Egészségtan

Előszó

Az egészségtan tudománya megtanít bennünket arra, hogyan óvhatjuk meg egészségünket a betegségektől. Az egészség megtartására és javítására irányuló törekvéseket már az ókori népeknél is megtaláljuk.
Görögöknél Hygiea, Asklepios - a gyógyítás istenének a leánya - az egészség istennője volt.
Innen származik az egészségtan nemzetközi neve: hygiene. Az egészségtant tudománnyá Pettenkoffer német természettudós emelte, aki meghatározta az egészségtan kereteit, segédtudományait, vizsgáló tudományos módszereit (1865-ben).
Magyarországon az egészségtan első tudós művelője Fodor József volt, aki 1874-ben alapította meg a magyarországi hygiene intézetet, a budapesti tudomány egyetemen.
A Fodor József által alapított intézet ma is működik: Közegészségtani intézet címen.
Az egészségtan a betegségek megelőzésének a tudománya, a közegészségtan pedig a megelőző és gyógyító orvostudomány eredményeinek hivatalos keretek között való alkalmazása.
„Az egészségtan az emberhez legközelebb álló tudomány", mondta Fodor József. Plató szerint pedig „hibás dolog többet foglalkozni a betegekkel, mint az egészségesekkel". Az egészségtan tudománya mégis csak a legújabb időben kezd népszerű lenni.
Az egészségtan kutatási területe kiterjed:
1. a környezetre: levegő, talaj, víz, éghajlat, lakás, ruházkodás, táplálkozás, pihenés, üdülés, szórakozás.
2. Járványokra.
3. Népbetegségekre.
4. Faj egészségügyre, iskolaegészségügyre, anya- és csecsemővédelemre, a foglalkozási ártalmakra.
5. Társadalom- és egyéni egészségügyi vonatkozásokban széles területen fejt ki munkásságot.
Segédtudományai: elsősorban a gyógyító orvostudomány. Továbbá az élettan,a kémia, a fizika, a bakteriológia, a statisztika, a lélektan és az erkölcstan. Vissza