblázatok jegyzéke | 7 |
Ábrák jegyzéke | 8 |
Kemény István: Előszó | 9 |
Bevezetés | 15 |
Összefoglaló | 19 |
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK | |
Az állam szerepéről az egészségügyben | 37 |
Az állam szerepének átformálódása | 38 |
Privatizáció az egészségügyben | 41 |
Az orvostechnikai kihívás | 45 |
Az egészségügy finanszírozásának főbb nemzetközi tendenciái | 47 |
Egészségügy-politikai korszakváltás | 47 |
Az expanzió időszaka | 47 |
A korlátozások időszaka | 50 |
Az egészségügyi kiadások alakulásának nemzetközi trendjei | 52 |
Az egészségügy finanszírozásának fő típusai | 60 |
Az egészségügyi rendszerek fő típusairól | 60 |
A magánbiztosítás és a kötelező egészségbiztosítás (társadalombiztosítás) közötti különbség | 64 |
A költségvetési finanszírozás és a kötelező biztosítás közötti eltérés | 62 |
Az egészségbiztosítás további fontos kérdései | 67 |
A magánbiztosítás néhány jellemző vonása Nyugat-Európában | 70 |
A kiadások korlátozására irányuló stratégiák | 74 |
Általános kérdések | 74 |
Az orvosok és a kórházak finanszírozásának típusai | 76 |
A kórházak finanszírozása | 80 |
Piaci retorika - növekvő szabályozás: a kiadások korlátozására irányuló törekvések | 82 |
Európai "útkeresés": a szabályozott verseny | 87 |
Az angol, a holland és a svéd reform jellemzői | 89 |
Anglia | 89 |
Hollandia: a Dekker-javaslat | 91 |
Svédország: a "köz"-szférán belüli verseny | 93 |
Hasonlóságok és különbségek | 95 |
Az Egyesült Államok egészségügyi rendszere | 99 |
Bevezető | 99 |
Az egészségügyi szolgáltatások fő strukturális jellemzői | 101 |
A szolgáltatások hagyományos formái | 101 |
A HMO-k legfontosabb jellemzői | 106 |
Az egészségügy finanszírozásának fő jellemzői | 108 |
A Blue Cross-Blue Shield fő jellemzői | 109 |
A profitérdekeltségű magánbiztosítás | 110 |
Kormányzati biztosítási programok: a Medicare és a Medicaid | 111 |
A biztosítási piac főbb jellemzői | 113 |
Az egészségügyi kiadások alakulása | 118 |
Strukturális változások a nyolcvanas években | 121 |
Az állami beavatkozás fő jellemzői | 127 |
Kormányzati törekvések a rendszer szabályozására | 127 |
Törekvések az általános egészségügy-biztosítás bevezetésére | 130 |
Piacösztönzés - a költségek csökkentése érdekében | 132 |
A betegségcsoportok (DRG) alapján történő finanszírozás | 134 |
Néhány tanulság | 136 |
Összefoglalás helyett: a főbb reformelképzelések | 138 |
Az önkormányzati "modell": a finn egészségügyi rendszer | |
Bevezető | 141 |
Az egészségügyi rendszer társadalmi és politikai környezete | 145 |
Az egészségügyi szakigazgatás, tervezés és finanszírozás | 148 |
Az egészségügyi szolgáltatások strukturális sajátosságai | 150 |
A magánegészségügy és a betegségbiztosítás | 150 |
Az alapellátás: az egészségügyi központok | 152 |
A kórházi ellátás | 154 |
Kitérő: a finn és a magyar kórházi hierarchia és munkaerő-struktúra összehasonlítása | 155 |
A "politikacsinálás" technikája: A Személyes Orvos Program | 157 |
Néhány összegző gondolat | 158 |
Legfontosabb tanulságok | 163 |
Paradigmaváltás | 165 |
A '90-es évtized | 166 |
RÉGI ÉS ÚJ CSAPDÁK: A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY REFORMJÁRÓL | |
A magyar egészségügy: az államszocialista örökség és a reform fő kérdései | 171 |
Bevezető | 171 |
Vázlat az államszocialista egészségügy válságáról | 172 |
Az egészségügyi rendszer alapvető "deformációi" | 172 |
A lakosság egészségi állapotának a megítélése | 176 |
Az erőforrások: a hiány és a pazarlás paradoxona | 180 |
Az államszocialista "menedzsment" | 182 |
Az egészségügy "duális rendszere" | 190 |
Összefoglalás helyett | 191 |
Az egészségügy reformjáról | 193 |
Néhány előzmény | 193 |
A hivatalos célok | 195 |
A "válságtudat" problémáiról | 198 |
Régi és új csapdák - avagy: ahogy a reform halad | 201 |
Javaslatok a kötelező egészségügyi biztosítás fő jellemzőire | 207 |
Bevezető | 207 |
Kiindulópontok a kötelező egészségügyi biztosítás szerepének és fő jellemzőinek a meghatározásához | 208 |
A környezeti feltételekről | 208 |
Kinek az érdekeit képviselik a biztosító(k)? | 210 |
A stratégiai irányokról | 212 |
A kötelező egészségügyi biztosítás felépítésének alapvető jellemzői | 216 |
Ki a jogosult, azaz kire terjed ki a kötelező egészségügyi biztosítás? | 216 |
Honnan származnak a biztosító(k) bevételei? Milyen módon határozzák meg a biztosítási díjat? | 219 |
Hogyan épüljön fel a biztosítást megvalósító szervezetrendszer? | 221 |
Ki gyakorolja az ellenőrzést a biztosító(k) felett? | 223 |
Milyen szolgáltatásokra terjedjen ki a kötelező biztosítás? Mely szolgáltatások esetén fizessen közvetlenül hozzájárulást a páciens? | 225 |
Hogyan (milyen korlátok között) gyakorolhatja jogát a biztosított? | 231 |
A szolgáltatást nyújtó intézményeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a biztosító szerződést köthessen velük? Ki jogosult az intézmények "minősítésére" | 232 |
A biztosító(k) és a szolgáltatást nyújtó intézmények kapcsolatának szabályozása (a szerződés tartalmi kérdései) | 232 |
Milyen fellebbezési lehetőségei vannak a járulékfizetőknek? | 233 |
Az egészségügyi reform néhány kulcskérdéséről | 234 |
Javaslat az egészségügy-politika új intézményi kereteire | 234 |
A "magán" és a "köz" viszonyáról az egészségügyben | 239 |
Javaslatok az alapellátás új irányítási rendszerére | 241 |
A szerkezetátalakítás néhány összetevője | 243 |
Utószó | 247 |
Függelék: fogalmi keretek | 255 |
Irodalom | 273 |