Égabrosz

Előszó

Az égbolt atlaszai, a csillagtérképek a távcsöves munka nélkülözhetetlen kellékei. A legfényesebb égitestek (Hold, bolygók) vagy a leglátványosabb jelenségek (hold- és napfogyatkozások) megfigyeléséhez természetesen nincs szükség olyan részletes csillagtérképre, mint a Szabó Sándor által összeállított Égabrosz. A fényes égitestek száma azonban kevés, a látványos jelenségek pedig igen ritkák, ezért ha valaki komolyabban el akar mélyedni a csillagos ég rejtelmeiben, halványabb égitesteket is meg szeretne figyelni, akkor elengedhetetlen valamilyen részletesebb csillagatlasz.
A magyarországi csillagászat és amatőrcsillagászat több évszázados múltra tekinthet vissza, azonban a csillagatlaszok készítésének hazánkban nincs komolyabb hagyománya. Az amatőrcsillagászok évtizedeken át külföldön készült, a maguk nemében kiváló atlaszokat és térképeket vagy azok magyarországi kiadásait használták távcsöves munkájukhoz. Ezek beszerzése sokáig nem volt egyszerű, hiszen kereskedelmi forgalomba csak elvétve kerültek jó csillagtérképek, az ún. létező szocializmus évtizedeiben pedig kimondottan nehéz volt jó minőségű, nyugati kiadású csillagatlaszokhoz (vagy bármilyen nyugati csillagászati szakirodalomhoz) hozzájutni. Áttekinthető térképként évtizedekig használtuk az ún. Wodetzky-féle csillagtérképet (a 30-as években jelent meg először, és a 80-as évekig volt használatban). A Wodetzky-térkép azonban csak a szabad szemmel megfigyelhető csillagokat ábrázolta, aki valamivel halványabb csillagokat is szeretett volna azonosítani, akkor a német Schurig-Götz atlasz különféle kiadásait vagy a szovjet Mihajlov-atlaszokat kellett beszereznie. A világszerte legnépszerűbb, amatőrök számára készült Becvar-féle atlaszok (Atlas Coeli, Atlas Borealis, Atlas Eclipticalis) ideig-óráig nálunk is beszerezhetőek voltak, sőt, az Atlas Coeli még hazai sokszorosításban is megjelent. A francia Revue des Constellations magyarországi kiadásain is generációk nőttek fel.
A 80-as, 90-es évek népszerű, nálunk is elterjedten használt atlaszai voltak a Sky Atlas 2000, az AAVSO Variable Star Atlas (melynek alapjául a SAO atlasz szolgált), majd az amatőrök között mindmáig népszerű Uranometria 2000. Itt teszünk említést egy speciális területen, a változócsillag-észlelésben alkalmazott különböző változócsillag térképekről, melyeket jórészt az American Association of Variable Stars bocsátott a magyarországi amatőrök rendelkezésére.
A számítástechnika és az internet rohamos elterjedésével jelentősen megváltoztak az amatőrcsillagászati megfigyelőmunka lehetőségei. A hagyományos atlaszok háttérbe szorultak, egyre többen használnak igényes planetárium-programokat, melyekkel tetszés szerint nyomtathatunk térképeket az éjszakai észlelőmunkához. Az észleléshez használt programok között a Guide a legnépszerűbb egy hagyományos, nyomtatott atlasz nem is versenyezhet sem a Guide határfényességével, sem felbontásával, és különösen nem különböző szolgáltatásaival.
A távcső melletti munka során azonban többnyire nem áll rendelkezésre számítógép, és sokszor nem is szükségesek a túlságosan is részletes keresőtérképek. Az amatőrök többsége a legfényesebb, legérdekesebb mély-ég objektumokat, kettőscsillagokat stb. szeretné először azonosítani, majd végigészlelni - ehhez a legjobb segítség egy közepes határfényességű csillagatlasz. Az Égabrosz ebben a felfedező munkában jelent óriási segítséget a kezdő és a "középhaladó" amatőrcsillagászok számára elsősorban a vizuális megfigyelők forgathatják haszonnal az észlelőprogram megtervezése során éppúgy, mint a távcső mellett.
Az Égabroszt készítő Szabó Sándor jól kihasználta a számítástechnika lehetőségeit, hiszen egy ilyen csillagtérkép csak korszerű módszerekkel készíthető el megfelelő színvonalon. Gyakorló amatőrcsillagászként, több évtizedes észlelési tapasztalat birtokában alakította ki ezt a csillagatlaszt, mely, bízunk benne, sok-sok amatőrcsillagász hasznos segítőtársa lesz az égbolt felfedezésében. Vissza

Fülszöveg

Még soha nem jelent meg ilyen részletes csillagatlasz Magyarországon. Az eddigi térképek vagy külföldi munkák utánnyomásai, másolatai voltak, vagy csak kézikönyvszerűen tartalmazták a 88 csillagkép eltérő léptékű, sokszor eltérő határfényességű alakzatait. A teljes égboltot azonos rendező elv szerint megjelenítő atlaszokat csak külföldi kiadásokban ismerhették meg az érdeklődők. Vannak a világban nagyon jó csillagatlaszok, de ezek Magyarországon nehezen hozzáférhetők és drágák.
Az Égabrosz a teljes Magyarországról látható égboltot ábrázolja -40 fokot deklinációig. 134 oldala párokban mutatja a 20 fok deklinációjú és 1 óra rektaszcenziójú égszeletet (a pólus környékén 2 óra), megkönnyítve az áttekinthetőséget. A lapok szélén több fokos terület segíti az összeköttetést a következő oldalakkal. Az egymást követő lapok azonos deklinációjú területet mutatnak és olvasási irányunknak megfelelően keletről nyugat felé kapcsolódnak. Különböző léptékű áttekintő térképek segítik az aktuális égbolton való eligazodást.
Az Égabroszban szereplő objektumok:
- 244 ezer csillag legalább 9 magnitúdóig
- 6300 kettős-, és többszörös csillagrendszer, közülük a F. G. W. Struve, Otto Struve és S. W. Burnham párok név szerint jelölve
- 20 fényéven belüli csillagrendszerek, a Naphoz legközelebbi csillagok (melyekből 80 van -40 foktól északra)
- közel 1000 változócsillag (100 fedési, 200 eruptív és kataklizmikus, 400 mira, 300 félszabályos)
- mély-ég objektumok legalább 13 magnitudóig, azaz
- 850 nyílt csillaghalmaz
- 230 diffúzköd (emissziós, reflexiós és szupernóva maradványok)
- 80 planetáris köd
- az összes galaktikus gömbhalmaz
- 2000 galaxis, köztük a lokális galaxishalmaz tagjai külön jelölve (34 van -40-től északra)
- több tucatnyi galaxishalmaz és kvazár.
Az Égabrosz megfelelő segédeszköz az égbolton való tájékozódáshoz akár szabad szemmel, binokulárral, kisebb vagy nagyobb amatőr csillagász távcsővel, hiszen nemcsak a csillagok vannak megkülönböztetve fényességük szerint, de a mély-ég objektumok fényességtartománya is jelölve van. Így könnyen kiválaszthatjuk a távcsövünk számára elérhető objektumok körét.
Az oldalakon körben megtalálható fokbeosztás segítségével 1-2 ívperc pontossággal bejelölhetők az aktuális kisbolygók, üstökösök. A csillagok határfényessége egy kb. 5 cm-es távcsőhöz (kereső, binokulár) igazodik, így megkönnyíti a tájékozódást. Bízunk abban, hogy az Égabrosz segítségével Ön is otthonosan fog mozogni a csillagok világában. Vissza