Előszó
„1914 novemberében Stefan George azt írta barátjának, Friedrich Grundolfnak Darmstadt-ba, hogy az utóbbi időben a kozmológiáról, mágiáról és hasonlókról hallatlanul jó feltevéseket talált, majd így...
Tovább
Előszó
„1914 novemberében Stefan George azt írta barátjának, Friedrich Grundolfnak Darmstadt-ba, hogy az utóbbi időben a kozmológiáról, mágiáról és hasonlókról hallatlanul jó feltevéseket talált, majd így folytatja: „az alkímia, az asztrológia nem hamisak, annak ellenére, hogy gyorsan vonnak le olyan konzekvenciákat, amit igazságnak hisznek, és az egységre való törekvés miatt túlzásokba esnek. Nem elöregedett babonák, hanem modern (hangos) tudományok. Nem a kihaló középkorhoz tartoznak, hanem a felcseperedő újkorhoz.
Stefan George egy újszerű ítélettel zárja a tartózkodó passzust, amely így hangzik: „Az alkímia hisz az anyagok egységében, és azok változásaiban, az asztrológia hisz az erők egységében, ezáltal összefüggéseit eltúlozza." Aztán még egyszer, még radikálisabban hangsúlyozza: „Csak abban hisztek és abban túloztok, amiben a modern tudomány is hisz, és amit keres."
Modern természettudományainkról van szó, amiket Carl Friedrich von Weizsacker többszörösen az „újkor kemény magjának" nevezett, a „modernitás magjának": az értelem iránti bizalom, az a tudomány, melynek fejlődését már a XVII. századtól figyelemmel követhetjük, hogy minden eddigi hermetikus vagy racionális tudást elfelejtsünk vagy elnyomjunk.
Ezzel a szöveggel vezette be Schipperges professzor 1980-ban egy előadását az „elnyomott tudományokról". Biztosan nem véletlen, hogy ezek az „elnyomott" tudományok - főleg az asztrológia, alkímia, mágia - újra egyre inkább az elfogadott tudományok érdeklődési körébe kerültek. Ennek sokfajta oka lehet. Az asztrológiát lehet tudományként és áltudományként, pontosabban babonaként is definiálni. Közömbös, hogy milyen a pillanatnyi megítélése, mert az asztrológia állandóan befolyásolta mind a régi, mind a modern civilizációkat. Az asztrológiát tudományként arra használták, hogy megjövendöljék a bolygók és a csillagok befolyását és hatását az egyénre, a helyre, a csoportokra és népekre, illetve adott esetben egy megfelelő ellenstratégiát dolgozzanak ki; az asztrológia kulturális és civilizációs tény. Áltudományként az asztrológia ellentétes a modern tudomány feltevéseivel, a nyugati tudományokkal és azok módszertanaival.
Vissza