1.064.038

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Edzéstudomány I-II.

Szerző
Szerkesztő
Budapest-Pécs
Kiadó: Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye: Budapest-Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 541 oldal
Sorozatcím: Testnevelés és Sport
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9123-37-4
Megjegyzés: 276 fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E sportbéli felkészüléssel és testi-lelki egészség érdekében végzett edzéssel foglalkozó könyv címe: „Edzéstudomány", nem új tudományágat akar jelezni. Azt jelenti csupán, hogy a korszerű... Tovább

Előszó

E sportbéli felkészüléssel és testi-lelki egészség érdekében végzett edzéssel foglalkozó könyv címe: „Edzéstudomány", nem új tudományágat akar jelezni. Azt jelenti csupán, hogy a korszerű gyakorlati tapasztalatok mellett e tárgykörben is egyre nagyobb teret hódítanak a tudományos kutatási eredmények. Ez 1980-tól a nemzetközi szakirodalomban is mind nagyobb hangsúlyt kapott (Wasmund-Bodenstedt, 1982; Carl, 1983, 1989; Peters és mtsai., 1990; Haag, 1991; Martin és mtsai., 1991; Martin-Weigelt, 1992; Krug-Martin, 1992; Schiffer, 1993; Woodman, 1993 és r Schnabel és mtsai., 1994). Úgy gondoljuk, hogy e nemzetközi tendenciákhoz célszerű Magyarországnak is csatlakoznia.
A tudományos kutatási eredmények természetesen nem csak napjainkban, hanem már a korábbi évtizedekben, Prof. Dr. Nádori László - szinte valamennyiünk tanára - edzéselméleti és módszertani könyveiben, jegyzeteiben is mind nagyobb arányban kaptak helyet. Ezt a tendenciát csak kiemeltük a könyv címével is.
E könyv szerkezete több területen is eltér a korábbi edzésmódszertani szakkönyvekétől. Először azért, mert most két, célját tekintve egymástól elkülönülő nagy:
- I. A verseny sportbéli felkészülés, és
- II. A rekreációs edzés fejezetre oszlik. Korábban ehhez hasonló szerkezetet csak külföldön megjelent munkákban (Weineck, 1988 és Martin és mtsai., 1991) találunk. Másodszor azért, mert a versenysporttal foglalkozó fejezetben a kiválasztásnak, a tehetséggondozásnak, az utánpótlásedzésnek és teljesítményfejlődésnek a megszokottól nagyobb - a sikerben betöltött szerepével arányosabb teret szentel. Tárgyalását is a könyv első felére teszi.
Tartalmi változások annyiban jelentkeznek, amennyiben ezt már az ismert információk újszerű értelmezése, alkalmazása vagy új felismerések szükségessé teszik. Ilyen változások szinte minden területen jelentkeznek. Ezek közül itt csak a felkészülés alapelveinek és az alkalmazkodás törvényszerűségeinek bővülésére, továbbá az erő, gyorsaság és hajlékonyság fejlesztési módszereinek sokrétűbbé válására hívjuk fel a figyelmet.
Azt reméljük, hogy ez a könyv mind a testnevelőtanár-, mind az edző- és rekreátorképzésben hasznosnak bizonyul. Vissza

Tartalom

I. kötet
ELŐSZÓ 9
A VERSENYSPORTBELI FELKÉSZÜLÉS 11
1. Az edzéstudomány kialakulása 13
1.1 Az edzésmódszertan szakkönyvei 13
1.2 Az edzésmódszertan elnevezései 16
1.3 Az edzéstudomány kialakulásának szakaszai 18
1.3.1 Az első, tapasztalati fázis 18
1.3.2 A második, elkülönülési fázis 19
1.3.3 A harmadik, összeadódási fázis 19
1.3.4 A negyedik, kooperációs fázis 20
1.3.5 Az ötödik, integrációs fázis 20
1.3.6 A hatodik, differenciálódási fázis 21
1.4 A magyar edzéstudomány kialakulása 23
1.4.1 Az I. szakasz: 1800-as évek közepe - 1927 23
1.4.2 A II. szakasz: 1927-1962 23
1.4.3 A III. szakasz: 1963-1968 24
1.4.4 A IV. szakasz: 1969-1981 24
1.4.5 Az V. szakasz: 1981-től napjainkig 25
1.5 Az edzéstudomány új irányzatai 25
1.5.1 A Matvejev-féle felkészülési rendszer 25
1.5.2 Új felkészülési irányzat 26
2. Az edzéstudomány tárgya 28
3. Az edzéstudomány feladatai 29
4. Az edzéstudomány és edzéselmélet fogalma és jellege 30
4.1 Az edzéstudomány fogalma 30
4.2 Az edzéselmélet fogalma 30
4.3 Az edzéstudomány jellege 31
5. Az edzéstudomány helye a sporttudományon belül 32
6. Az edzéstudomány központi kategóriái 34
6.1 A kiválasztás 34
6.1.1 A kiválasztás definíciója 34
6.1.2 A kiválasztás alapvető fogalmai 34
6.2 Az edzés 35
6.2.1 Az edzés fogalma 35
6.2.2 Az edzés kifejezés használata 35
6.2.3 Az edző 35
6.2.4 Az edzőképzés 35
6.3 A versenyzés 35
6.3.1 A versenyzés fogalma 36
4 Edzéskiegészítő eljárások 36
6.4.1 Az edzéskiegészítő eljárások meghatározása 36
6.4.2 Az edzéskiegészítő eljárások fajtái 37
6.5 A teljesítmény 37
6.5.1 A sportteljesítmény fogalma 37
6.5.2 A sportteljesítmények kifejezési módjai 37
7. A sportbéli felkészülés alapelvei 38
7.1 A didaktikai alapelvek 38
7.1.1 A tudományosság 38
7.1.2 A tudatosság 38
7.1.3 A szemléletesség 38
7.1.4 A rendszeresség 38
7.1.5 Az érthetőség 39
7.2 A felkészülés alapelvei 39
7.2.1 A felkészülés alapelveinek definíciója 39
7.2.2 A felkészülés alapelveinek kialakulása 39
7.2.3 A felkészülési alapelvek 39
8. Kiválasztás - tehetséggondozás 50
8.1 A tehetségkutatás igényének eredete 50
8.2 A sporttehetség-elmélet tárgya, fogalma 52
8.3 A sporttehetség-elmélet feladatai 54
8.4 A sporttehetség-elmélet helye, jelentősége az edzéstudományon belül 54
8.4.1 A sporttehetség-elmélet helye az edzéstudományban 54
8.4.2 A sporttehetség-elmélet jelentősége 54
8.5 A sporttehetség-elmélet értelmezése 55
8.6 A fogalmak meghatározása 56
8.7 A sporttehetségkutatás-történet 68
8.7.1 A sporttehetség-kutatás nemzetközi története 68
8.7.2 A magyarországi sporttehetség-kutatás alakulása 72
8.7.3 A magyarországi sporttehetség-gondozás szervezeti keretei 75
8.7.4 A tehetségkutatási koncepciók fejlődése 78
8.8 A sporttehetség fajtái 84
8.8.1 Az általános motoros tehetség 85
8.8.2 A specifikus motorikus tehetség 86
8.8.3 Speciális sporttehetség 86
8.8.4 Tulajdonságspecifikus tehetség 86
8.8.5 Színvonalspecifikus sporttehetség 87
8.9 A sporttehetséget meghatározó tényezők 87
8.9.1 Az öröklődés 87
8.9.2 A környezeti hatások 106
8.9.3 Az öröklött és a környezeti tényezők összefüggései 108
8.10 A sportági követelményprofil 108
8.11 Kiválasztási mutatók 115
8.11.1 A kiválasztási mutatók stabilitása 116
8.11.2 A kiválasztási mutatók köre 118
8.11.3 Néhány sportág szűrési mutatói 121
8.11.4 A kiválasztás további mutatói 122
8.11.5 A kiválasztási mutatókban mért adatok értékelése 127
8.11.6 A kiválasztási törzslap 131
8.12 A kiválasztás alapelvei 131
8.13 A lemorzsolódás (drop-out probléma) 135
9. A távlati felkészülés 136
9.1 Az utánpótlásedzés 137
9.1.1 A fejlődés-érés tényezői az utánpótlásedzés idején 138
9.1.2 A teljesítményfejlődés tényezői az utánpótlásedzésben 140
9.1.3 Az utánpótlásedzés szakaszai 143
9.1.4 A minden- és sokoldalú képzés indoklása 143
9.1.5 Az utánpótlásedzés időtartama 145
9.1.6 Az utánpótlásedzés különböző módjai 145
9.1.7 Az utánpótlásedzés tartalma 146
9.1.8 A terhelés az utánpótlásedzésben 150
9.1.9 Mozgásoktatás az utánpótlásedzésben 151
9.1.10 A kondicionális képességek fejlesztése az utánpótlásedzésben 151
9.1.11 Az éves felkészülés rendszere az utánpótlásedzésben 157
9.1.12 Versenyeztetés az utánpótlásedzésben 158
9.1.13 Egy sportági utánpótlásedzés-modell 160
9.1.14 Az utánpótlásedzés néhány pszichoszociális szempontja 162
9.2 A csúcsteljesítmény-edzés 164
9.2.1 A négyéves olimpiai felkészülés 164
9.2.2 A több éves felkészülési ciklusok problémái 169
9.2.3 A csúcsteljesítmény-edzés szabályozó tényezői 169
10. A motoros képességek 173
10.1 A fogalmak meghatározása 173
10.2 A motoros képességek fajtái 173
10.3 A koordinációs képességek 174
10.3.1 A koordinációs képességek fejlesztése 175
10.3.2 A sportágspecifikus koordinációs képességek 177
10.3.3 A koordinációs képességek fejlesztése eltérő körülmények között 177
10.4 Technikai képzés-készségfejlesztés 178
10.4.1 A fogalmak meghatározása 178
10.4.2 A technika és a mozgáskészség kapcsolata 179
10.4.3 A technikai készségek fajtái 180
10.4.4 A technikai képzés módszerei 180
10.5 A kondicionális képességek 186
10.5.1 A kondicionális képességek fogalma, alapvető fajtáik és kölcsönhatásaik 186
10.5.2 Az erő 188
10.5.3 A gyorsaság 239
10.5.4 Az állóképesség 256
10.5.5 A hajlékonyság 288
10.5.6 A(z) (izom-) lazaság 309
10. 6 A motoros képességek összefüggései 312
FÜGGELÉK 313
Néhány sportág kiválasztási tesztjei és pontszámai 315
Birkózás 315
Cselgáncs 316
Evezés 317
Kajak-kenu 318
Kerékpár 319
Kézilabda 320
Labdarúgás 321
Ökölvívás 323
Röplabda 324
Torna-Ritmikus gimnasztika 326
A biológiai (morfológiai) életkor megállapításának módszere 328
A várható felnőttkori testmagasság előrejelzése 333
A Conconi-teszt 336

II. kötet.
ELŐSZÓ 9
A VERSENYSPORTBELI FELKÉSZÜLÉS 11
11. A stratégia és taktika 13
11.1 A stratégia 13
11.2 A taktika 13
11.2.1 A taktika fogalma és fajtái 13
11.2.2 Taktika és sportágcsoportok 13
11.2.3 A taktikai feladat, versenyhelyzet és taktikai cselekvés 14
11.2.4 A taktika oktatása 15
11.2.5 A taktika oktatásának módszerei 15
12. Az edzéskiegészítő eljárások 16
12.1 Az edzéskiegészítő eljárások fogalma 16
12.2 Az edzéskiegészítő eljárások fajtái 16
12.2.1 A regeneráló edzés 16
12.2.2 Fürdők 17
12.2.3 Úszás 17
12.2.4 Szauna 17
12.2.5 Masszázs 18
12.2.6 Kvarcolás 21
12.2.7 Elektroterápia 21
12.2.8 A vitaminok 21
12.2.9 Ásványi anyagok (elektrolitok v. ionok) 21
12.2.10 A táplálékkiegészítők 25
12.2.11 Egyéb adjuvánsok 26
13. Az elméleti képzés 29
13.1 Az elméleti képzés fogalma, lehetőségei 29
13.2 Az elméleti képzés területei 29
13.2.1 A felkészülésben való részvétel feltételei 29
13.2.2 Az edzések szervezési körülményei 30
13.2.3 Egészségügyi és balesetelhárítási szabályok 30
13.2.4 Az edzésre és versenyzésre vonatkozó ismeretek 30
13.2.5 A sportszaknyelv elsajátíttatása 30
13.2.6 A sportoló önmegfigyelése 30
13.2.7 Az edzésnapló-vezetés 32
13.2.8 A teljesítményváltozás nyomon követése 38
14. A verseny 39
14.1 A verseny fogalma 39
14.2 A sportversenyek kialakulása 39
14.3 A verseny funkciói 41
14.4 A versenyelmélet alakulása 41
14.5 A versenyek fajtái 42
14.5.1 A versenyszerű edzések (edzőmérkőzések) 42
14.5.2 Felkészülési versenyek 43
14.5.3 Fő versenyek 43
14.5.4 Célversenyek 43
14.5.5 Egyéb versenyek 44
14.6 A versenynaptár 46
14.7 A versenyek jellegzetességei 46
14.8 A versenyzés színvonal specifikus jellemzői 47
14.9 A versenyzés élet- és edzéskorspecifikus jellemzői 47
14.9.1 Versenyzés a távlati felkészülés folyamán 47
14.9.2 Az egy éven belüli eltérések a versenyzésben korcsoportonként 47
14.10 A versenygyakoriság 49
14.10.1 Verseny gyakoriság a távlati felkészülés folyamán 49
14.10.2 A versenygyakoriság az élsportban 50
15. A terhelésadagolás 52
15.1 A terhelés fogalma 52
15.2 A terhelés mutatói 52
15.3 A terhelésadagolás néhány általános szempontja 60
16. A formaidőzítés és közvetlen versenyelőkészület 64
16.1 A formaidőzítés fogalma 64
16.2 A (sport) forma értelmezése 64
16.3 A sportforma jellemzői 68
16.4 A közvetlen versenyelőkészület (KVE) 70
16.5 A klasszikus periodizáció alakulása az élsportban 75
17. Az alkalmazkodás 78
17.1 Az alkalmazkodás fogalma, értelmezése 78
17.2 Az alkalmazkodás legfontosabb törvényszerűségei 78
17.3 Az alkalmazkodás magyarázatai 81
17.3.1 A szuperkompenzáció elve 82
17.3.2 Az alkalmazkodási tartalékok elve 87
17.3.3 Az alkalmazkodás időbeli lezajlásának törvényei 87
17.3.4 A tartósan késleltetett edzéshatás elve 90
18. A teljesítmény fejlődése 93
18.1 A mozgásfejlődés 93
18.2 A sportteljesítmények történeti fejlődése 93
18.2.1 Az abszolút sportteljesítmények fejlődése 93
18.2.2 A relatív sportteljesítmények fejlődése 95
18.3 Az egyéni teljesítményfejlődés 98
18.3.1 A fogalom meghatározása 98
18.3.2 Az egyéni teljesítményfejlődés főbb jellemzői 98
18.3.3 Az egyéni teljesítményfejlődés jellemzőinek felhasználási lehetőségei 104
18.3.4 A sportteljesítmény történeti és egyéni fejlődési tendenciái 104
19. Az edzéstervezés 105
19.1 A tervezés indokai 105
19.2 Az edzéstervezés fogalma, fajtái és távlati tervek 105
19.3 Az éves felkészülés tervezése 107
19.3.1 Az éves felkészülés szakaszai 107
19.3.2 Az éves edzésterv elkészítése 121
19.3.3 Egy terhelési ciklus edzésegységekre bontott terve 126
19.3.4 Az edzésegységek tervezésének folyamata 126
19.3.5 Az edzésterv formái és kezelése 130
20. A teljesítménydiagnosztika és az edzésszabályozás 131
20.1 A fogalom meghatározása és értelmezése 131
20.2 A szerkezeti összetevők mérési eljárásai 133
20.3 A mérési eredmények felhasználása a felkészülés szabályozásában 136
21. Edzésszervezés 138
21.1 A fogalom meghatározása 138
21.2 Az edzésszervezés alapvető feltételei 138
21.3 Az edzések formái 138
21.3.1 A csoportfoglalkoztatás 138
21.3.2 A csapatfoglalkoztatás 139
21.3.3 Egyéni foglalkoztatás 141
21.4 Az edzésszervezés egyéb szempontjai 142
A rekreáció fogalma, fajtái 142
A mozgásos vagy fizikai rekreáció 143
A rekreációs edzés kialakulása 144
A sportedzés és a rekreációs edzés különbségei 145
A rekreációs edzés hatásai 147
A rekreációs edzés költség- és időtakarékos jellege 154
A folyamatosság és rendszeresség 155
A hatékony edzésidőtartamra vonatkozó szabály 156
A fokozatosság szabálya 157
A rekreációs edzések tartalma 157
Egy rekreációs edzés felépítése 160
A rekreációs edzés szabályozása 160
A rekreációs edzés felszerelésszükséglete 165
Rekreációs edzésprogramminták 166
IRODALOM 167
FÜGGELÉK 189
Négyéves olimpiai felkészülési terv - atlétika, 1997-2000 189
Rekreációs edzésprogramok 197

Harsányi László

Harsányi László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Harsányi László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem