Edzéstudomány

Tartalom

Előszó 15
1. RÉSZ | A VERSENYSPORTBELI FELKÉSZÜLÉS 17
1. Az edzéstudomány kialakulása 19
1.1 Az edzésmódszertan szakkönyvei 19
1.2 Az edzésmódszertan elnevezései 22
1.3 Az edzéstudomány kialakulásának szakaszai 24
1.3.1 Az első, tapasztalati fázis 24
1.3.2 A második, elkülönülési fázis 25
1.3.3 A harmadik, összeadódási fázis 25
1.3.4 A negyedik, kooperációs fázis 26
1.3.5 Az ötödik, integrációs fázis 26
1.3.6 A hatodik, differenciálódási fázis 2 8
1.3.6.1 Életkor-specifikus edzéstudomány 28
1.3.6.2 Tulajdonságspecifikus edzéstudomány 28
1.3.6.3 Sportágspecifikus edzéstudomány 28
1.3.6.4 Célspecifikus edzéstudomány 29
1.3.6.5 Színvonal-specifikus edzéstudomány 29
1.4 A magyar edzéstudomány kialakulása 29
1.4.1 Az I. szakasz: 1800-as évek közepe - 1927 29
1.4.2 A lI. szakasz: 1927-1962 29
1.4.3 A III. szakasz: 1963-1968 30
1.4.4 A IV. szakasz: 1969-1981 31
1.4.5 Az V. szakasz: 1981-től napjainkig 31
1.5 Az edzéstudomány új irányzatai 31
1.5.1 A matvejev-féle felkészülési rendszer 31
1.5.2 Új felkészülési irányzat 32
2. Az edzéstudomány tárgya 34
3. Az edzéstudomány feladatai 35
4. Az edzéstudomány és edzéselmélet fogalma és jellege 36
4.1 Az edzéstudomány fogalma 36
4.2 Az edzéselmélet fogalma 36
4.3 Az edzéstudomány jellege 37
5. Az edzéstudomány helye a sporttudományon belül 38
Az edzéstudomány központi kategóriái 40
6.1 A kiválasztás 40
6.1.1 A kiválasztás definíciója 40
6.1.2 A kiválasztás alapvető fogalmai 40
6.2 Az edzés
6.2.1 Az edzés fogalma 41
6.2.2 Az edzés kifejezés használata 41
6.2.3 Az edző 41
6.2.4 Az edzőképzés 41
6.3 A versenyzés 42
6.3.1 A versenyzés fogalma 42
6.4 Edzéskiegészítő eljárások 42
6.4.1 Az edzéskiegészítő eljárások meghatározása 42
6.4.2 Az edzéskiegészítő eljárások fajtái 43
6.5 A teljesítmény 43
6.5.1 A sportteljesítmény fogalma 43
6.5.2 A sportteljesítmények kifejezési módjai 43
A sportbéli felkészülés alapelvei 44
7.1 A didaktikai alapelvek 44
7.1.1 A tudományosság 44
7.1.2 A tudatosság 44
7.1.3 A szemléletesség 44
7.1.4 A rendszeresség 44
7.1.5 Az érthetőség 45
7.2 A felkészülés alapelvei 45
7.2.1 A felkészülés alapelveinek definíciója 45
7.2.2 A felkészülés alapelveinek kialakulása 45
7.2.3 A felkészülési alapelvek 45
7.2.3.1 Az egészség és a személyiség megóvásának elve 45
7.2.3.2 A távlati felkészülés elve 46
7.2.3.3 Akiválasztás-felkészítés-szakosítás összehangolásának elve 47
7.2.3.4 A felkészülés és életvitel összhangjának elve 47
7.2.3.5 A kedvező szociális miliő megteremtésének elve 43
7.2.3.6 Az optimális pszichikai állapot szükségességének elve 48
7.2.3.7 A felkészülésben közreműködő team tagjai közti bizalom elve 48
7.2.3.8 A versenyek által vezérelt edzés elve 49
7.2.3.9 Az öröklött adottságoknak megfelelő edzés elve 49
7.2.3.10 A biológiai kornak megfelelő felkészülés elve 49
7.2.3.11 Az edzéskornak megfelelő felkészülés elve 50
7.2.3.12 A felkészülés fokozatos specializálásának elve 50
7.2.3.13 Az edzés individualizálásánakelve 50
7.2.3.14 A folyamatos, rendszeres felkészülés elve 51
7.2.3.15 A küszöb feletti terjedelmű és intezitású edzés elve 51
7.2.3.16 A pillanatnyi állapotnak megfelelő edzés elve 51
7.2.3.17 A hullámszerűen, fokozatosan és lökésszerűen növekvő
terhelés elve 52
7.2.3.18 Az edzéstartalom változásának elve 52
7.2.3.19 A felkészülés periodizálásának elve 53
7.2.3.20 Az edzésterjedelem és -intenzitás változásának elve 53
7.2.3.21 A folyamatosan ellenőrzött felkészülés elve 53
7.2.3.22 Az alkalmazkodás specifitásának elve 54
7.2.3.23 A teljesítmény-fejlődés alapvető összetevői
figyelembevételének elve 54
7.2.3.24 Az edzés nélküli teljesítményjavulás elve 55
7.2.3.25 A növekvő összterheléssel fokozatosan csekélyebb
teljesítményjavulás elve 55
8. Kiválasztás - tehetséggondozás 56
8.1 A tehetségkutatás igényének eredete 56
8.2 A sporttehetség-elmélet tárgya, fogalma 58
8.3 A sporttehetség-elmélet feladatai 60
8.4 A sporttehetség-elmélet helye, jelentősége az edzéstudományon belül 60
8.4.1 A sporttehetség-elmélet helye az edzéstudományban 60
8.4.2 A sporttehetség-elmélet jelentősége 60
8.5 A sporttehetség-elmélet értelmezése 61
8.6 A fogalmak meghatározása 62
8.7 A sporttehetségkutatás-történet 74
8.7.1 A sporttehetség-kutatás nemzetközi története 74
8.7.1.1 Az ókor 74
8.7.1.2 A tehetségkutatás a modern versenysportban 75
8.7.2 A magyarországi sporttehetség-kutatás alakulása 78
8.7.3 A magyarországi sporttehetség-gondozás szervezeti keretei 81
8.7.4 A tehetségkutatási koncepciók fejlődése 84
8.7.4.1 A természetes kiválasztódás 84
8.7.4.2 Az „edző szeme" koncepció 86
8.7.4.3 A versenysikeren alapuló koncepció 86
8.7.4.4 Passzív kiválasztási koncepció 87
8.7.4.5 Az indirekt kiválasztási koncepció 87
8.7.4.6 A sporttehetség-elmélet tudományos koncepciója 87
8.7.4.7 A sporttehetség-kutatás tudományos-szakaszos koncepciója 90
8.8 A sporttehetség fajtái 91
8.8.1 Az általános motoros tehetség 91
8.8.2 A specifikus motorikus tehetség 92
8.8.3 Speciális sporttehetség 92
8.8.4 Tulajdonságspecifikus tehetség 92
8.8.5 Színvonalspecifikus sporttehetség 93
8.9 A sporttehetséget meghatározó tényezők 93
8.9.1 Az öröklődés 93
8.9.1.1 Az öröklődés általános törvényszerűségei 94
8.9.1.2 A sportbéli adottságok öröklődése 99
8.9.2 A környezeti hatások 111
8.9.3 Az öröklött és a környezeti tényezők összefüggései 112
8.10 A sportági követelményprofil 112
8.11 Kiválasztási mutatók 120
8.11.1 A kiválasztási mutatók stabilitása 120
8.11.2 A kiválasztási mutatók köre 120
8.11.3 Néhány sportág szűrési mutatói 124
8.11.4 A kiválasztás további mutatói 126
8.11.5 A kiválasztási mutatókban mért adatok értékelése 131
8.11.5.1 A biológiai kor szerinti értékelés 131
8.11.5.2 A várható felnőttkori testmagasság előrejelzése 132
8.11.5.3 A kompenzációs jelleg figyelembevétele 132
8.11.5.4 Az edzéskor szerinti értékelés 132
8.11.6 A kiválasztási törzslap 132
8.12 A kiválasztás alapelvei 13 3
8.13 A lemorzsolódás (drop-out probléma) 137
9. A távlati felkészülés 138
9.1 Az utánpótlásedzés 139
9.1.1 A fejlődés-érés tényezői az utánpótlásedzés idején 140
9.1.1.1 A legfontosabb fogalmak 140
9.1.1.2 Az auxológia alaptételei 140
9.1.2 A teljesítmény fejlődés tényezői az utánpótlásedzésben 142
9.1.3 Az utánpótlásedzés szakaszai 144
9.1.4 A minden- és sokoldalú képzés indoklása 145
9.1.5 Az utánpótlásedzés időtartama 146
9.1.6 Az utánpótlásedzés különböző módjai 146
9.1.7 Az utánpótlásedzés tartalma 148
9.1.7.1 A Martin-féle utánpótlásedzés-modell 151
9.1.7.2 A Grosser-féle utánpótlás-nevelési modell 151
9.1.8 A terhelés az utánpótlásedzésben 152
9.1.9 Mozgásoktatás az utánpótlásedzésben 153
9.1.10 A kondicionális képességek fejlesztése az utánpótlásedzésben 153
9.1.11 Az éves felkészülés rendszere az utánpótlásedzésben 15 g
9.1.12 Versenyeztetés az utánpótlásedzésben 160
9.1.13 Egy sportági utánpótlásedzés-modell 162
9.1.14 Az utánpótlásedzés néhány pszichoszociális szempontja 164
9.2 A csúcsteljesítmény-edzés 166
9.2.1 A négyéves olimpiai felkészülés 166
9.2.2 A többéves felkészülési ciklusok problémái 171
9.2.2.1 A kétéves felkészülés jellegzetességei
a csúcsteljesítmény-edzés idején 171
9.2.3 A csúcsteljesítmény-edzés szabályozó tényezői 171
9.2.3.1 A felkészülés alapvető szabályozó tényezői 172
9.2.3.2 A szabályozó tényezők alkalmazása 172
10. A motoros képességek 175
10.1 A fogalmak meghatározása 175
10.2 A motoros képességek fajtái 175
10.3 A koordinációs képességek 176
10.3.1 A koordinációs képességek fejlesztése 177
10.3.1.1 A fejlesztés célja 177
10.3.1.2 A koordinációs képességfejlesztés módszerei 177
10.3.1.3 A koordinációs képességek fejlesztésének eszközei 178
10.3.2 A sportágspecifikus koordinációs képességek 179
10.3.3 A koordinációs képességek fejlesztése eltérő körülmények között 179
10.4 Technikai képzés-készségfejlesztés 180
10.4.1 A fogalmak meghatározása 180
10.4.2 A technika és a mozgáskészség kapcsolata 181
10.4.3 A technikai készségek fajtái 182
10.4.4 A technikai képzés módszerei 182
10.4.4.1 A technikai képzés néhány általános szempontja 182
10.4.4.2 Az ismeretnyújtás módszerei 183
10.4.4.3 A technika oktatásának módszerei 184
10.4.4.4 A technika alkalmazásának oktatása 186
10.4.4.5 A hibajavítás főbb módszerei 186
10.5 A kondicionális képességek 188
10.5.1 A kondicionális képességek fogalma, alapvető fajtáik
és kölcsönhatásaik 188
10.5.2 Az erő 190
10.5.2.1 Az erő fogalma és fajtái 190
10.5.2.2 Az erőfejlesztés terhelési mutatói 196
10.5.2.3 Téves nézetek az erőfejlesztésben 202
10.5.2.4 Az erő fejlesztését befolyásoló tényezők 204
10.5.2.5 Az általános erőfejlesztés módszerei 214
10.5.2.6 A speciális erőfejlesztés módszerei 236
10.5.3 A gyorsaság 241
10.5.3.1 A gyorsaság fogalma és fajtái 241
10.5.3.2 A gyorsaság értelmezése 245
10.5.3.3 A gyorsasági edzés feladatai 245
10.5.3.4 A gyorsaságfejlesztés módszerei 246
10.5.3.5 Gyorsaságfejlesztés a fejlődés-érés korában 252
10.5.4 Az állóképesség 258
10.5.4.1 Az állóképesség fogalma és fajtái 258
10.5.4.2 Az állóképesség néhány jellemzője 262
10.5.4.3 Az állóképesség fejlesztésének módszerei 277
10.5.5 A hajlékonyság 290
10.5.5.1 A hajlékonyság fogalma és fajtái 290
10.5.5.2 A hajlékonyság a motoros képességek rendszerében 291
10.5.5.3 A hajlékonyságot meghatározó tényezők 292
10.5.5.4 A hajlékonyságfejlesztés céljai 295
10.5.5.5 A hajlékonyságfejlesztés edzéseszközei 296
10.5.5.6 A hajlékonyság fejlesztésének módszerei 301
10.5.5.7 A hajlékonyság mérése 3°5
10.5.5.8 A hajlékonyság fejlődése és fejlesztése a fejlődés-érés
korában 311
10.5.6 A(z) (izom-)lazaság 312
10.5.6.1 A lazaság fogalma, értelmezése 312
10.5.6.2 Az autogén edzés 312
10.5.6.3 A lazaság fejlesztése autogén edzéssel 312
10.6 A motoros képességek összefüggései 314
11. A stratégia és taktika 315
11.1 A stratégia
11.2 A taktika 315
11.2.1 A taktika fogalma és fajtái 315
11.2.2 Taktika és sportágcsoportok 315
11.2.3 A taktikai feladat, versenyhelyzet és taktikai cselekvés 316
11.2.4 A taktika oktatása 317
11.2.5 A taktika oktatásának módszerei 317
12. Az edzéskiegészítő eljárások 318
12.1 Az edzéskiegészítő eljárások fogalma 318
12.2 Az edzéskiegészítő eljárások fajtái 318
12.2.1 A regeneráló edzés 318
12.2.2 Fürdők 319
12.2.3 Úszás 319
12.2.4 Szauna 320
12.2.5 Masszázs 320
12.2.6 Kvarcolás 321
12.2.7 Elektroterápia 321
12.2.8 A vitaminok 321
12.2.9 Ásványi anyagok (elektrolitok v. ionok) 321
12.2.10 A táplálékkiegészítők 326
12.2.11 Egyéb adjuvánsok 328
12.2.11.1 Reergin tabletta 328
12.2.11.2 Inozin tabletta 328
12.2.11.3 Lecitin 328
12.2.11.4 L-Karnitin 328
12.2.11.5 Metionin 328
12.2.11.6 Para-amino-benzoesav (PABS v. PABA) 329
12.2.11.7 Jukka 329
12.2.11.8 Ginseng 329
13. Az elméleti képzés 330
13.1 Az elméleti képzés fogalma, lehetőségei 330
13.2 Az elméleti képzés területei 330
13.2.1 A felkészülésben való részvétel feltételei 330
13.2.2 Az edzések szervezési körülményei 330
13.2.3 Egészségügyi és baleset-elhárítási szabályok 330
13.2.4 Az edzésre és versenyzésre vonatkozó ismeretek 331
13.2.5 A sportszaknyelv elsajátíttatása 331
13.2.6 A sportoló önmegfigyelése 331
13.2.7 Az edzésnapló-vezetés 332
13.2.8 A teljesítményváltozás nyomonkövetése 338
14. A verseny 339
14.1 A verseny fogalma 339
14.2 A sportversenyek kialakulása 339
14.3 A verseny funkciói 341
14.4 A versenyelmélet alakulása 341
14.5 A versenyek fajtái 342
14.5.1 A versenyszerű edzések (edzőmérkőzések) 342
14.5.2 Felkészülési versenyek 342
14.5.3 Fő versenyek 343
14.5.4 Célversenyek 343
14.5.5 Egyéb versenyek 343
14.6 A versenynaptár 344
14.7 A versenyek jellegzetességei 346
14.8 A versenyzés színvonal-specifikus jellemzői 346
14.9 A versenyzés élet- és edzéskor-specifikus jellemzői 347
14.9.1 Versenyzés a távlati felkészülés folyamán 347
14.9.2 Az egy éven belüli eltérések a versenyzésben korcsoportonként 347
14.10 A verseny gyakoriság 349
14.10.1 Verseny gyakoriság a távlati felkészülés folyamán 349
14.10.2 A versenygyakoriság az élsportban 349
15. A terhelésadagolás 351
15.1 A terhelés fogalma 351
15.2 A terhelés mutatói 351
15.3 A terhelésadagolás néhány általános szempontja 358
16. A formaidőzítés és közvetlen versenyelőkészület 362
16.1 A formaidőzítés fogalma 362
16.2 A (sport) forma értelmezése 362
16.3 A sportforma jellemzői 365
16.4 A közvetlen versenyelőkészület (KVE) 368
16.5 A klasszikus periodizáció alakulása az élsportban 372
17. Az alkalmazkodás 375
17.1 Az alkalmazkodás fogalma, értelmezése 375
17.2 Az alkalmazkodás legfontosabb törvényszerűségei 375
17.3 Az alkalmazkodás magyarázatai 378
17.3.1 A szuperkompenzáció elve 378
17.3.2 Az alkalmazkodási tartalékok elve 383
17.3.3 Az alkalmazkodás időbeli lezajlásának törvényei 384
17.3.3.1 Az I. alkalmazkodási fokozat 384
17.3.3.2 A II. alkalmazkodási fokozat 384
17.3.3.3 A III. alkalmazkodási fokozat 384
17.3.3.4 A IV. alkalmazkodási fokozat 386
17.3.4 A tartósan késleltetett edzéshatás elve 386
18. A teljesítmény fejlődése 389
18.1 A mozgásfejlődés 389
18.2 A sportteljesítmények történeti fejlődése 389
18.2.1 Az abszolút sportteljesítmények fejlődése 389
18.2.2 A relatív sportteljesítmények fejlődése 391
18.3 Az egyéni teljesítményfejlődés 394
18.3.1 A fogalom meghatározása 394
18.3.2 Az egyéni teljesítményfejlődés főbb jellemzői 394
18.3.3 Az egyéni teljesítményfejlődés jellemzőinek felhasználási lehetőségei 399
18.3.4 A sportteljesítmény történeti és egyéni fejlődési tendenciái 399
19. Az edzéstervezés 400
19.1 A tervezés indokai 400
19.2 Az edzéstervezés fogalma, fajtái és távlati tervek 400
19.3 Az éves felkészülés tervezése 402
19.3.1 Az éves felkészülés szakaszai 402
19.3.1.1 A makrociklusok 402
19.3.1.2 A terhelési vagy mezociklusok 403
19.3.1.4 A mikro vagy heti ciklusok 404
19.3.1.5 Az edzésegység 405
19.3.1.6 Az edzés éves szakaszainak változatai 414
19.3.2 Az éves edzésterv elkészítése 415
19.3.3 Egy terhelési ciklus edzésegységekre bontott terve 418
19.3.4 Az edzésegységek tervezésének folyamata 419
19.3.5 Az edzésterv formái és kezelése 423
20. A teljesítménydiagnosztika és az edzésszabályozás 424
20.1 A fogalom meghatározása és értelmezése 424
20.2 A szerkezeti összetevők mérési eljárásai 426
20.3 A mérési eredmények felhasználása a felkészülés szabályozásában 430
21. Edzésszervezés 431
21.1 A fogalom meghatározása 431
21.2 Az edzésszervezés alapvető feltételei 431
21.3 Az edzések formái 431
21.3.1 A csoportfoglalkoztatás 431
21.3.1.1 Együttes csoportfoglalkoztatás 431
21.3.1.2 Csoportonkénti csoportfoglalkoztatás 431
21.3.1.3 Egyenkénti csoportfoglalkoztatás 432
21.3.2 A csapatfoglalkoztatás 433
21.3.2.1 Együttes csapatfoglalkoztatás 433
21.3.2.2 Alcsoportonkénti csapatfoglalkoztatás 433
21.3.2.3 Egyenkénti csapatfoglalkoztatás 434
21.3.3 Egyéni foglalkoztatás 434
21.4 Az edzésszervezés egyéb szempontjai 435
2. RÉSZ | A REKREÁCIÓS EDZÉS 437
1. A rekreáció fogalma, fajtái 439
2. A mozgásos vagy fizikai rekreáció 440
2.1 A rekreációs edzés kialakulása 441
2.2 A sportedzés és a rekreációs edzés különbségei 441
2.3 A rekreációs edzés hatásai 443
2.3.1 Növeli a szív teljesítményét 443
2.3.2 Megnő az izomban a mitokondriumok száma 444
2.3.3 Növeli a szív koszorúsereinek számát 444
2.3.4 Növeli az erek átmérőjét, rugalmasságát 444
2.3.5. Csökkenti a vérnyomást 444
2.3.6 Csökkenti a koleszterinszintet és ezen belül jótékonyan növeli
a HDL koleszterin arányát 444
2.3.7 Elősegíti az ideális testsúly megtartását 445
2.3.8 Az elzsírosodást megakadályozó táplálkozással fokozható az edzéshatás 447
2.3.9 A rekreációs edzéssel megelőzhető és gyógyítható a negatív stressz 448
2.3.10 Javul a szalagok, inak, csontok, ízületek teherbírása és a testtartás 448
2.3.11 Elősegíti a jó közérzet fenntartását 448
2.3.12 Csökkenti a fekélybetegségek kialakulását 448
2.3.13 Megelőzhetők az eredetüket tekintve nem tisztázott megbetegedések 449
2.4 A rekreációs edzés költség- és időtakarékos jellege 449
2.4.1 A költségtakarékos jelleg 449
2.4.2 Az időtakarékos jelleg 450
2.5 A folyamatosság és rendszeresség 450
2.6 A hatékony edzésidőtartamra vonatkozó szabály 451
2.7 A fokozatosság szabálya 452
2.8 A rekreációs edzések tartalma 452
2.8.1 Az aerob állóképesség fejlesztésének eszközei 453
2.8.1.1 Gyaloglás 453
2.8.1.2 Kocogás 453
2.8.1.3 Futás 453
2.8.1.4 Kerékpározás 453
2.8.1.5 Úszás 4M
2.8.1.6 Egyéb edzéseszközök 454
2.8.2 A hajlékonyság edzéseszközei 454
2.8.2.1 A nyújtó hatású gimnasztika 454
2.8.2.2 Astretching 454
2.8.3 Az erőfejlesztés a rekreációs edzésben 454
2.9 Egy rekreációs edzés felépítése 455
2.10 A rekreációs edzés szabályozása 455
2.10.1 A pillanatnyi állapot meghatározása 455
2.10.1.1 A pulzus, mint az edzésintenzitás mutatója 455
2.10.1.2 A pulzusmérés módszere 456
2.10.1.3 Az egyéni terheléses pulzus megállapítása 457
2.10.2 A rekreációs edzés tervezése 457
2.10.3 A rekreációs edzések végrehajtása 458
2.10.4 A rekreációs edzés hatásának ellenőrzése 458
2.10.4.1 Az edzésintenzitás fokának megállapítása 458
2.10.4.2 Az edzettség fokának megállapítása 458
2.11 A rekreációs edzés felszerelésszükséglete 460
2.11.1 Ruházat 460
2.11.2 Cipő 460
2.11.3 Kerékpár 460
2.12 Rekreációs edzésprogramminták 460
IRODALOM 461
FÜGGELÉK 485
Néhány sportág kiválasztási tesztjei és pontszámai 487
A biológiai (morfológiai) életkor megállapításának módszere 500
A várható felnőttkori testmagasság előrejelzése 505
A CoNCONi-teszt 510
Négyéves olimpiai felkészülési terv. Atlétika. 1997-2000 516
I. A sportág nemzetközi erőviszonyainak helyzete és várható változásai 516
II. A sportág olimpiai célkitűzése az évenkénti időarányos teljesítéssel 513
III. Az olimpiai keretek összetétele 515
IV. A felkészülés szakaszainak legfontosabb eseményei a hazai- és külföldi edzőtáborok tervezett időpontjai 517
V. Válogatási elvek, módszerek, válogatóversenyek 520
VI. A tudományos és orvosi háttérre vonatkozó tervek 521
VII. A szakmai irányításért felelős személyek és munkamegosztásuk 522
VIII. Gazdasági és technikai feltételek 522
Rekreációs edzésprogramok 524

Témakörök