Előszó
Iskolát édesanyának csak az nevezhetett el legelőször, aki valamiképpen nagyon mélyen átérezte, hogy az az iskola az Anyaszentegyházhoz tartozik, és mindenestől fogva annak életdarabja. Nem...
Tovább
Előszó
Iskolát édesanyának csak az nevezhetett el legelőször, aki valamiképpen nagyon mélyen átérezte, hogy az az iskola az Anyaszentegyházhoz tartozik, és mindenestől fogva annak életdarabja. Nem egyházi, nem keresztyéni iskolát "Alma Mater"-nek, azaz kegyes, tápláló Anyának nevezni éppen olyan jogosulatlan, mint mikor annakidején a színházat nevezték el a hazafiság "templomának", vagy híres költők, politikusok műveiről mondogatták azt, hogy azok a magyar érzésnek és gondolkozásnak valóságos "bibliái". Az "édesanya" nevet csak az az iskola érdemli meg, amelyik a rábízott kicsiny és nagy növendékekkel meg tudja éreztetni és mindennapi életükben meg tudja tapasztaltatni, hogy, a Kálvin nagy bibiliás tanítása szerint, "az Egyház a hívők anyja". Egy valódi Alma Maternek Krisztusért kell szeretnie a maga gyermekeit: testük és lelkük gondját önfeláldozóan, kereszthordozással is, mint tövisek közé helyheztetettt liliomnak (Énekek Éneke 2:2), viselnie kell, és mindennap számadásra kell értük mennie az élő Isten színe elé.
A debreceni Kollégium ilyen kegyes és tápláló Anya volt négyszáz esztendőn át, ilyen igyekszik lenni ma is, és ilyenné szeretne válni - még inkább, mint négyszázados története folyamán eddig bármikor - a jövőben. Szükség csak akkor van a debreceni Kollégiumra, ha állandóan ezt a célt látja maga előtt teljes világossággal, és követi a legnagyobb nehézségek közt is teljes öntudatossággal. De akkor viszont kimondhatatlanul nagy szükség van rá és lesz rá, mert a magyar jövő nemcsak azon fordul meg, hogy legyenek minél nagyobb számmal kiművelt magyar emberfők, még csak nem is azon, hogy legyen minél több olyan magyar ember, aki megfelelő rugalmassággal tud alkalmazkodni a mindenkori koráramlatokhoz - a magyar jövő alapjában véve mégiscsak azon fordul meg és fog megfordulni, vannak-e és lesznek-e elegendő számban olyan magyarok, akik az Egyház és az iskola édesanyai szeretetéből az Úr Isten édesatyai szeretetét tanulják megismerni, s ez a teremtő, megváltó és megszentelő Szeretet erőt ad nekik arra, hogy a magyar földön Isten akarata szerint szilárdul megálljanak s magyar lelküket és öntudatukat az Örökkévalóság kőszirtjére horgonyozzák.
Vissza