Egerszegi múzsa

Előszó

Részlet:
"Vérengző fellegből látszatik derülni
Hajnalod, uj század! s a világ hevülni
Nehéz szülésére váratlan dolgoknak;
De boldog legyen-e formájok azoknak?
nem felelsz, s bennünket inkább hagysz kétségbe,
Hogy tovább is éljünk csaló reménységbe.
Vajjon felbontod-e jármit babonának,
Vagy emberét tovább szenteled igának,
Rá vonván szemeit kétséges egekre,
Hogy ne tekinthessen földi bilincsekre?" Vissza

Fülszöveg

ZALAEGERSZEG VÁROS 1997-ben ünnepli írásos említésének 750. évfordulójá. A Vadamosi Füzetek a maga szerény eszközeivel, ennek a kis antológiának a megjelentetésével szeretne tisztelegni a jeles évforduló előtt.
Egerszeg a múltban kis városka volt, egy archaikus vidék - Göcsej - szélén; a kereskedelmi és vasútvonalaktól odébb esve élte a maga kissé befelé forduló, de hagyományokban és hangulatokban gazdag életét. Nem voltak jelentős irodalmi műhelyei, meghatározó jellegű folyóiratai: az "egerszegi múzsa" sem az emberi lét nagy kérdéseinek vagy a haza sorsának megoldására ihlette elsősorban költészettel kacérkodó fiait-leányait. Jobban szeretett, a Jánka-hegy oldalában, egy présház előtt üldögélni, és csendes derűvel szemlélni a szőlőhegyek zöldjét, a távoli dombok kékes-párás sziluettjeit; csönd és nyugalom vette körül, ő pedig egy lakható világról, ember és természet harmóniájáról mesélt azoknak, akiknek füle és szíve még alkalmas ezeknek az igéknek a befogadására, továbbadására. És bár halkan beszélt, szavait jól értették a kiválasztottak: a messzire szakadt egerszegiek még évtizedek múltán is fel tudják idézni a tőle hallottakat.
A kisváros nagyot nőtt az elmúlt évtizedek alatt- szellemi élete megpezsdült, költőket fogadott be és bocsátott szárnyra.
Sokszínű művészetükből állítottuk össze ezt a költeménycsokrot - fogadják szeretettel. Vissza