Fülszöveg
"Az orientalizmus fogalának legáltalánosabb meghatározása a tudomány egy bizonyos ágára vonatkozó definíció. Orientalistának számít mindenki, legyen bár antropológus, szociológus, Történész vagy filológus, aki egy-egy résztémában vagy nagy általánosságban a Kelettel kapcsolatos tárgyakat tanít, a Kelettel foglalkozó írásokat tesz közzé, a Keletet kutatja; a tevékenység, melyet végez: orientalizmus.
A tudományos kutatáshoz szorosan kapcsolódva létezik az orientalizmus fogalmának egy másik jelentéstöltete is. Eszerint az orientalizmus a Kelet és a Nyugat közötti ontológiai és episztemológiai különbségeken alapuló világlátás. Költők, regényírók, filozófusok, politikai gondolkodók, közgazdászok és birodalmi bürokraták egész sora tette ezt magáévá, s alapozta rá a Kelettel, népeivel, szokásaival, jövőjével kapcsolatos elméleteit. Az orinetalizmusnak ez a fajta meghatározása magába foglalhatja Aiszkhüloszt, Dantét, Victor Hugót, de akár Karl Marxot is
Az orientalizmus fogalmának e két...
Tovább
Fülszöveg
"Az orientalizmus fogalának legáltalánosabb meghatározása a tudomány egy bizonyos ágára vonatkozó definíció. Orientalistának számít mindenki, legyen bár antropológus, szociológus, Történész vagy filológus, aki egy-egy résztémában vagy nagy általánosságban a Kelettel kapcsolatos tárgyakat tanít, a Kelettel foglalkozó írásokat tesz közzé, a Keletet kutatja; a tevékenység, melyet végez: orientalizmus.
A tudományos kutatáshoz szorosan kapcsolódva létezik az orientalizmus fogalmának egy másik jelentéstöltete is. Eszerint az orientalizmus a Kelet és a Nyugat közötti ontológiai és episztemológiai különbségeken alapuló világlátás. Költők, regényírók, filozófusok, politikai gondolkodók, közgazdászok és birodalmi bürokraták egész sora tette ezt magáévá, s alapozta rá a Kelettel, népeivel, szokásaival, jövőjével kapcsolatos elméleteit. Az orinetalizmusnak ez a fajta meghatározása magába foglalhatja Aiszkhüloszt, Dantét, Victor Hugót, de akár Karl Marxot is
Az orientalizmus fogalmának e két tartalma egymással folyamatos kölcsönhatásban áll, s a 18. század vége óta meglehetősen nagy, sőt talán irányított forgalom zajlik közöttük. Ily módon az orientalizmus jelenségét értékelhetjük úgy is, mint a Keletről való gondolkodás intézményesült formáját: a határozott kijelentésekben, a »megcáfolhatatlan« nézetekben, a keleti világ pacifikálásában és leigázásában testet öltő gondolkodásét. Az orientalizmus tehát nem egyéb, mint a Kelet meghódítását, átformálását és a felette való uralom megszerzését célul kitűző nyugati viselkedésminta."
A palesztin származású Edward Said, a Columbia University összehasonlító irodalomtudományi professzora, a Modern Language Association elnöke ebben a híressé és hírhedté vált polemikus művében a fenti szempontok szerint elemzi és bírálja a mielénk inkább orientalisztikának nevezett tudományágat és művelőit (Sacy, Renan, Lane, Goldziher Ignác), valamint a saját (Közel-) Kelet-képükkel közízlést-véleményt alakító szépírók "orientalizmusát" (Goethe, Flaubert, Nerval, Kipling stb.) - elismerve ugyan a művek esetenkénti nagyságát, de kárhoztatva a bennük tetten érhető (s Európa 19. századi Japonaiserie- vagy Chinoiserie-mániájához hasonló) torzításokat.
Vissza