Előszó
A búcsú
Benjamín Miguel Chaparro hirtelen megtorpan, és eldönti, hogy nem megy el. Egyszerűen nem. A pokolba mindegyikükkel! Hiába ígérte az ellenkezőjét, és hiába szervezik már három hete a...
Tovább
Előszó
A búcsú
Benjamín Miguel Chaparro hirtelen megtorpan, és eldönti, hogy nem megy el. Egyszerűen nem. A pokolba mindegyikükkel! Hiába ígérte az ellenkezőjét, és hiába szervezik már három hete a búcsúztatót, és foglaltak asztalt huszonkét főre az El Candilban, és hiába ígérte biztosra Benítez és Machado, hogy ideutaznak a világ másik végéről, megünnepelni a dinoszaurusz nyugdíjba vonulását.
A mozdulat annyira váratlan, hogy a mögötte sétáló férfi, aki éppen a Talcahuano utcán a Corrientes út felé tart, majdnem magával sodorja, és csak úgy tudja kikerülni, hogy az egyik lábával lelép az útra a járdáról, és siet is tovább. Chaparro utálja ezeket a szűk, zajos és sötét járdákat. Immár negyven éve rója őket, de tudja, hogy hétfőtől nem fognak neki hiányozni. A járdák sem, de annyi minden más sem ebből a városból, ahol soha nem érezte otthon magát.
Nem hagyhatja őket cserben. El kell mennie. Ha másért nem, akkor azért, mert Machado minden nyavalyája ellenére eljön egyenesen Lomas de Zamorából. Benítez szintúgy. Bár az igazat megvallva a Palermótól a Tribunalesig nem olyan hosszú az út, szerencséden mégis úgy izzad, mint a ló. De Chaparro nem akar elmenni. Kevés dologban biztos, de ez az egyik közülük.
Megnézi magát egy könyvesbolt kirakatában. Hatvanéves. Magas. Ősz. Orra, mint a sasé, az arca sovány. „A picsába!"- ez a végkövetkeztetés. Szemeit fürkészi a kirakatüvegben. Egy fiatalkori nője mindig azzal heccelte, hogy folyton nézegeti magát a kirakatokban. Chaparro pedig se neki, se az életében felbukkanó más nőknek nem vallotta be az igazat: annak, hogy vizslatja magát a kirakatüvegekben, semmi köze az önszeretethez vagy
Vissza
Fülszöveg
Benjamín Chaparro, az egykori Buenos Aires-i vizsgálóbírósági titkár még nyugdíjasként sem tud szabadulni egy harminc évvel ezelőtti esettől: egy fiatal nőt brutálisan megerőszakoltak és meggyilkoltak a saját hálószobájában. Ügy dönt, hogy könyvet ír róla. S miközben felelevenednek előtte a tragikus történet részletei, ismét fellángol reménytelen szerelme Irene Hornos iránt, aki három évtizede, az ügy idején még csak gyakornok volt, ma már azonban köztiszteletnek örvendő bíró.
"A Szemekbe zárt titkok sötét helyként ábrázolja a világot, amiben az egyedüli fényforrás a másik iránti hűség." Kirkus Reviews
Eduardo Sacheri hamar modern klasszikussá vált regénye az 1970-es évek Argentínájába viszi el az olvasót, és a junta piszkos háborújának bemutatása mellett leginkább az igazság mibenlétével foglalkozik - és azzal, hogy kinek kell és lehet igazságot szolgáltatni. A könyvből Jüan Jósé Campanel-la forgatott felejthetetlen filmet, amely 2010-ben számos kitüntetés mellett megkapta a...
Tovább
Fülszöveg
Benjamín Chaparro, az egykori Buenos Aires-i vizsgálóbírósági titkár még nyugdíjasként sem tud szabadulni egy harminc évvel ezelőtti esettől: egy fiatal nőt brutálisan megerőszakoltak és meggyilkoltak a saját hálószobájában. Ügy dönt, hogy könyvet ír róla. S miközben felelevenednek előtte a tragikus történet részletei, ismét fellángol reménytelen szerelme Irene Hornos iránt, aki három évtizede, az ügy idején még csak gyakornok volt, ma már azonban köztiszteletnek örvendő bíró.
"A Szemekbe zárt titkok sötét helyként ábrázolja a világot, amiben az egyedüli fényforrás a másik iránti hűség." Kirkus Reviews
Eduardo Sacheri hamar modern klasszikussá vált regénye az 1970-es évek Argentínájába viszi el az olvasót, és a junta piszkos háborújának bemutatása mellett leginkább az igazság mibenlétével foglalkozik - és azzal, hogy kinek kell és lehet igazságot szolgáltatni. A könyvből Jüan Jósé Campanel-la forgatott felejthetetlen filmet, amely 2010-ben számos kitüntetés mellett megkapta a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó Oscar-díjat.
Vissza