Eger SE vízilabda krónika 1920-1993

Előszó

Egert kultúrtörténeti emlékeiről, barokk építészeti kultúrájáról, kulturális rendezvényeiről, tüzes borairól, úszó-és vízilabdázó sportjáról ismerik világszerte. A több mint ezer éves település jelentőségét bizonyítja, hogy országalapító királyunk 1006 körül a nyolc püspökség között az egrit is megalapította. Később székesegyházat építtetett és erődítményt hozott létre. A XVI. század derekán már erős vár állott itt, melyet 1552-ben a maroknyi védő sereg, a hősiesen harcoló nők és gyermekek segítségével védett meg a török túlerővel szemben. Ezzel több mint 40 évig megakadályozta a török előrenyomulást A zsoldosok által védett várat 1596-ban foglalták el a törökök. A közel 100 éves uralmuk alatt fejlesztették ki a város fürdőkultúráját.
A barokk építészeti kultúra, arculat, műemlékek, műkincsek haladó szellemű püspökeinknek, főpapjainknak köszönhető.
1769-1775 között Egerben működött az Első Magyar Orvosi Iskola,a Schola Medicinális. Eszterházi Károly érsek négy fakultásos egyetemet szeretett volna létrehozni Egerben. Felépíttette a Líceumot 30.000 kötettel korszerű, tudományos kutatást kielégítő könyvtárat hozott létre. Nem rajta múlt,hogy nem létesült egyetem Egerben.
Eger nyolc ezer általános iskolás, közel tíz ezer középiskolás, több mint három ezer főiskolás diákjával hazánk jelentős iskolavárosa. Ennek is köszönhető, hogy komoly szerepet játszott és játszik ma is sportéletünkben.
Egri származású birkózók, atléták, ökölvívók, asztaliteniszezők, röplabdások között vannak magyar bajnokok, olimpikonok, sőt olimpiai bajnok is. A legsikeresebb sportág Egerben mégis az úszás és a vízilabda. A húszas évektől kezdve utóbbi két sportág a hazai élvonalba tartozik. Kevés olyan város akad a világon, az Egerhez hasonló nagyságrendűek között melyek úszói és vízilabdázói olimpiákon, világbajnokságokon, Európa bajnokságokon, Universiádékon 123 érmes helyezést értek el. Vissza