Előszó
A lakosság egészségi állapotát igen jelentősen befolyásolja a táplálkozás. A vitális statisztikai adatokból kiderül, hogy a lakosság halálozásának több mint feléért a szív- és érrendszeri, negyedéért a daganatos betegségek felelősek. Ezeknek a betegségeknek a táplálkozási kockázati tényezői jól ismertek. A magyar lakosság táplálkozásában kimutathatók e kockázati tényezők - túlzott zsiradék-, túlzott koleszterin-, túlzott só-, elégtelen élelmi rostbevitel, elégtelen zöldség-főzelék és gyümölcs-, valamint teljes őrlésű gabonafogyasztás. Külföldi példák bizonyítják, hogy a lakosság egészséges táplálkozásra vonatkozó ismereteinek növelésével a táplálkozással összefüggő betegségek előfordulása jelentősen csökkenthető.
Mikor kezdődik a táplálkozással összefüggő betegségek kialakulásának veszélyét növelő táplálkozás?
Gyermekkorban. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet kutatásai igazolták, hogy már a hatodikos és nyolcadikos általános iskolai tanulók táplálkozásában kimutathatók a kockázati tényezők. Az is kiderült, hogy a gyermekek harmadának-felének táplálkozása tápanyaghiányos - kevés a kalcium, vas, cink, magnézium, a B-vitaminok. A gyermekek egyötöde reggeli nélkül megy az iskolába, csaknem egyharmada nem ebédel rendszeresen, egyötöde nem iszik tejet, tejes italt és egyharmada nem eszik gyümölcsöt.
Mi ennek az oka?
A gyermekek egy részének nem megfelelő táplálkozásában kétségtelenül a szegénység szerepét lehetett kimutatni, de nagyobb részt a tudatlanság, az egészséges táplálkozás ismereteinek hiánya volt a felismerhető ok. A táplálkozási tudatlanság nemcsak a gyermekekre volt jellemző, hanem - amint korábbi vizsgálatokból kiderült - az ő táplálkozásukért felelős felnőttekre is.
Már évekkel ezelőtt világossá vált, hogy a lakosság egészségi állapotának lényeges javítása elképzelhetetlen olyan országos - és állandó - program nélkül, amely a lakosság egészséges táplálkozásra nevelésére irányul. Számos próbálkozás történt már ennek érdekében, de kérdéses, hogy azok a kisebb változások, amelyek a lakosság táplálkozásában észlelhetők, ezen akciók eredményének tulajdoníthatók-e. A kudarc oka rendszerint az volt, hogy hiányzott a táplálkozási alapműveltség, ami lehetővé tette volna, hogy a médiában megvalósult ismeretterjesztés befogadásra kerüljön.
Vissza